Language of document : ECLI:EU:T:2011:275

T‑185/06. sz. ügy

L’Air liquide, société anonyme pour l’étude et l’exploitation des procédés Georges Claude

kontra

Európai Bizottság

„Verseny – Kartellek – Hidrogén-peroxid és nátrium-perborát – Az EK 81. cikk megsértését megállapító határozat – A jogsértő magatartás betudhatósága – Indokolási kötelezettség”

Az ítélet összefoglalása

1.      Verseny – Közösségi szabályok – Jogsértések – Betudhatóság

(EK 81. cikk)

2.      Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A versenyszabályokat alkalmazó határozat – Több címzettet érintő határozat – Megfelelő indokolás szükségessége, különösen a jogsértés terhének viselésére kötelezett jogalany tekintetében

(EK 81. cikk és EK 253. cikk)

3.      Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A versenyszabályokat alkalmazó határozat – Az indokolási kötelezettség megsértésének a peres eljárás során való helyrehozatala – Megengedhetetlenség

(EK 81. cikk és EK 253. cikk)

1.      Az anyavállalatnak lehet betudni a leányvállalat magatartását, ha – jóllehet külön jogi személyiséggel rendelkezik – nem önállóan határozza meg saját magatartását a piacon, hanem lényegében azokat az utasításokat követi, amelyeket az anyavállalat ad a számára, különös tekintettel az említett két jogi személy közötti gazdasági, szervezeti és jogi kapcsolatokra. Ilyen helyzetben ugyanis az anyavállalat és leányvállalata ugyanazon gazdasági egység részét képezi, és ezáltal az EK 81. cikk értelmében egyetlen vállalkozásnak minősül.

Abban a különös esetben, ha az anyavállalat 100%‑os részesedéssel rendelkezik az uniós versenyjog szabályaiba ütköző jogsértést elkövető leányvállalat tőkéjében, egyrészről ezen anyavállalat meghatározó befolyást gyakorolhat az említett leányvállalat magatartására, másrészről pedig fennáll azon megdönthető vélelem, amely szerint az említett anyavállalat ténylegesen meghatározó befolyást gyakorol leányvállalata magatartására.

E körülmények között elegendő, ha a Bizottság bizonyítja, hogy valamely leányvállalatnak az anyavállalata az egyedüli tagja, ahhoz hogy arra következtethessen, hogy ez utóbbi meghatározó befolyást gyakorol e leányvállalat üzletpolitikájára. A Bizottságnak ezt követően módjában áll az anyavállalat felelősségét megállapítani a szóban forgó jogsértést illetően, kivéve ha a fenti vélelem megdöntésére köteles anyavállalat elegendő bizonyítékot terjeszt elő annak bizonyításához, hogy a leányvállalata önálló piaci magatartást követ.

Annak értékelése érdekében, hogy a leányvállalat önálló módon határozza‑e meg piaci magatartását, figyelembe kell venni az említett leányvállalat és az anyavállalat közötti valamennyi releváns gazdasági, szervezeti és jogi kapcsolatot, amelyek az adott esettől függően változhatnak, ezért nem képezhetik kimerítő felsorolás tárgyát.

(vö. 21–25. pont)

2.      Ami az EK 81. cikk alkalmazásában hozott bizottsági határozatok indokolását illeti, a Bizottság nem köteles állást foglalni az érintettek által előtte felhozott összes érvvel kapcsolatosan, és elegendő a határozat tartalma tekintetében alapvető jelentőséggel bíró tényállást és jogi megfontolásokat ismertetnie. Különösen, a Bizottságnak nem kell állást foglalnia a nyilvánvalóan a tárgyon kívül eső, lényegtelen vagy egyértelműen másodlagos jelentőségű kérdésekben.

Amennyiben az EK 81. cikk alkalmazásában hozott határozat több címzetthez szól, és a jogsértés betudhatóságának kérdését veti fel, e határozatnak megfelelő indokolást kell tartalmaznia a címzettek mindegyikére, és különösen azokra nézve, amelyeknek a határozat értelmében e jogsértés terhét viselniük kell. Ekképpen a leányvállalata jogsértő magatartásáért felelősnek talált anyavállat tekintetében egy ilyen határozatnak részletesen ki kell fejtenie azon indokokat, amelyek igazolhatják a jogsértés e társaságnak való betudhatóságát.

Ebben az összefüggésben, amennyiben a kifogásközlésre adott válaszában egy vállalkozás a jogsértés időpontjában a közte és a leányvállalata között fennálló kapcsolatokat jellemző valamennyi körülményről beszámolt, utalva többek között arra, hogy utóbbi tevékenysége a csoport egyéb tevékenységeihez képest sajátos volt, továbbá az érintett társaságok vezetői és személyzete összefonódásának hiányára, a leányvállalat vezetői jogkörének széleskörű meghatározására, arra hogy az üzleti tevékenységet illetően saját részlegekkel rendelkezett, valamint a stratégiai projektek kidolgozásában meglévő önállóságra, és az így előterjesztett bizonyítékok nem puszta állításokra korlátozódtak, hanem konkrét, a kifogásközléshez mellékelt bizonyítékok sorát tartalmazták, a Bizottságnak állást kell foglalnia ezen érvelést illetően, megvizsgálva, hogy az érintett társaságok közötti gazdasági, szervezeti és jogi kapcsolatokra vonatkozó releváns tényezők összességére tekintettel az anyavállalat bizonyította‑e, hogy leányvállalata önálló magatartást tanúsított a piacon, és adott esetben ki kell fejtenie azokat az okokat, amelyek alapján úgy vélte, hogy az anyavállalat által bemutatott tényezők nem elegendőek a szóban forgó vélelem megdöntésére. A Bizottság azon kötelezettsége, hogy határozatát e tekintetben megindokolja, egyértelműen következik a leányvállalata tőkéjében 100%‑os részesedéssel rendelkező anyavállalat által gyakorolt meghatározó befolyással kapcsolatos vélelem megdönthető jellegéből, amelynek megdöntéséhez az anyavállalatnak a közte és a leányvállalat közötti gazdasági, szervezeti és jogi kapcsolatok összességére vonatkozó bizonyítékot kell nyújtania.

(vö. 64–65., 70., 72–75. pont)

3.      Az EK 81. cikk alkalmazásában hozott bizottsági határozatok indokolását főszabály szerint ugyanakkor kell közölni az érintett féllel, amikor az őt hátrányosan érintő határozatot. Az indokolás hiánya tehát nem hozható helyre azzal, hogy az érintett az eljárás során megismeri a határozat indokolását. Ennélfogva az indokolás hiánya az eljárás során nem orvosolható.

(vö. 81–82. pont)