Ideiglenes változat

A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)

2016. május 4.

T‑129/14. P. sz. ügy

Carlos Andres és társai

kontra

Európai Központi Bank (EKB)

„Fellebbezés – Közszolgálat – Az EKB személyi állománya – Nyugdíjak – Az ellátórendszer reformja – A nyugdíjak befagyasztása – Az EKB személyi állományának munkafeltételei – A konzultációhoz való jog – A szerződéses munkaviszony és a személyzeti szabályzat alapján fennálló foglalkoztatási jogviszony jellege közötti különbség – Elferdítés – Téves jogalkalmazás”

Tárgy:      Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (második tanács) 2013. december 11‑i Andres és társai kontra EKB ítélete (F‑15/10, EU:F:2013:194) ellen benyújtott, ezen ítélet hatályon kívül helyezése iránti fellebbezés.

Határozat:      A Törvényszék a fellebbezést elutasítja. A Törvényszék Carlos Andrest és a mellékletben felsorolt további fellebbezőket kötelezi a költségek viselésére.

Összefoglaló

1.      Intézmények jogi aktusai – Az elfogadást követő sérthetetlenség – A hatásköri és eljárási szabályok tiszteletben tartásának alárendelt módosítás

2.      Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Képviselet – A nyugdíjalap felügyelő bizottsága – Kötelező konzultáció – Terjedelem – Minden releváns információ felügyelő bizottsággal való közlésének kötelezettsége – Korlátok

(A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv, 10.4 cikk; az Európai Központi Bank eljárási szabályzata, 23.1 cikk)

3.      Szociálpolitika – A munkavállalók tájékoztatása és velük folytatott konzultáció – 2002/14 irányelv – A munkavállalók joga a vállalkozásnál a tájékoztatáshoz és konzultációhoz – Terjedelem

(2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv)

1.      A jogbiztonság elve az uniós jogból fakadó helyzetek és jogviszonyok előreláthatóságának biztosítását célozza. E célból alapvető fontosságú, hogy az uniós intézmények tiszteletben tartsák az általuk elfogadott, és a jogalanyok jogi és ténybeli helyzetét befolyásoló aktusok sérthetetlenségét, és ennek megfelelően ezen aktusokat csak a hatásköri és eljárási szabályok betartásával módosíthatják. A jogbiztonság elve tehát önmagában nem akadályozhatja meg valamely jogszabály módosítását.

(lásd a 35. pontot)

Hivatkozás:

Bíróság: 2003. április 10‑i Schulin‑ítélet, C‑305/00, EBHT, EU:C:2003:218, 58. pont; 2005. szeptember 15‑i Írország kontra Bizottság ítélet, C‑199/03, EU:C:2005:548, 69. pont;

Törvényszék: 1997. október 21‑i Deutsche Bahn kontra Bizottság ítélet, T‑229/94, EBHT, EU:T:1997:155, 113. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

2.      Az ellátórendszerének reformját illetően az Európai Központi Bankot terhelő konzultációs kötelezettség magában foglalja, hogy a Banknak a konzultációs eljárás teljes időtartama alatt a nyugdíjalap felügyelő bizottságának rendelkezésére kell bocsátania a releváns információkat, mivel a cél az említett bizottság számára annak lehetővé tétele, hogy a lehető legteljesebb mértékben és leghatékonyabban vehessen részt a konzultációs eljárásban. Ehhez a Banknak minden releváns új információt a rendelkezésére kell bocsátania az említett eljárás utolsó pillanatáig.

Mindazonáltal sem az ellátórendszerének reformját illetően az Európai Központi Bankot terhelő konzultációs kötelezettség általános hatályából, sem más rendelkezésből, így az Igazgatóság és személyzeti bizottsága közötti viszonyról szóló egyetértési megállapodás 6. cikkéből és a felügyelő bizottság megbízásának 30. cikkéből nem következik, hogy e konzultációs kötelezettség lehetővé tenné a Bank számára az érintett dokumentumok bizalmas jellegének megóvására vonatkozó kötelezettségtől való eltérést. Éppen ellenkezőleg, ahogyan arra a Közszolgálati Törvényszék emlékeztetett, a felügyelő bizottságnak a lehető legteljesebb mértékben és leghatékonyabban részt kell vennie a konzultációs eljárásban, miközben az említett egyetértési megállapodás II. fejezetének célkitűzése szerint a konzultáció tárgyának megismerését lehetővé tevő információkat a személyzeti bizottság elé kell terjeszteni, amennyiben ez ellen semmilyen nyomós ok nem szól.

(lásd az 57. és 60. pontot)

3.      Noha a munkavállalók képviselőivel való konzultáció kötelezettsége a munkáltató számára azon feladattal jár, hogy az Európai Közösség munkavállalói tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló 2002/14 irányelv értelmében nyújtson be vagy továbbítson a bizottságoknak minden releváns információt a konzultációs eljárás teljes időtartama alatt, ami e tekintetben aktív tevékenységet foglal magában a munkáltató részéről, e kötelezettség nem értelmezhető úgy, mint amely arra kötelezi az említett munkáltatót, hogy továbbítson a munkavállalói képviseletek számára minden, általa más forrásból elérhető, és különösen közismert információt.

(lásd a 76. pontot)