T‑187/06. sz. ügy

Ralf Schräder

kontra

Közösségi Növényfajta‑hivatal (CPVO)

„Közösségi növényfajta‑oltalom – A SUMCOL 01 növényfajta – A közösségi oltalom iránti kérelem elutasítása – A bejelentett fajta megkülönböztethetőségének hiánya”

Az ítélet összefoglalása

1.      Mezőgazdaság – Egységes jogszabályok – A növényfajták oltalma – Az oltalom megadásának feltételei

(2100/94 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) és (2) bekezdés)

2.      Mezőgazdaság – Egységes jogszabályok – A növényfajták oltalma – Az oltalom megadásának feltételei

(2100/94 tanácsi rendelet, 7. cikk, (2) bekezdés)

3.      Mezőgazdaság – Egységes jogszabályok – A növényfajták oltalma – Az oltalmat megadó vagy megtagadó határozat

(2100/94 tanácsi rendelet, 76. cikk és 78. cikk)

1.      Habár a közösségi bíróság elismeri, hogy a közigazgatásnak bizonyos mérlegelési mozgástere van gazdasági vagy szakmai téren, ez nem jelenti azt, hogy a bíróságnak tartózkodnia kell az ilyen jellegű adatok és tények közigazgatás által történt értelmezésének felülvizsgálatától. Ugyanis a közösségi bíróságnak nem csupán a hivatkozott bizonyítékok tárgyi valószerűségét, megbízhatóságát és következetességét kell vizsgálnia, hanem azt is ellenőriznie kell, hogy a bizonyítékok tartalmazzák‑e az adott összetett helyzet értékeléséhez figyelembe veendő összes adatot, valamint hogy e bizonyítékok alátámasztják‑e a belőlük levont következtetéseket. E felülvizsgálat keretében azonban a közösségi bíróság nem helyettesítheti a közigazgatás gazdasági vagy szakmai értékelését a sajátjával.

Valamely növényfajta megkülönböztethetőségének megítélése, tekintettel a közösségi növényfajta‑oltalmi jogokról szóló 2100/94 rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében foglalt szempontokra, olyan összetett tudományos és szakmai kérdést képez, amely indokolhatja a bírói felülvizsgálat terjedelmének korlátozását. Ugyanis az ilyen értékelés speciális szakértelmet és ismereteket igényel, többek között a botanika és a genetika terén. Ezzel szemben valamely fajta közismertségének értékelése, tekintettel a hivatkozott rendelet 7. cikkének (2) bekezdésére, nem igényel különösebb szakértelmet vagy szakmai ismereteket, és nem vet fel olyan összetett kérdést, amely indokolhatná a bírói felülvizsgálat terjedelmének korlátozását.

(vö. 61., 63–65. pont)

2.      A növényfajták oltalmára létesült nemzetközi egyezmény (UPOV‑egyezmény) irányelvei értelmében a növényfajták részletes leírásának közzététele a növényfajta közismertségének megállapításánál figyelembe vehető tényezők egyike. E tényező a közösségi növényfajta‑oltalmi jogokról szóló 2100/94 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján is figyelembe vehető. Egyrészt ugyanis e rendelkezés nem tartalmaz kimerítő felsorolást azon tényezők tekintetében, amelyek valamely referenciafajta közismertségének megállapítására alkalmasak lehetnek, amit a „különösen” határozószó is megerősít. Másrészt a 2100/94 rendelet utolsó előtti preambulumbekezdése értelmében az említett rendelet többek között figyelembe veszi az UPOV‑egyezményt.

(vö. 94., 97., 99. pont)

3.      A Közösségi Növényfajta‑hivatal fellebbezési tanácsa a közösségi növényfajta‑oltalmi jogokról szóló 2100/94 rendelet 76. cikke értelmében jogosult a tényállás hivatalból történő vizsgálatára, különösen az említett rendelet 78. cikkében felsorolt bizonyítási eszközök alkalmazásával. Következésképpen, amennyiben valamely bizonyítási intézkedés hivatalból elrendelhető anélkül, hogy annak megfelelőségét vagy szükségességét a fellebbezési tanács köteles lenne előzetesen megvitatni a felekkel, az ilyen intézkedést ugyanúgy hivatalból el is lehet halasztani, ugyanilyen feltételek mellett, amennyiben a fellebbezési tanács tanácskozása során eltérő értékelésre jut. Itt nem véletlenszerűen, a közösségi jog valamely általános elvének állítólagos megsértésével hozott határozatokról van szó, hanem azon diszkrecionális jogkör gyakorlásáról, amellyel a fellebbezési tanács az említett 76. cikk értelmében rendelkezik.

(vö. 121. pont)