T‑289/11., T‑290/11. és T‑521/11. sz. egyesített ügyek
Deutsche Bahn AG és társai
kontra
Európai Bizottság
„Verseny – Közigazgatási eljárás – Helyszíni vizsgálatot elrendelő határozat – A Bizottság helyszíni vizsgálati jogköre – Védelemhez való jog – Arányosság – Indokolási kötelezettségˮ
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (negyedik tanács), 2013. szeptember 6.
1. Bírósági eljárás – Felhozott jogalapok – Valamely jogalap vagy kifogás elfogadhatósága és hatástalansága – Elkülönülő jelleg – Az elfogadhatatlan jogalap és a hatástalan jogalap fogalma
2. Bírósági eljárás – A keresetek elfogadhatósága – Valamely aktus jogszerűségének az elfogadása idején fennálló helyzet alapján történő értékelése
3. Jogellenességi kifogás – Terjedelem – Jogi aktusok, amelyek jogellenességére hivatkozni lehet – A megtámadott határozat alapját képező általános jellegű aktus – A megtámadott aktus és a vitatott általános aktus közötti jogi kapcsolat szükségessége
(EUMSZ 277. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 20. cikk, (4) bekezdés)
4. Verseny – Közigazgatási eljárás – A Bizottság helyszíni vizsgálati jogköre – A magánélet sérelme – Megengedhetőség – A közigazgatási beavatkozás jogellenességét eredményező előzetes bírósági felhatalmazás hiánya – Megengedhetőség – Feltételek – Az 1/2003 rendelet rendszere által létrehozott megfelelő és kielégítő biztosítékok
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 7. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 20. cikk, (4) bekezdés)
5. Verseny – Közigazgatási eljárás – A Bizottság helyszíni vizsgálati jogköre – Helyszíni vizsgálatot elrendelő határozat – Indokolási kötelezettség – Terjedelem
(1/2003 tanácsi rendelet, 20. cikk, (4) bekezdés)
6. Verseny – Közigazgatási eljárás – A Bizottság vizsgálati hatásköre – Ügyvéd és ügyfele közötti levélváltás bemutatására való kötelezésre vonatkozó hatáskör – Korlátok – Az ilyen levélváltás bizalmas jellegének védelme – Terjedelem – A vállalkozás belső ügyvédeivel folytatott levélváltás kizártsága
(1/2003 tanácsi rendelet, 20. cikk, (4) bekezdés)
7. Verseny – Közigazgatási eljárás – A Bizottság helyszíni vizsgálati jogköre – Vállalkozásnak címzett információkérő határozat – Jogsértés elismerésével járó válaszadás megtagadásához való jog
(1/2003 tanácsi rendelet, 20. cikk, (4) bekezdés)
8. Verseny – Közigazgatási eljárás – A Bizottság helyszíni vizsgálati jogköre – Terjedelem és korlátok
(1/2003 tanácsi rendelet, 20. cikk, (4) bekezdés)
9. Verseny – Közigazgatási eljárás – A Bizottság helyszíni vizsgálati jogköre – Helyszíni vizsgálatot elrendelő határozat – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem
(EUMSZ 263. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 20. cikk, (4) bekezdés)
10. Verseny – Közigazgatási eljárás – A Bizottság vizsgálati hatásköre – Vizsgálat során szerzett információk felhasználása – Korlátok
(1/2003 tanácsi rendelet)
11. Verseny – Közigazgatási eljárás – A Bizottság helyszíni vizsgálati jogköre – A helyszíni vizsgálat lefolytatását illetően kifogásokat tevő vállalkozások kötelezettségei
(1/2003 tanácsi rendelet, 20. cikk)
12. Verseny – A hatáskörök megoszlása a Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok között – A Bizottság arra irányuló joga, hogy valamely nemzeti versenyhatóság előtt folyamatban lévő ügyben helyszíni vizsgálat lefolytatásáról határozzon, valamint kiegészítő vizsgálatokat rendeljen el
(EUMSZ 101. cikk és EUMSZ 102. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet)
13. Megsemmisítés iránti kereset – Az uniós bíróság hatásköre – Valamely intézmény elleni meghagyás iránti kérelem – Megállapítási ítélet iránti kérelem – Elfogadhatatlanság
(EUMSZ 263. cikk)
1. Valamely jogalap vagy kifogás hatástalannak minősítése – anélkül, hogy szükséges lenne a megalapozottságát vizsgálni – annak megállapítását jelenti, hogy e jogalap vagy kifogás nem alkalmas arra, hogy a jogvita megoldását befolyásolja. Ezzel szemben valamely jogalap vagy kifogás elfogadhatatlan, amennyiben annak ellenére, hogy befolyásolhatja a jogvita megoldását, azt nem olyan feltételek mellett hozták fel, amelyek lehetővé tennék a bíróság számára a megalapozottságának mérlegelését. Következésképpen az, hogy valamely érv hatástalan, nem feltétlenül eredményezi azt, hogy az érv elfogadhatatlan.
