T‑303/08. sz. ügy

Tresplain Investments Ltd

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi védjegy – Törlési eljárás – A Golden Elephant Brand közösségi ábrás védjegy – A lajstromozatlan GOLDEN ELEPHANT nemzeti ábrás védjegy – Viszonylagos kizáró ok – A korábbi védjegyre irányadó nemzeti jogra való hivatkozás – A common law szerinti jellegbitorlási keresetre (action for passing off) vonatkozó szabályrendszer – A 40/94/EK rendelet 74. cikkének (1) bekezdése (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 76. cikkének (1) bekezdése) – A 40/94/EK rendelet 73. cikke (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 75. cikke) – A 40/94/EK rendelet 8. cikkének (4) bekezdése és 52. cikke (1) bekezdésének c) pontja (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 8. cikkének (4) bekezdése és 53. cikke (1) bekezdésének c) pontja) – Új jogalapok – Az eljárási szabályzat 48. cikkének 2. §‑a”

Az ítélet összefoglalása

1.      Eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – A keresetlevélben nem ismertetett jogi alapok – Más iratokra való általános hivatkozás – Elfogadhatatlanság

(A Bíróság alapokmánya, 21. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. § és 48. cikk, 2. §)

2.      Közösségi védjegy – Eljárási rendelkezések – A határozatok indokolása

(40/94 tanácsi rendelet, 73. cikk)

3.      Közösségi védjegy – Eljárási rendelkezések – A tények hivatalból történő vizsgálata – Törlési eljárás – A felhozott jogalapokra korlátozódó vizsgálat – A hivatkozott tények valóságtartalmának és a benyújtott bizonyítékok bizonyító erejének az OHIM általi értékelése

(40/94 tanácsi rendelet, 74. cikk, (1) bekezdés)

4.      Közösségi védjegy – Fellebbezési eljárás – A fellebbezésről hozott határozat – A védelemhez való jog tiszteletben tartása – Az elv terjedelme

(40/94 tanácsi rendelet, 73. cikk)

5.      Közösségi védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Viszonylagos törlési okok – A 40/94 rendelet 8. cikkének (4) bekezdésében említett korábbi jog fennállása – Feltételek

(40/94 tanácsi rendelet, 8. cikk, (4) bekezdés és 52. cikk, (1) bekezdés, c) pont)

6.      Eljárás – Új jogalapoknak az eljárás folyamán történő előterjesztése – Feltételek – Az eljárás során felmerült tényezőkre alapított jogalap

(A Törvényszék eljárási szabályzata, 48. cikk, 2. §)

1.      A Bíróság alapokmányának 21. cikkéből, a Törvényszék eljárási szabályzata 44. cikkének 1. §‑ából és 48. cikkének 2. §‑ából az következik, hogy elfogadhatatlannak kell tekinteni azokat a jogalapokat, amelyeket nem megfelelően fogalmaztak meg az eljárást kezdeményező keresetlevélben.

A kereset elfogadhatóságához az szükséges, hogy azok a lényeges ténybeli és jogi körülmények, amelyeken a kereset alapul, legalább röviden, de összefüggően és érthetően kitűnjenek magából a keresetlevélből. E tekintetben a keresetlevél szövegének egyes pontjait ugyan alátámaszthatják és kiegészíthetik a csatolt iratok meghatározott részeire történő hivatkozások, azonban a más, akár a keresetlevélhez mellékelt iratokra való általános hivatkozás nem pótolhatja a jogi érvelés azon lényegi elemeinek hiányát, amelyeknek a fent említett rendelkezések szerint a keresetlevélben kell szerepelniük. Nem a Törvényszéknek kell a mellékletekben megkeresnie és azonosítania azokat a jogalapokat és érveket, amelyek a kereset alapját képezhetik, mivel a mellékleteknek tisztán bizonyító és kisegítő szerepük van.

(vö. 37–38. pont)

2.      A fellebbezési tanács nem köteles állást foglalni a felek által elé terjesztett minden érvet illetően. Elegendő, ha a határozat rendszerét illetően alapvető fontossággal bíró tényeket és jogi érveket ismerteti. Ebből következően az a körülmény, hogy a fellebbezési tanács nem vette figyelembe valamely fél összes érvét, vagy nem válaszolt ezen érvek mindegyikére, önmagában még nem teszi lehetővé azt, hogy ebből azt a következtetést vonjuk le, hogy a fellebbezési tanács megtagadta ezek figyelembevételét.

