2023. április 23-án benyújtott kereset – VT kontra Bizottság
(T-216/23. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: olasz
Felek
Felperes: VT (képviselő: M. Velardo ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
semmisítse meg a 2022. május 5-i azon határozatot, amellyel a felperest nem vették fel az EPSO/AD/380/19-AD7 és EPSO AD/380/19-AD9 versenyvizsga tartaléklistájára;
semmisítse meg a 2022. július 15-i határozatot, amellyel elutasították az azon határozat felülvizsgálata iránti kérelmet, amellyel a felperest nem vették fel az EPSO/AD/380/19-AD7 és EPSO AD/380/19-AD9 versenyvizsga tartaléklistájára;
semmisítse meg a kinevezésre jogosult hatóság 2023. február 10-i, az EPSO több mint négy hónapos hallgatását követően fiktíven született határozatát, amellyel az elutasította a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján 2022. október 10-én benyújtott jogorvoslati kérelmet; és
a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes hét jogalapra hivatkozik.
Első, az európai intézmények nyelvhasználati szabályaira irányadó jogszabályi rendelkezések megsértésére alapított jogalap. Az írásbeli és szóbeli vizsgának anyanyelvétől eltérő nyelven (angolul és franciául) történő lefolytatása akadályozta kompetenciáinak helyes értékelését, mert a vizsgák eredménye a nyelvismeret szintjétől is függött. Ezzel a személyzeti szabályzat 27. cikkét is megsértették.
Második, a pályázók közötti egyenlő bánásmód elvének megsértésére, a pályázók objektív értékelésének hiányára (Glantenay ítélkezési gyakorlat) és a személyzeti szabályzat III. melléklete 5. cikke első és harmadik bekezdésének és megsértésére alapított jogalap. Néhányan ugyanis megismételték az írásbeli vizsgákat, amelyek nehézségi szintje jelentős csökkenést mutatott. A pályázók közötti, a vizsgák folyamán az assessment centerben végzett összehasonlítást megváltoztatták, mert a felvételi bizottság előzetesen nem vizsgálta meg a Talent Screenerben foglalt nyilatkozatok helytállóságát.
Harmadik, az indokolási kötelezettségnek és az eljárás felei egyenlősége ehhez kapcsolódó elvének (az Alapjogi Charta 47. cikke) a megsértésére alapított jogalap, mert a felperesnek nem állt módjában megismerni a versenyvizsgáról való kizárásának teljes indokolását a kereset benyújtását megelőzően. Ez a fegyveregyenlőség elvének a megsértését is maga után vonta.
Negyedik, a személyzeti szabályzat III. melléklete 5. cikke ötödik és hatodik bekezdésének megsértésére alapított jogalap, amennyiben a felvételi bizottság által összeállított tartaléklista nem tartalmazott legalább kétszer annyi nevet, mint a betöltendő beosztások száma.
Ötödik, a versenyvizsga-felhívásnak, a személyzeti szabályzat III. melléklete 5. cikke első bekezdésének megsértésére és ebből következő nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap, mivel az AD7-es versenyvizsgán értékelték a pályázók vezetői képességeit, jóllehet ez a szempont csak az AD9-es versenyvizsgának van fenntartva.
Hatodik, a Di Prospero kontra Bizottság ítélkezési gyakorlatban foglalt elvek megsértésére, valamint a személyzeti szabályzat 27. cikkének és az egyenlőség elvénének a megsértésére alapított jogalap, amennyiben a versenyfelhívás nem tette lehetővé az AD7 és AD9 versenyvizsgán egyaránt való részvételt, és néhány olyan pályázót, akik az AD9-re jelentkeztek, hivatalból az AD7-es listára helyeztek át.
Hetedik, a pályázók közötti egyenlőség elvének megsértésére és az értékelések objektivitásának hiányára alapított jogalap, a felvételi bizottság állandóságának hiánya, a felvételi bizottság összetételében történt gyakori változások és az elnök részéről történő „shadowing” hiánya miatt.
____________