2016. április 5- én benyújtott kereset – Le Pen kontra Parlament

(T-140/16. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Jean-Marie Le Pen (La Trinité-sur-Mer, Franciaország) (képviselők: M. Ceccaldi és J. P. Le Moigne ügyvédek)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az Európai Parlament főtitkárának 2016. január 29-i D 302191. sz. 2016. február 5-én kelt levélben közölt, „az Európai Parlament tagjainak statútumára vonatkozó végrehajtási intézkedésekről” szóló módosított 2008. május 19-i és július 9-i európai parlamenti elnökségi 2009/C 159/01 határozat 68. cikke értelmében meghozott, a parlamenti támogatás keretében jogtalanul felvett összegek miatt a felperessel szemben 320 026,23 euró összegben fennálló követelést megállapító és annak behajtását indokoló határozatát;

semmisítse meg a 2016. február 4-i 2016–195. sz. terhelési értesítést, amely a felperest arról tájékoztatja, hogy a Főtitkár 2016. január 29-i határozatának alapján vele szemben fennálló követelést állapítottak meg, a parlamenti támogatásként jogtalanul felvett összegek visszatérítéseként, a tagok statútumára vonatkozó végrehajtási szabályzat 68. cikkének és a költségvetési rendelet 78, 79 és 80. cikkeinek alkalmazása;

kötelezze az Európai Parlamentet az eljárás összes költségének viselésére;

kötelezze az Európai Parlamentet arra, hogy Jean-Marie Le Pen részére a megtérítendő összegek megtérítése címén fizessen meg 50 000,00 eurót.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

Az első, a megtámadott jogi aktusok alaki jogszerűségét érintő hibákra alapított jogalap. Ez a jogalap két részből áll.

Az első, amely alapján a politikai pártokat és ennél fogva a képviselőket érintő pénzügyi döntésekkel kapcsolatos hatáskör az Európai Parlament elnökségét illeti és nem a Főtitkárt.

A második, amely alapján az Európai Parlament elnöksége nem módosíthatja hatásköre jellegét és mértékét. Márpedig a Főtitkár nem igazolja a Parlamenti Elnökség elnökének semmilyen rendszeres megbízását, amely számára a megtámadott jogi aktusok elfogadására és közzétételére felhatalmazást ad valamely képviselőt érintő pénzügyi kérdések rendezését illetően.

A második, a megtámadott jogi aktusok anyagi jogszerűségét érintő hibákra alapított jogalap. Ez a jogalap négy részből áll.

Az első, amely alapján a megtámadott jogi aktusok nyilvánvaló mérlegelési hibát tartalmaznak.

A második, amely alapján a Parlamenti elnökség a megtámadott jogi aktusok indoklására egyetlen bizonyítékot sem adott elő.

A harmadik, amely alapján a megtámadott jogi aktus hatásköri és eljárási visszaélésen alapul.

A negyedik, amely alapján a megtámadott jogi aktusok megkülönböztető jellegűek.

____________