2009. október 22-én benyújtott kereset - GL2006 Europe kontra Bizottság és OLAF

(T-435/09. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: GL2006 Europe Ltd (Birmingham, Egyesült Királyság) (képviselők: M. Gardenal és E. Belinguier-Raiz ügyvédek)

Alperesek: az Európai Közösségek Bizottsága és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF)

Kereseti kérelmek

Az Elsőfokú Bíróság nyilvánítsa jogellenesnek és semmisnek a Bizottság által 2008 decemberében végzett helyszíni ellenőrzést, a Bizottság által 2008. december 19-én, illetve 2009. március 25-én kibocsátott vizsgálati jelentéstervezetet és végleges vizsgálati jelentést, és a Bizottság 2009. július 10-i levélben szereplő azon végleges határozatát, amely két olyan projekt megszüntetését irányozza elő, amelyben a GL2006 Europe Ltd is részt vett, valamint a 2009. augusztus 7-i terhelési értesítéseket, amelyek szerint a GL2006 Europe Ltd köteles összesen 2 258 456,31 eurót visszafizetni a Bizottságnak;

az Elsőfokú Bíróság másodlagosan és/vagy kiegészítő jelleggel állapítsa meg, hogy a Bizottság érdemi érvei nem igazoltak;

az Elsőfokú Bíróság állapítsa meg, hogy a Bizottság helyszíni ellenőrzése, vizsgálati jelentései és végleges határozata nem érintik azon közösségi szerződések érvényességét, amelyeknek a GL2006 Europe Ltd részese volt;

az Elsőfokú Bíróság nyilvánítsa ezeket a szerződéseket érvényesnek;

az Elsőfokú Bíróság a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes a választottbírósági kikötésre alapított jelen keresettel a 2009. július 10-i azon bizottsági határozat jogszerűségét vitatja, amely az OLAF vizsgálati jelentését követően megszüntette a felperessel a közösségi kutatási és technológiafejlesztési programok keretében kötött két szerződést. A felperes vitatja a Bizottság által az OLAF ugyanezen vizsgálati jelentését követően, 2009. augusztus 6-án kibocsátott terhelési értesítések jogszerűségét is, amelyek a Bizottság által azon tizenkét projektet illetően eszközölt előzetes kifizetések visszatéríttetésére vonatkoznak, amelyekben részt vett a felperes, és amelyekre vonatkozóan vizsgálatot folytattak le vele szemben.

A felperes a következő érveket adja elő kérelmei alátámasztása érdekében.

Először is arra hivatkozik, hogy a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzés szabálytalan volt a következő okok miatt: nem történt előzetes értesítés; az ellenőrzés időtartama nem volt elegendő a végleges határozat súlyára tekintettel; a lényeges tényezőket nem vették figyelembe a kellő mértékben; a Bizottság megsértette a felperes magánélet védelméhez való jogát; a jogi alap téves volt, mivel az ellenőrzésről készült írásos jegyzőkönyv egy már hatályban nem lévő rendeletet említ.

Másodsorban a felperes azt állítja, hogy a vizsgálati jelentés súlyos szabálytalanságokat tartalmaz, így például sérti az indokolási kötelezettséget, mivel hiányos helyszíni ellenőrzés alapján készült, ezenkívül nincs összefüggés az elemzés és a végleges jelentésben megfogalmazott azon megállapítások között, amelyek következtében a felperes olyan alapvető jogait sértették meg, mint az ártatlanság vélelme.

Harmadrészt a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság végleges határozata nem egyértelmű a szankció tekintetében, mivel két szerződés megszüntetését irányozza elő, jóllehet a vonatkozó terhelési értesítések tizenkét szerződésre vonatkoznak. A felperes azt is előadja, hogy nem szabályszerűen értesítették e végleges határozatról.

A felperes továbbá előadja kifogásait a szerződések megszüntetését és a felperesnek kifizetett összegek visszatéríttetését alátámasztó alapvető bizottsági érveket illetően. A felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság által a határozatában előterjesztett ezen érvek nem megalapozottak, és a 2007. évi vizsgálati jelentésben szereplőkkel ellentétes megállapításokat tartalmaznak.

____________