2007. november 22-én benyújtott kereset - Deutsche Post kontra Bizottság

(T-421/07. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Deutsche Post AG (Bonn, Németország) (képviselők: J. Sedemund és T. Lübbig ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg az Európai Közösségek Bizottságának 2007. szeptember 12-i "Állami támogatás C 36/2007 (ex NN 25/07) - A Deutsche Post AG számára nyújtott állami támogatás, felhívás észrevételek benyújtására az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése értelmében" című határozatát;

az Elsőfokú Bíróság az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes a Bizottság határozatának megsemmisítését a C 36/07 (ex NN 25/07) állami támogatásokat illetően az EK 88. cikk (2) bekezdése szerinti eljárás megindítása céljából kéri. Ezt a határozatot Németországgal a 2007. szeptember 12-i levélben közölték (HL C 245., 21. o.) Az ezzel a határozattal indított eljárás a kiegészítő vizsgálata a Bizottság által 1999. október 23-án indított eljárásnak, amelyben a Bizottság 2002. június 19-én végleges nemleges határozatot fogadott el (HL L 247., 27. o.). A Bizottság ebben a nemleges határozatban megállapította, hogy a Deutsche Post AG a többletköltségek alatt határozta meg a háztól házig történő csomagküldés díját, valamint azt is, hogy ez az agresszív engedménypolitika nem tartozik a Deutsche Post AG egyetemes szolgáltatási kötelezettsége körébe.

A felperes a keresetének alátámasztására előterjeszti, hogy a megtámadott határozat lényeges eljárási elveket sért. A határozat megsérti különösen a bizalomvédelem elvét, mivel a Bizottság évek óta ismeri az irányadó tényállást és annak vonatkozásában 2002. június 19-én eljárást befejező határozatot fogadott el. A Bizottság megsértette továbbá a Németországi Szövetségi Köztársaság valamint a felperes részvételi jogait, mivel azok nem kaptak lehetőséget a határozat elfogadása előtt arról állást foglalni. Végül a felperes ebben az összefüggésben előadja, hogy az alperes megsértette a 659/1999/EK rendeletet¹, mivel ezen előírás felépítéséből következik, hogy a 2002. június 19-i határozathoz hasonló nemleges határozat végleges, és az alperes vonatkozásában véglegesen megítélt tényállás nem lehet újból kisegítő vizsgálati eljárás tárgya.

A felperes elterjeszti továbbá, hogy az alperes megsértette az EK 253. cikk és a 659/1999 rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerinti indokolási kötelezettségét, mivel a megtámadott határozatból nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a Bizottság mely intézkedéseket kívánt az állami támogatásnak minősíteni és a határozat erre vonatkozóan nem tartalmaz jogi értékelést.

Végül a felperes kifogásolja az EK 87. cikk (1) bekezdésének és az EK 88. cikkének megsértését, mivel a megtámadott határozatban felsorolt intézkedéseket nem lehet az állami támogatásnak minősíteni.

____________

¹ - Az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 83., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.).