(vö. 47., 107. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 49. pont)
3. Mivel az EUMSZ 277. cikknek nem célja az, hogy lehetővé tegye valamely fél számára bármely általános jellegű jogi aktus alkalmazhatóságának valamely kereset érdekében történő vitatását, a jogellenességi kifogás terjedelmét oly mértékben kell korlátozni, amely a jogvita megoldásához elengedhetetlen. Ebből következik, hogy annak az általános aktusnak, amelynek a jogellenességét állítják, közvetlenül vagy közvetetten alkalmazandónak kell lennie a kereset tárgyát képező ügyre, továbbá közvetlen jogi kapcsolatnak kell fennállnia a megtámadott egyéni határozat és a kérdéses általános aktus között.
(vö. 56–58. pont)
4. Az 1/2003 rendelet 20. cikkének (4) bekezdése alapján a Bizottságot megillető helyszíni vizsgálati jogköröknek valamely vállalkozásnál történő gyakorlása a vállalkozás magánélethez, magánlakáshoz és magánlevelezéshez való jogába történő nyilvánvaló beavatkozásnak minősül. Még ha az előzetes bírósági felhatalmazás hiánya önmagában nem is eredményezheti a beavatkozás jogellenességét, az 1/2003 rendelet, különösen annak 20. cikke (4) bekezdése által kialakított rendszer, valamint e rendszer alkalmazási módja a Bizottságot megillető jogkörök kellően szigorú keretek közé szorításával összhangban lévő, megfelelő és kielégítő biztosítékokat nyújt, amely biztosítékok öt kategóriába sorolhatók. E biztosítékok a következőkre vonatkoznak: először is a helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatok indokolására, másodszor a Bizottsággal szemben a helyszíni vizsgálat lefolytatása során előírt korlátozásokra, harmadszor arra, hogy a Bizottság a helyszíni vizsgálat során nem alkalmazhat kényszert, negyedszer a nemzeti szervek közreműködésére, ötödször pedig az utólagos jogorvoslatokra. A teljes körű utólagos bírósági felülvizsgálat létezése különösen fontos, mivel ellensúlyozhatja az előzetes bírósági felhatalmazás hiányát.
(vö. 65., 73., 74., 97. pont)
5. Az 1/2003 rendelet 20. cikkének (4) bekezdése meghatározza a helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatban kötelezően feltüntetendő lényegi elemeket, kötelezve a Bizottságot az elrendelt helyszíni vizsgálat tárgyának és céljának, valamint a vizsgálat kezdete napjának megjelölésére, az említett rendelet 23. és 24. cikkében előírt szankciók, valamint annak feltüntetésére, hogy e határozattal szemben az uniós bírósághoz keresetet lehet benyújtani. A Bizottságnak a helyszíni vizsgálat tárgyának és céljának megjelölésére irányuló kötelezettsége ugyanis az érintett vállalkozások védelemhez való jogának alapvető biztosítéka, és ebből következik, hogy a helyszíni vizsgálatot elrendelő határozat indokolására vonatkozó kötelezettség terjedelme nem korlátozható a vizsgálat hatékonyságával kapcsolatos megfontolások alapján. E tekintetben, bár a Bizottság nem köteles a feltételezett jogsértésekről birtokában lévő valamennyi információt közölni az ilyen határozat címzettjével, nem köteles pontosan lehatárolni az érintett piacot, továbbá e jogsértéseket sem kell pontosan jogilag minősítenie, valamint azt az időszakot sem kell megjelölnie, amikor e jogsértéseket elkövették, ugyanakkor a lehető legvilágosabban meg kell jelölnie az igazolni kívánt feltételezéseket, azaz hogy mit keres, és azokat a tényezőket, amelyekre a helyszíni vizsgálatnak ki kell terjednie.
A helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatban a Bizottság köteles feltüntetni a feltételezett jogsértés lényegi jellemzőinek leírását is, jelezve a vélelmezetten érintett piacot és a feltételezett versenykorlátozások jellegét, azt, hogy a helyszíni vizsgálattal célzott vállalkozás feltételezetten milyen módon érintett a jogsértésben, valamint az uniós vizsgálókra ruházott hatásköröket.
