T‑423/07. sz. ügy

Ryanair Ltd

kontra

Európai Bizottság

„Állami támogatások – Verseny – Erőfölénnyel való visszaélés – Légiközlekedési ágazat – A müncheni repülőtér 2. termináljának kizárólagos használata – Intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset – A Bizottság állásfoglalása – Okafogyottság – Eljárási kötelezettség – Hiány”

Az ítélet összefoglalása

1.      Intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset – Az intézményi mulasztásnak a kereset benyújtását követő megszüntetése – A kereset tárgytalanná válása – Okafogyottság

(EK 232. és EK 233. cikk)

2.      Intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – A versenyszabályok megsértésére vonatkozó panasz – A Bizottság felszólítása – Feltételek

(EK 81., EK 82. és EK 232. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 7. cikk; 773/2004 bizottsági rendelet, (6) és( 7) preambulumbekezdés, és 5. cikk, (1) bekezdés)

1.      Az EK 232. cikkben előírt jogorvoslati lehetőség, amely az EK 226. cikkben előírt jogorvoslati lehetőségtől eltérő célokat követ, azon az elképzelésen alapul, hogy az eljárás alá vont intézmény jogellenes tétlensége lehetővé teszi a Bírósághoz fordulást annak érdekében, hogy a Bíróság az eljárás elmulasztását a Szerződéssel ellentétesnek nyilvánítsa, ha az érintett intézmény nem orvosolta e mulasztást. E megállapítás az EK 233. cikk értelmében azzal a hatással jár, hogy az alperes intézmény köteles megtenni a Bíróság ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, nem érintve azokat a szerződésen kívüli felelősség megállapítására irányuló kereseteket, amelyek ugyanebből a megállapításból következhetnek.

Abban az esetben, ha azon aktust, amelynek kibocsátása a jogvita tárgyát képezi, a kereset előterjesztését követően, de az ítélet kihirdetését megelőzően fogadták el, a Bíróságnak az eredeti mulasztás jogellenességét megállapító döntése már nem vezethet az EK 233. cikkben előírt következményekhez. Ebből következik, hogy ilyen esetben, akárcsak akkor, amikor az alperes intézmény reagált a két hónapon belüli eljárásra vonatkozó felkérésre, a kereset tárgya megszűnt, ezért már nem szükséges határozni. Azon körülmény, hogy az intézmény ezen állásfoglalása nem ad elégtételt a felperesnek, ebből a szempontból közömbös, mivel az EK 232. cikk tárgyát a határozathozataltól vagy állásfoglalástól való tartózkodásban megnyilvánuló mulasztás képezi, nem pedig az e fél által kívánttól vagy szükségesnek tartottól eltérő aktus elfogadása.

(vö. 26. pont)

2.      Annak megítélése érdekében, hogy a Bizottság jogellenesen nem járt‑e el valamely állítólagos erőfölénnyel való visszaéléssel kapcsolatban, meg kell vizsgálni, hogy az EK 232. cikk értelmében vett felszólítás idején terhelte‑e a Bizottságot eljárási kötelezettség.

Ha a Bizottsághoz az EK 81. cikkben és EK 82. cikkben meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló 1/2003 rendelet és a Bizottság által az EK 81. cikk és EK 82. cikk alapján folytatott eljárásokról szóló 773/2004 rendelet rendelkezéseinek értelmében panasszal fordulnak e cikkek megsértése miatt, figyelmesen meg kell vizsgálnia a panaszos által tudomására hozott ténybeli és jogi információkat annak érdekében, hogy ésszerű határidőn belül dönthessen arról, hogy meg kell‑e indítania a jogsértés megállapítása iránti eljárást, vagy eljárás megindítása nélkül el kell utasítania a panaszt, illetve hogy meg kell‑e szüntetnie a panasz nyomán indult eljárást. Ha a Bizottság úgy határoz, hogy az EK 82. cikk alapján a panasz vizsgálata nem igazolható, vagy felesleges, tájékoztatnia kell a felperest a határozatáról az indokolása oly módon történő kifejtésével, amely lehetővé teszi a határozat jogszerűségének felülvizsgálatát.

Mindazonáltal a 773/2004 rendelet (6) és (7) preambulumbekezdése alapján a panasznak – ahhoz, hogy az EK 81. cikkben és EK 82. cikkben előírt versenyszabályok megsértését bejelentő panasznak minősülhessen – meg kell felelnie a 773/2004 rendelet panaszok elfogadhatóságáról szóló 5. cikkének, amely kifejezetten előírja egyrészt, hogy a természetes és jogi személyeknek jogos érdeket kell felmutatniuk annak érdekében, hogy az 1/2003 rendelet 7. cikkének alkalmazásában panasz benyújtására legyenek jogosultak, másrészt pedig hogy a panasznak tartalmaznia kell az említett 773/2004 rendelet mellékletében szereplő C formanyomtatványban előírt információkat.

(vö. 52–53., 55. pont)