2023. december 18-án benyújtott kereset – ePURE és Pannonia Bio kontra Parlament és Tanács
(T-1165/23. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperesek: ePURE, de Europese Producenten Unie van Hernieuwbare Ethanol (Etterbeek, Belgium), Pannonia Bio Zrt. (Budapest, Magyarország) (képviselők: M.-S. Dibling és G. Michaux ügyvédek)
Alperesek: az Európai Unió Tanácsa, Európai Parlament
Kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
semmisítse meg a megújuló és alacsony kibocsátású tüzelőanyagok tengeri szállításban való alkalmazásáról, valamint a 2009/16/EK irányelv módosításáról szóló, 2023. szeptember 13-i (EU) 2023/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet1 10. cikke (1) bekezdésének a) pontját annyiban, amennyiben az megállapítja, hogy az élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított bioüzemanyagok ugyanazokkal a kibocsátási tényezőkkel rendelkeznek, mint az ilyen típusú üzemanyagok esetében a legkedvezőtlenebb fosszilistüzelőanyag-előállítási mód;
a Parlamentet és a Tanácsot kötelezze saját költségeik viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek öt jogalapra hivatkoznak.
Az első, arra alapított jogalap, hogy az alperesek nyilvánvaló értékelési hibát követtek el azzal, hogy a környezetpolitikájuk kidolgozása során nem az EUMSZ 191. cikk szerint előírt tudományos és műszaki adatokra támaszkodtak, és nem nyújtottak az EUMSZ 296. cikk szerint megkövetelt megfelelő indokolást, amikor úgy ítélték meg, hogy a megújulóenergia-irányelvnek (RED) megfelelő bioüzemanyagok ugyanazokkal a kibocsátási tényezőkkel rendelkeznek, mint a tengeri szállításban használt legkedvezőtlenebb fosszilis tüzelőanyagok.
A második, arra alapított jogalap, hogy az alperesek megsértették az EUSZ 5. cikk (4) bekezdése szerinti arányosság elvét, amikor úgy ítélték meg, hogy a megújulóenergia-irányelvnek megfelelő, növényi alapú bioüzemanyagok ugyanazokkal a kibocsátási tényezőkkel rendelkeznek, mint a tengeri szállításban használt legkedvezőtlenebb fosszilis tüzelőanyagok, mivel ez a kinyilvánított célkitűzés szempontjából nem megfelelő és nem is szükséges, és léteznek kevésbé korlátozó alternatív intézkedések ugyanezen cél eléréséhez.
A harmadik, arra alapított jogalap, hogy az alperesek megsértették az egyenlő bánásmód elvét, amikor úgy ítélték meg, hogy a megújulóenergia-irányelvnek megfelelő, növényi alapú bioüzemanyagok ugyanazokkal a kibocsátási tényezőkkel rendelkeznek, mint a tengeri szállításban használt legkedvezőtlenebb fosszilis tüzelőanyagok. Az egyenlő bánásmód elve akkor is sérül, ha összemossák a közvetett földhasználat-változás szempontjából magas kockázatot jelentő, olyan fenntartható, élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított bioüzemanyagokat, amelyek esetében a termelési területük jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületekre történő számottevő kiterjedése figyelhető meg (pl. pálmaolaj) és más fenntartható, a megújulóenergia-irányelvnek megfelelő, növényi alapú bioüzemanyagokat, illetve ha a megújulóenergia-irányelvnek megfelelő, növényi alapú bioüzemanyagokat eltérően kezelik a közúti és vasúti közlekedés, illetve a tengeri közlekedés ágazatában. Az alperesek a technológiasemlegesség elvét is megsértették.
A negyedik, arra alapított jogalap, hogy az alperesek nem tartották tiszteletben a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvét, mivel a 2018. évi megújulóenergia-irányelv és a FuelEU Maritime rendelet megtámadott rendelkezése nem koherens, amennyiben megfelelő indokolás nélkül eltérően kezeli a megújulóenergia-irányelvnek megfelelő, növényi alapú bioüzemanyagokat, ami az érintett gazdasági szereplők jogbiztonságának és jogos bizalmának hiányához vezetett.
Az ötödik, arra alapított jogalap, hogy az alperesek hatáskörrel való visszaélést követtek el, amikor olyan intézkedést fogadtak el, amelyre nem kaptak felhatalmazást.
____________
1 HL 2023. L 234., 48. o.