A helyszíni vizsgálat igazoltságának megállapításához a Bizottság köteles a helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatban részletesen nyilvánvalóvá tenni, hogy a Bizottság olyan jelentős információkkal és tárgyi jellegű valószínűsítő körülményekkel rendelkezik, amelyek alapján feltételezhető, hogy a helyszíni vizsgálattal érintett vállalkozás megsértette a versenyszabályokat.
(vö. 75–78., 87., 168–172., 174. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 81. pont)
7. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 82. pont)
8. A helyszíni vizsgálat során a Bizottság még akkor is teljes körűen átkutathatja bizonyos irodák vagy irattartók tartalmát, ha semmi nem utal egyértelműen arra, hogy azokban a vizsgálat tárgyát érintő információk találhatók, amennyiben az adatok ezt sejtetik. Ugyanis, ha a Bizottság olyan helyiségekbe történő belépésre, illetve olyan irattartók átvizsgálására szorítkozna, amelyek egyértelműen kapcsolatban állnak a vizsgálat tárgyával, azt kockáztatná, hogy egyes fontos bizonyítékokat nem lelhetne fel. E bizonyítékokat például elrejthetnék vagy helytelenül jelölhetnék meg. Ezenkívül a vizsgálat tárgyával való kapcsolat eleinte nem feltétlenül könnyen azonosítható, és előfordulhat, hogy annak azonosítása csak alapos vizsgálat útján lehetséges.
(vö. 86–90., 92–94., 139., 140. pont)
9. Az 1/2003 rendelet 20. cikkének (4) bekezdése rendelkezik az uniós bíróság által gyakorolt teljes körű előzetes felülvizsgálatról, és előírja, hogy azt a vállalkozás helyiségeiben folytatott helyszíni vizsgálatnak való alávetést elrendelő határozatban meg kell említeni. A helyszíni vizsgálatot elrendelő határozat megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikke alapján indított kereset tárgyában eljáró uniós bíróság mind jogi, mind pedig ténybeli kérdésekben felülvizsgálatot gyakorol, továbbá hatáskörrel rendelkezik a bizonyítékok mérlegelésére és a megtámadott határozat megsemmisítésére. A helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatok felülvizsgálata keretében az uniós bíróság meggyőződhet olyan, kellően komoly valószínűsítő körülmények meglétéről, amelyek alapján az érintett vállalkozásokat a versenyszabályok megsértésével gyanúsíthatják.
(vö. 111., 112. pont)
10. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 124–128. pont)
11. A helyszíni vizsgálatok által érintett vállalkozások képviselőinek feladata, hogy valamennyi kifogásukról abban a pillanatban hivatalosan jegyzőkönyvet vetessenek fel, amikor a visszaéléseket elkövették, továbbá a konkrét bizonyítékok megőrzése érdekében minden rendelkezésükre álló eszközt felhasználjanak. Ilyen formális bizonyítékok hiányában mindenképp nehezebb olyan célzott keresés bizonyítása, amely kívül esik a helyszíni vizsgálatot elrendelő határozat tárgyán.
(vö. 136. pont)
12. Annak érdekében, hogy a Bizottság el tudja látni a Szerződésben ráruházott feladatokat, nem kötheti őt olyan határozat, amelyet valamely nemzeti bíróság az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése és az EUMSZ 102. cikk alkalmazásával hozott. A Bizottság tehát minden esetben jogosult egyedi határozatokat hozni az EUMSZ 101. cikk és az EUMSZ 102. cikk alkalmazása érdekében, akkor is, ha valamely megállapodás vagy magatartás már egy nemzeti bíróság határozatának tárgyát képezi, és a Bizottság által meghozni kívánt határozat ellentétes az említett bírósági határozattal. Egyébiránt az ágazati szabályok létezésének a versenyügyben hozott bizottsági határozatok arányosságának mérlegelése során nincs jelentősége. Ez az elv mind a végleges határozatokra, mind pedig a helyszíni vizsgálatot elrendelő határozatokra érvényes, mivel a Bizottság és a felperesek közötti korábbi találkozók tartása, vagy az, hogy valamely nemzeti hatóság előtt eljárás van folyamatban, nem érintheti azokat a vizsgálati jogköröket, amelyekkel a Bizottság az 1/2003 rendelet értelmében rendelkezik.
(vö. 200–202., 216. pont)
13. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 227. pont)