A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)
2011. december 14.
T‑6/11. P. sz. ügy
Európai Bizottság
kontra
Isabel Vicente Carbajosa és társai
„Fellebbezés – Közszolgálat – Tisztviselők – Felvétel – Versenyvizsga‑kiírás – Nyílt versenyvizsga – Az írásbeli vizsgára bocsátás megtagadása az előválogató tesztek eredménye alapján – Az EPSO és a versenyvizsga‑bizottság közötti hatáskörmegosztás – A kontradiktórius eljárás elve”
Tárgy: Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (első tanács) F‑9/09. sz., Vicente Carbajosa és társai kontra Bizottság ügyben 2010. október 28‑án hozott ítélete ellen benyújtott és annak hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.
Határozat: A Törvényszék hatályon kívül helyezi az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének az F‑9/09. sz., Vicente Carbajosa és társai kontra Bizottság ügyben 2010. október 28‑án hozott ítéletét annyiban, amennyiben az megsemmisíti az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) azon határozatait, amelyekben Isabel Vicente Carbajosát az EPSO/AD/117/08 versenyvizsga, Niina Lehtinent és Myriam Menchént pedig az EPSO/AD/116/08 versenyvizsga tekintetében nem vették fel a teljes pályázat benyújtására felkért pályázók listájára. A Törvényszék megsemmisíti az EPSO azon határozatait, amelyekben I. Vicente Carbajosát az EPSO/AD/117/08 versenyvizsga, N. Lehtinent és M. Menchént pedig az EPSO/AD/116/08 versenyvizsga tekintetében nem vették fel a teljes pályázat benyújtására felkért pályázók listájára. I. Vicente Carbajosa, N. Lehtinen és M. Menchén, valamint a Bizottság maga viseli a jelen eljárás során felmerült költségeiket.
Összefoglaló
1. Uniós jog – Elvek – Védelemhez való jog – A kontradiktórius eljárás elve – Annak tiszteletben tartása a bírósági eljárás keretében – Terjedelem – Ítélet, amely a határozatot hivatalból felhozott jogalap alapján anélkül semmisíti meg, hogy a feleket lehetőséget kapnának az észrevételeik előterjesztésére – Az említett elv megsértése
2. Tisztviselők – Versenyvizsga – Fogalom – Feleletválasztós kérdésekből álló előválogató tesztet tartalmazó előválogató szakasz – Bennfoglaltság
(Személyzeti szabályzat, III. melléklet)
3. Tisztviselők – Versenyvizsga – A versenyvizsga lefolytatása – Az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO), a kinevezésre jogosult hatóság és a versenyvizsga‑bizottság közötti hatáskörmegosztás
(Személyzeti szabályzat, 30. cikk, első bekezdés; III. melléklet, 1. cikk, (1) bekezdés és 5. cikk; az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság főtitkárai, a Bíróság hivatalvezetője, a Számvevőszék, a Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága főtitkárai, továbbá az Ombudsman képviselője által hozott 2002/621/EK határozat, 1. cikk, (1) bekezdés, és (2) bekezdés, c) pont)
1. A védelemhez való jog kiemelkedő szerepet tölt be a tisztességes eljárás megszervezésében és lefolytatásában, és magában foglalja a kontradiktórius eljárás elvét. Ez az elv minden olyan eljárásra vonatkozik, amely az adott intézmény olyan határozatához vezethet, amely érzékenyen érinti valamely személy érdekeit. Ezen elv főszabályként magában foglalja az eljárásban részt vevő felek jogát arra, hogy véleményt nyilváníthassanak azon tényekről és iratokról, amelyeken a bírósági határozat alapulni fog, valamint hogy megvitathassák a bíróság elé tárt bizonyítékokat és észrevételeket, illetve a bíróság által hivatalból felhozott azon jogi természetű jogalapokat, amelyekre a határozatát alapítani szándékozik. A tisztességes eljáráshoz való joghoz kapcsolódó követelmények tiszteletben tartása érdekében ugyanis fontos, hogy a felek mind az olyan tényállási elemeket, mind pedig az olyan jogi kérdéseket megvitathassák, amelyek az eljárás kimenete szempontjából meghatározók. Az eljáró bíróságnak magának is tiszteletben kell tartania a kontradiktórius eljárás elvét, különösen akkor, ha hivatalból felhozott indok alapján bírálja el a jogvitát.
Amennyiben a felek nem hoztak fel és nem is vitattak meg imperatív jogalapot valamely ügy keretében a tárgyaláson, hanem erre csak más ügyek keretében került sor, és amennyiben a Közszolgálati Törvényszék a vitatott határozatokat hivatalból felhozott imperatív jogalap alapján semmisítette meg, anélkül hogy a feleket előzetesen, az írásbeli szakaszban vagy a szóbeli szakaszban felhívta volna az említett jogalapra vonatkozó észrevételeik előterjesztésére, a Közszolgálati Törvényszék megsértette a kontradiktórius eljárás elvét. Mindazonáltal a jelen ügy sajátos körülményeinek értékelésével meg kell vizsgálni, hogy a Közszolgálati Törvényszék által követett gyakorlat igazolható‑e azzal, hogy az eljárás még a szóban forgó jogellenesség hiányában sem vezethetett eltérő eredményre, így a kontradiktórius eljárás elve tiszteletben tartásának elmulasztása nem befolyásolhatta az ítélet tartalmát.
(lásd a 25., 30–32. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑89/08. P. sz. Bizottság kontra Írország és társai ügyben 2009. december 2‑án hozott ítéletének (EBHT 2009., I‑11245. o.), 54. pontja; a Bíróság C‑197/09. RX‑II. sz., M kontra EMEA (felülvizsgálat) ügyben 2009. december 17‑én hozott ítéletének (EBHT 2009., I‑12033. o.) 39–41. és 52. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
2. A tisztviselők felvételére irányuló versenyvizsga első szakaszában szereplő, feleletválasztós kérdésekből álló előválogató tesztek összehasonlító jelleggel bírnak, amely magának a versenyvizsgának a fogalmi sajátja, ugyanis a versenyvizsga második szakaszába jutáshoz nem elegendő a szóban forgó tesztek átlagát elérni, hanem az előre meghatározott számú, az előválogató teszteken legjobb osztályzatot elérő pályázók között kellett lenni. E szakasz tehát nem csupán a szóban forgó versenyvizsga‑eljárás formális része, hanem maga is versenyvizsga jelleggel rendelkezik.
(lásd az 54. pontot)
3. A személyzeti szabályzat III. melléklete 1. cikke (1) bekezdésének b) és e) pontja, amely szerint a kinevezésre jogosult hatóság a versenyvizsga‑kiírásban köteles meghatározni a versenyvizsga típusát (képesítéseken alapuló, vizsgákon alapuló vagy képesítéseken és vizsgákon alapuló versenyvizsga) és vizsgákon alapuló versenyvizsga esetén a vizsgák jellegét és értékelésük módját, nem tesz említést a kinevezésre jogosult hatóságot megillető semmilyen olyan hatáskörről, amely a versenyvizsga keretében feltett kérdések tartalmának meghatározására vagy értékelésére vonatkozna. