2013. május 17-én benyújtott kereset – Sarafraz kontra Tanács
(T-273/13. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: Mohammad Sarafraz (Teherán, Irán) (képviselő: T. Walter ügyvéd)
Alperes: az Európai Unió Tanácsa
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
semmisítse meg az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 359/2011/EU rendelet 12. cikke (1) bekezdésének végrehajtásáról szóló, 2013. március 11-i 206/2013/EU tanácsi végrehajtási rendeletet, amennyiben az Mohammad Sarafrazt érinti;
kötelezze az alperest az eljárási költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.
Az első jogalap: a felperes védelemhez való jogának megsértése
A Tanács megsértette a felperes hatékony bírói jogvédelemhez való jogát és különösen az indokolási kötelezettséget azáltal, hogy a felperesnek a megtámadott végrehajtási rendelet mellékletébe történő felvételéhez nem szolgáltatott megfelelő indokolást;
A Tanács megsértette a felperes meghallgatáshoz való jogát azzal, hogy nem biztosította számára a 359/2011/EU rendelet1 12. cikkének (2) bekezdésében foglalt azon lehetőséget, hogy állást foglalhasson a szankciós listára történő felvételt illetően, valamint kezdeményezhesse a Tanács általi felülvizsgálatot.
A második jogalap: a felperes szankciós listára történő felvétele jogalapjának hiánya
A Tanács által a felperes szankciós listára történő felvétele érdekében megjelölt indokok nem tennék lehetővé annak meghatározását, hogy a Tanács pontosan milyen jogalapra hivatkozik;
a Tanács nyilvánvalóan tévesen értékelte a tényeket, amikor a felperest felvette a vitatott végrehajtási rendelet mellékletében szereplő listára;
különösen nem igazolhatja a Tanács által a szankciós listában megjelölt egyetlen konkrét indok a felperes felvételét a szankciós listára.
A harmadik jogalap: a ne bis in idem (kétszeres büntetés tilalma) elvének megsértése
A Tanács által a felperes szankciós listára történő felvételeként megjelölt egyetlen konkrét indok már a brit médiahatóság szankciójának tárgyát képezte;
a Tanács nem hivatkozik arra, hogy e szankció ellenére, illetve e szankciót követően további jogsértések történtek, amelyek igazolnák a szankciós listára történő felvételt.
4. A negyedik jogalap: a felperesnek a műsorszolgáltatás, illetve a véleményalkotás szabadságához, a mozgásszabadsághoz, valamint a tulajdonjoghoz való alapvető jogának megsértése
A felperesnek a szankciós listára történő felvétele igazolatlan és aránytalan beavatkozás a médiaszabadságba, valamint véleményalkotásának szabadságába, amely beavatkozás különösen arra irányul, hogy a felperest, illetve a műsorszolgáltatót – akit a felperes irányít - az Európából kiinduló és oda irányuló közvetítés során akadályozza;
a felperesnek a szankciós listára történő felvétele további védett alapvető jogokba (tulajdonhoz való jog, foglalkozás szabadsága, mozgásszabadság) történő indokolatlan és aránytalan beavatkozást jelent.
____________1 Az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2011. április 12-i 359/2011/EU tanácsi rendelet (HL L 100., 1. o.)