T‑336/04. sz. ügy

TV Danmark A/S és Kanal 5 Denmark Ltd

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Bizalmas jelleg”

A végzés összefoglalása

1.      Eljárás – Beavatkozás – Az eljárási iratok megküldése a beavatkozók részére – Eltérés

(Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 116. cikk, 2. §; az Elsőfokú Bíróság hivatalvezetője részére szóló szolgálati utasítások, 5. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés; az Elsőfokú Bíróság felek részére készült gyakorlati útmutatója, VIII. szakasz, 2. és 3. pont)

2.      Eljárás – Beavatkozás – Az eljárási iratok megküldése a beavatkozók részére – Eltérés

(Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 116. cikk, 2. §; az Elsőfokú Bíróság hivatalvezetője részére szóló szolgálati utasítások, 5. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés; az Elsőfokú Bíróság felek részére készült gyakorlati útmutatója, VIII. szakasz, 2. és 3. pont)

1.      Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 116. cikkének 2. §‑a azt az elvet fogalmazza meg, hogy a felek részére kézbesített valamennyi eljárási irat másolatát kézbesíteni kell a beavatkozók részére. Így a második mondat csak ezen elv alóli kivételként engedi meg egyes iratok bizalmas kezelését és a beavatkozóval közlendő iratok közül történő eltávolítását.

Az egyes elemek bizalmas kezelése feltételeinek megítéléséhez minden egyes irat vagy szövegrész esetében, amelynek bizalmasan kezelését kérték, mérlegelni kell a felperes arra való jogos törekvését, hogy üzleti érdekei ne szenvedjenek sérelmet, illetve a beavatkozók ugyancsak jogos törekvését arra, hogy a szükséges információk birtokába kerüljenek annak érdekében, hogy a közösségi bíróság előtt jogaikat teljes mértékben érvényesíteni, és álláspontjukat képviselni tudják.

Az Elsőfokú Bíróság hivatalvezetője részére szóló, 1994. március 3‑i szolgálati utasítások 5. cikke (4) bekezdésének első bekezdése szerint a fél arra irányuló kérelmében, hogy rendeljék el az ügy iratanyaga egyes elemeinek vagy iratainak bizalmas kezelését, pontosan fel kell tüntetni a bizalmas elemeket vagy szövegrészeket, és e kérelemnek indokolást kell tartalmaznia valamennyi érintett elem vagy szövegrész bizalmas jellegére nézve. Az Elsőfokú Bíróság felek részére készült, 2002. március 14‑i gyakorlati útmutatója VIII. szakaszának 2. és 3. pontja kifejti, hogy a nem kellően pontos bizalmas kezelés iránti kérelmet nem lehet figyelembe venni, illetve a bizalmas kezelés iránti kérelemben pontosan meg kell jelölni az érintett elemeket vagy szövegrészeket, és nagyon röviden indokolni kell az egyes elemek vagy szövegrészek bizalmas vagy titkos jellegét.

Következésképpen az Elsőfokú Bíróság elutasítja azt a bizalmas kezelés iránti kérelmet, amely nem tünteti fel kellően pontosan, hogy mely elemekre vonatkozik. Ebből az is következik, hogy az Elsőfokú Bíróság tekintettel lesz arra, hogy a bizalmas kezelés iránti kérelem indokolása rövid, amikor azon elemek vizsgálata során, amelyekre a kérelem vonatkozik, nem tűnik ki kellően világosan, hogy azok bizalmas jellegűek. Ez a megfontolás a gondos igazságszolgáltatásra való törekvés során még inkább helytálló akkor, amikor a bizalmas kezelés iránti kérelem tekintélyes számú adatra vonatkozik.

Végül meg kell jegyezni, hogy a beavatkozók csak az eljárási iratok pontosan meghatározott, kitakart elemeinek bizalmas jellegét vitathatják, és pontosan meg kell jelölniük azokat az okokat, amelyek miatt ezen elemek bizalmas jellegét meg kell tagadni. Következésképpen a bizalmas kezelés iránti kérelmet el kell fogadni a nem vitatott vagy nem kifejezetten és pontosan vitatott elemek vonatkozásában.

(vö. 39–45. pont)

2.      Feltéve, hogy betartja az Elsőfokú Bíróság által e célból kitűzött határidőt, a beavatkozót pusztán amiatt nem lehet megfosztani attól a jogától, hogy vitassa az eljárási iratok valamely elemeinek bizalmas kezelése iránti kérelmet, mert határidőn belül elmulasztotta vitatni ugyanezen elemek bizalmas jellegét akkor, amikor azokat az eljárás egy korábbi szakaszában nyújtották be.

(vö. 50. pont)