Language of document : ECLI:EU:T:2012:634

T‑537/10. és T‑538/10. sz. ügyek

Ursula Adamowski

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi védjegy – Törlési eljárás – A Fagumit közösségi szóvédjegy és a FAGUMIT közösségi ábrás védjegy – A korábbi FAGUMIT nemzeti ábrás védjegy – Viszonylagos törlési ok – A 207/2009/EK rendelet 8. cikkének (3) bekezdése és 165. cikke (4) bekezdésének b) pontja”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (második tanács), 2012. november 29.

1.      Közösségi védjegy – A Közösség bővítésével összefüggő rendelkezések – 2004. május 1‑je előtt benyújtott vagy lajstromozott közösségi védjegy – Egy új tagállamban a csatlakozást megelőzően lajstromozott, kért vagy megszerzett korábbi nemzeti jog alapján történő törlés lehetetlensége – Célkitűzés

(207/2009 tanácsi rendelet, 165. cikk, (4) bekezdés, b) pont)

2.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Valamely védjegy jogosultja ahhoz való hozzájárulásának hiánya, hogy a képviselő vagy az ügynök saját nevében kérelmezze a lajstromozást – Fogalom – Nem uniós tagállamban lajstromozott védjegy – Bennfoglaltság

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (3) bekezdés)

3.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Valamely védjegy jogosultja ahhoz való hozzájárulásának hiánya, hogy a képviselő vagy az ügynök saját nevében kérelmezze a lajstromozást – Célkitűzés

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (3) bekezdés)

1.      A közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 165. cikke (4) bekezdése b) pontjának célja, hogy kizárja annak lehetőségét, hogy a 2004. május 1‑je előtt lajstromozott vagy bejelentett közösségi védjegyeket pusztán egyes államoknak az Unióhoz való csatlakozásának ténye miatt megtámadják, amennyiben e lehetőség nem állt fenn az említett csatlakozás előtt. A szóban forgó rendelkezés tehát nem annak megakadályozására irányul, hogy valamely védjegy jogosultja 2004. május 1‑je után olyan törlés iránti kérelmet nyújthasson be, amelyet már ezen időpontot megelőzően is benyújthatott volna, mint amilyen az említett rendelet 53. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapuló kérelem.

(vö. 18. pont)

2.      A közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 53. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő törlési okra az e rendelet 8. cikkének (3) bekezdésében említett védjegy jogosultja akkor is hivatkozhat, ha az említett védjegy csak valamely Unión kívüli országban képezte lajstromozás tárgyát. Ugyanis a 207/2009 rendelet 8. cikkének (1), (2), (4) és (5) bekezdésével ellentétben, annak (3) bekezdése nem a valamely tagállamban lajstromozott vagy ott joghatásokkal járó védjegyekre utal. Ezenkívül, ha a 207/2009 rendelet 8. cikke (3) bekezdése alkalmazásának egyik feltétele az lenne, hogy a védjegyet valamely tagállamban lajstromozták, e rendelkezés ugyanezen cikk (1) és (5) bekezdésével feleslegesen ismétlődne.

(vö. 19. pont)

3.      A közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 8. cikke (3) bekezdésének alkalmazásához a következők szükségesek: a védjegybejelentő a védjegyjogosult képviselője vagy ügynöke, illetve korábban az volt, és hogy a védjegy‑bejelentési kérelmet a jogosult engedélye nélkül a képviselő vagy az ügynök nevében nyújtották be, anélkül hogy ennek hátterében a képviselő vagy az ügynök eljárásának igazolására alkalmas, jogszerű okok állnának fent. E rendelkezés annak megakadályozására irányul, hogy a védjegyjogosult képviselője kisajátíthassa a védjegyet, mivel e képviselő kihasználhatja a közte és a védjegyjogosult között fennálló kereskedelmi kapcsolat során megszerzett ismereteket és tapasztalatokat, és így tisztességtelen előnyre tehet szert a védjegyjogosult által tett erőfeszítésekből és beruházásokból. Ami a képviselő vagy az ügynök nevében történő védjegylajstromozáshoz való esetleges hozzájárulást illeti, annak egyértelműnek, pontosnak és feltétel nélkülinek kell lennie.

(vö. 22., 23. pont)