A Curtea de Apel Bucureşti (Románia) által 2024. április 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Axpo Energy Romania SA kontra Agenţia Naţională de Administrare Fiscală, Guvernul României
(C-251/24. sz. ügy, Axpo Energy Romania)
Az eljárás nyelve: román
A kérdést előterjesztő bíróság
Curtea de Apel Bucureşti
Az alapeljárás felei
Felperes: Axpo Energy Romania SA
Alperesek: Agenţia Naţională de Administrare Fiscală, Guvernul României
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
[Úgy] kell-e értelmezni az (EU) 2019/944 irányelv1 3. cikkének (1), (3) és (4) bekezdését, valamint 9. cikkének (2) bekezdését az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésével összefüggésben, amelynek értelmében a tagállamoknak egyenlő és megkülönböztetésmentes versenyfeltételeket kell biztosítaniuk a villamosenergia-piac szereplői számára, hogy azokkal ellentétes az, ha egy tagállam az OUG n. 27/2022 által differenciált módon szabályozott, kereskedési tevékenységet terhelő hozzájáruláshoz hasonló olyan kiegészítő adókötelezettséget vezet be, amely kizárólag a nagykereskedelmi energiapiacokon ügyleteket lebonyolító meghatározott résztvevőket, a kereskedési tevékenységet végző ellátókat terheli, míg a résztvevők más kategóriáit, vagyis a kapcsolt energiatermeléssel előállított villamos energia és hő termelőit, valamint a 2022. április 1-jét követően üzembe helyezett termelési kapacitásokkal rendelkező résztvevőket pedig nem?
[Úgy] kell-e értelmezni az EUMSZ 101. és EUMSZ 102. cikket – amelyek értelmében a tagállamok nem fogadhatnak el olyan intézkedéseket, amelyek megakadályozzák, korlátozzák vagy torzítják a versenyt a belső piacon belül, amelyek korlátozzák vagy ellenőrzik a termelést vagy az értékesítést, illetve amelyek egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételeket alkalmaznak az üzletfelekkel szemben –, hogy azokkal ellentétes az, ha valamely tagállam az OUG n. 27/2022 által szabályozott, kereskedési tevékenységet terhelő hozzájáruláshoz hasonló olyan kiegészítő adókötelezettséget vezet be, amely kizárólag a nagykereskedelmi energiapiacokon ügyleteket lebonyolító meghatározott résztvevőket, a kereskedési tevékenységet végző ellátókat terheli, míg a résztvevők más kategóriáit, vagyis a kapcsolt energiatermeléssel előállított villamos energia és hő termelőit, valamint a 2022. április 1-jét követően üzembe helyezett termelési kapacitásokkal rendelkező résztvevőket nem terheli, így azok, akik hozzájárulásra kötelezettek, hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek?
Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének és az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdésének a tagállamok állami támogatások bejelentésére vonatkozó kötelezettségével kapcsolatos rendelkezéseit, hogy az OUG n. 27/2022 által szabályozott, kereskedési tevékenységet terhelő hozzájáruláshoz hasonló nemzeti szabályozás a hozzájárulás megfizetése alól mentesülők számára nyújtott, bejelentési kötelezettség tárgyát képező állami támogatásnak minősül?
[Úgy] kell-e értelmezni a 2019/943 rendelet1 3. cikkének a), b), h) és p) pontját, valamint 10. cikkének (1), (4) és (5) bekezdését a rendelet (22) és (23) [preambulumbekezdésével], a 2019/944 irányelv 5. cikkének (1), (3) és (4) bekezdésével, valamint a 2022/1854 rendelet2 8. cikkével összefüggésben – amelyek a nagykereskedelmi energiapiaci árképzés elveit szabályozzák –, hogy azokkal ellentétes az, ha valamely tagállam az OUG n. 27/2022 által szabályozott, kereskedési tevékenységet terhelő hozzájáruláshoz hasonló kiegészítő adókötelezettséget vezet be? E rendelkezések értelmezése alapján arányosnak tekinthető-e a hozzájárulás abban az összefüggésben, hogy az nem veszi figyelembe a kereskedési tevékenységet folytató piaci szereplők működési költségeit? E rendelkezések értelmezése alapján hátrányos megkülönböztetéstől mentesnek tekinthető-e a hozzájárulás abban az összefüggésben, hogy azt kizárólag az energia vásárlásával és viszonteladásával foglalkozó nagykereskedelmi piaci szereplők egy részére kell alkalmazni?
[Úgy] kell-e értelmezni az EUMSZ 28., EUMSZ 30. és EUMSZ 35. cikknek, a 2019/943 rendelet 3. cikkének és a 2019/944 irányelv 3. cikkének a villamos energia tagállamok közötti határokon átnyúló áramlását akadályozó jogszabályi rendelkezések bevezetésének tilalmát előíró rendelkezéseit, hogy azokkal ellentétes az, ha valamely tagállam az OUG n. 27/2022 által szabályozott, kereskedési tevékenységet terhelő hozzájáruláshoz hasonló olyan kiegészítő adókötelezettséget vezet be, amelynek alapján az exportügyletekre 2022. szeptember 1. és december 16. között olyan, nagyobb terhet jelentő képlet vonatkozott, amely semmilyen nyereséget nem vett figyelembe, míg belföldi értékesítés esetén 2%-os elméleti nyereséget vett figyelembe? E rendelkezések értelmezése alapján ellentétes-e az uniós joggal az ilyen hozzájárulás létrehozása, amely 2022. december 16-tól kezdődően kizárólag az exportra szánt energiamennyiségek értékesítése esetén írja elő a hozzájárulás beszedését, energiaimport esetében azonban nem?
Ellentétes-e a 2006/112 irányelv1 401. cikkének azon rendelkezéseivel, amelyek tiltják a tagállamok számára a forgalmat terhelő adónak a hozzáadottérték-adón felüli bevezetését, az, ha egy tagállam az OUG n. 27/2022 által szabályozott, kereskedési tevékenységet terhelő hozzájáruláshoz hasonló, a kereskedési tevékenységet folytató piaci szereplőket terhelő kiegészítő adókötelezettséget vezet be?
____________
1 A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2019 L 158., 125. o.)
1 A villamos energia belső piacáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2019, L 158., 54. o.).
1 A magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról szóló, 2022. október 6-i (EU) 2022/1854 tanácsi rendelet (HL 2022, L 261I, 1. o.).
1 A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL 2006 L 347., 1. o.).