(vö. 46. pont)

3.      A közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 74. cikke (1) bekezdésének utolsó mondata szerint a lajstromozás viszonylagos kizáró okaival összefüggő eljárásban a vizsgálat a felek által előterjesztett jogalapokra és kérelmekre korlátozódik. Az említett rendelet 74. cikke (1) bekezdésének utolsó mondatát az ugyanezen rendelet 52. cikke szerinti törlési okokkal összefüggő törlési eljárásokban is alkalmazni kell. Ennélfogva a viszonylagos törlési okokkal összefüggő törlési eljárásokban a korábbi nemzeti védjegyre hivatkozva törlés iránti kérelmet benyújtó félre hárul az oltalom fennállásának és adott esetben terjedelmének bizonyítása.

Ezzel szemben a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalra (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) hárul a törlési eljárás keretében annak vizsgálata, hogy a hivatkozott törlési ok alkalmazásának feltételei fennállnak‑e. Ennek keretében értékelnie kell a felek által hivatkozott tények valóságtartalmát és az általuk előterjesztett bizonyítékok bizonyító erejét.

Felmerülhet, hogy az OHIM‑nak többek között figyelembe kell vennie annak a tagállamnak a nemzeti jogát, amelyben az a korábbi védjegy részesül oltalomban, amelyre a felszólalást alapítják. Ebben az esetben hivatalból kell tájékozódnia – az erre megfelelőnek tartott módon – az illető tagállam nemzeti jogáról, amennyiben az erre vonatkozó információk szükségesek az illető lajstromozást kizáró ok alkalmazási feltételeinek, különösen pedig az előadott tények valóságtartalmának vagy a benyújtott okiratok bizonyító erejének a megítéléséhez. Az OHIM által végzett vizsgálat ténybeli alapjának korlátozottsága ugyanis nem zárja ki, hogy a törlési eljárásban részt vevő felek által kifejezetten előterjesztett tényeken felül köztudomású – azaz bárki által megismerhető vagy általánosan hozzáférhető forrásokból megismerhető – tényeket figyelembe vegyen.

(vö. 65–67. pont)

4.      A közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 73. cikkének második mondata szerint a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) határozatai csak olyan érveken és bizonyítékokon alapulhatnak, amelyekkel kapcsolatban az érintett feleknek módjukban állt nyilatkozatot tenni.

E tekintetben a tények értékelése a határozathozatal része. Márpedig a meghallgatáshoz való jog valamennyi olyan ténybeli vagy jogi elemre kiterjed, amelyek a határozat alapját képezik, de nem terjed ki a hatóság által elfogadni szándékozott végleges állásfoglalásra.

(vö. 80–81. pont)

5.      A közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint a közösségi védjegyet a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalhoz (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) benyújtott kérelem alapján törölni kell a 8. cikk (4) bekezdésében említett korábbi jog alapján, ha arra nézve teljesülnek az említett bekezdésben megállapított feltételek.

E két rendelkezés együttes értelmezéséből következik, hogy valamely, a helyi jelentőségűt meghaladó kereskedelmi forgalomban használt, nem lajstromozott védjegy jogosultja sikerrel kérheti egy későbbi közösségi védjegy törlését, ha és amennyiben az alkalmazandó tagállami jog alapján egyrészt a megjelöléshez fűződő jogokat a közösségi védjegybejelentés bejelentési napjánál korábban szerezték meg, másrészt e megjelöléshez fűződő jogok alapján a jogosult megtilthatja a későbbi védjegy használatát.

A 40/94 rendelet 8. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában a fellebbezési tanács feladata, hogy tekintetbe vegye úgy az e rendelkezés által hivatkozott irányadó tagállami jogszabályokat, mint az érintett tagállam bírósági ítéleteit. Ez alapján a törlés kérelmezőjének kell bizonyítania azt, hogy a szóban forgó megjelölés a hivatkozott tagállami jog hatálya alá tartozik, és hogy az alapján a jogosult megtilthatja a későbbi védjegy használatát.

(vö. 89–91. pont)

6.      Az a tény, hogy a fél valamely ténybeli körülményről a Törvényszék előtti eljárás folyamán szerez tudomást, nem jelenti azt, hogy ez olyan elemet képez, amely az eljárás folyamán merült fel. Ehhez még arra is szükség van, hogy a fél korábban nem szerezhetett tudomást erről a körülményről. Ezenfelül az a tény, hogy a fél az eljárás során nem szerzett tudomást az ügy jogi állásáról, nem képezhet az eljárási szabályzat 48. cikkének 2. §‑a értelmében vett új ténybeli vagy jogi helyzetet.

(vö. 167. pont)