Language of document : ECLI:EU:T:2011:27

T‑3/09. sz. ügy

Olasz Köztársaság

kontra

Európai Bizottság

„Állami támogatások – A hajógyártásra vonatkozó határozott idejű védintézkedések – A Bizottság által előzetesen engedélyezett támogatási programnak az olasz hatóságok által tervezett módosítása – A támogatási programot a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító határozat”

Az ítélet összefoglalása

1.      Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – A támogatások rendelet útján meghatározott, a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető fajtái

(EK 87. cikk (3) bekezdés és EK 88. cikk (3) bekezdés)

2.      Államok által nyújtott támogatások – Tervezett támogatások – A Bizottság által végzett vizsgálat – A bizottsági határozat meghozatalának időpontjában hatályos anyagi jogi szabályok alkalmazása

(EK 88. cikk (3) bekezdés; 659/1999 tanácsi rendelet, 4. cikk)

3.      Államok által nyújtott támogatások – Bizottsági határozat – A támogatást nyújtó tagállam és a támogatás kedvezményezettjének azzal kapcsolatos gondossági kötelezettsége, hogy valamennyi releváns adatot közöljenek

(EK 88. cikk (2) bekezdés)

4.      Államok által nyújtott támogatások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Az érdekeltek észrevételeinek hiánya – A Bizottság határozatának érvényességére gyakorolt hatás hiánya

(EK 88. cikk (2) bekezdés)

1.      Az EK 87. cikk (3) bekezdése szerint a támogatások bizonyos fajtái „a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthetők”. Ha valamely rendelet az EK 87. cikk (3) bekezdésén alapul, és meghatározza azokat a támogatásokat, amelyeket a közös piaccal összeegyeztethetőnek lehet tekinteni, ebből még nem következik, hogy az ilyen támogatások szükségképpen azok. A Bizottság feladata ugyanis az EK 88. cikk (3) bekezdése alapján megvizsgálni, hogy e támogatások megfelelnek‑e minden ahhoz szükséges feltételnek, hogy a közös piaccal összeegyeztethetők legyenek.

(vö. 35–37. pont)

2.      Átmeneti rendelkezések hiányában valamely jogszabály időbeli hatálya kapcsán a hatásköri szabályokat meg kell különböztetni az anyagi jogi szabályoktól. Az Európai Unió intézményeinek hatáskörére vonatkozó szabályokat illetően az aktus jogi alapját képező és az uniós intézményt az adott aktus meghozatalára felhatalmazó rendelkezésnek ezen aktus elfogadásakor hatályosnak kell lennie. Ami az anyagi jogi szabályokat illeti, azok a hatálybalépésüktől kezdve irányadók a korábbi jogszabály hatálya alatt keletkezett tényállások valamennyi jövőbeli hatására. Következésképpen az anyagi jogi szabályok nem alkalmazhatók a hatálybalépésüket megelőzően keletkezett hatásokra, hacsak nem teljesülnek a visszaható hatályú alkalmazásuk alapjául szolgáló kivételes feltételek.

A bejelentett és nem folyósított támogatásokat illetően az állami támogatások ellenőrzése uniós rendszerének keretében az az időpont, amelyben a tervezett támogatás hatásai megnyilvánulnak, azzal az időponttal esik egybe, amelyben a Bizottság elfogadja az említett támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségének kérdését eldöntő határozatát. Az állami támogatások összeegyeztethetőségének értékelésére vonatkozó, a bizottsági határozat meghozatalának időpontjában hatályos jogszabályok, elvek és szempontok ugyanis főszabály szerint úgy tekinthetők, mint amelyek jobban megfelelnek a versenykörnyezetnek. Mindez annak tudható be, hogy a kérdéses támogatás a közös piacon legkorábban csak abban az időpontban keletkeztet valódi előnyöket vagy hátrányokat, amelyben a Bizottság dönt arról, hogy azt engedélyezi‑e, vagy sem. Ezzel szemben az előzetes bejelentés nélkül, jogellenesen folyósított támogatásokra azokat az anyagi jogi szabályokat kell alkalmazni, amelyek a támogatás folyósításának időpontjában voltak hatályban, mivel az ilyen támogatás által keletkeztetett előnyök és hátrányok abban az időszakban tárgyiasultak, amelynek során a kérdéses támogatást folyósították.

Kétségtelen, hogy az, hogy a bejelentett és nem folyósított támogatások esetében alkalmazandó anyagi jogi rendelkezéseket meghatározó időpont az említett támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségét elbíráló bizottsági határozat meghozatalával esik egybe, azt eredményezi, hogy a Bizottság a bejelentett támogatási intézkedés vizsgálatára fordított idő megfelelő alakításával elérheti, hogy olyan anyagi jogi rendelkezést alkalmazzon, amely csak az említett intézkedés Bizottságnak történő bejelentése után lépett hatályba. Ezzel összefüggésben meg kell állapítani, hogy a Bizottság azon lehetőségét, hogy akár az új, akár a korábbi szabály alkalmazása mellett döntsön, behatárolja és kiegyensúlyozza egyrészt az, hogy a tagállamok a támogatási intézkedések bejelentésének időpontjával kapcsolatban diszkrecionális jogkörrel rendelkeznek, másrészt pedig az, hogy az EK 88. cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999 rendelet 4. cikke a gondos ügyintézés elvével összhangban azt a kötelezettséget támasztja a Bizottsággal szemben, hogy körültekintően járjon el.

(vö. 56–57., 59–61., 64–65. pont)

3.      Amikor a Bizottság úgy dönt, hogy megindítja az EK 88. cikk (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást, a tagállamnak és az állami támogatás potenciális kedvezményezettjének a feladata, hogy előterjesszék azokat az érveiket, amelyek bizonyíthatják, hogy a támogatási szándék megfelel a Szerződés alkalmazásában előírt kivételeknek, mert a hivatalos vizsgálati eljárás célja éppen az, hogy a Bizottság megismerje az ügy összes körülményeit. Jóllehet a Bizottság a hivatalos eljárás megindításakor köteles egyértelműen megfogalmazni a támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatos kételyeit annak érdekében, hogy a tagállam és az érdekeltek a lehető legjobban kifejthessék az azokkal szembeni érveiket, ez nem változtat azon, hogy a támogatást kérőnek kell eloszlatnia e kételyeket, és neki kell bizonyítania, hogy a támogatási szándék megfelel a támogatásnyújtás feltételeinek.

(vö. 83. pont)

4.      Jóllehet az EK 88. cikk (2) bekezdése a Bizottság kötelezettségévé teszi, hogy a határozatának meghozatala előtt szerezze be az információkat az érdekelt felektől, e cikk nem tiltja meg a Bizottságnak, hogy ilyen információk hiányában megállapítsa, hogy a támogatás összeegyeztethetetlen a közös piaccal. Különösen nem kifogásolható a Bizottsággal szemben, hogy nem vette figyelembe azokat az esetleges ténybeli vagy jogi körülményeket, amelyeket a közigazgatási eljárás során rendelkezésére bocsáthattak volna, ám ezt nem tették meg, mivel a Bizottság nem köteles hivatalból és feltételezések alapján vizsgálni, hogy milyen bizonyítékokat bocsáthattak volna a rendelkezésére.

(vö. 84. pont)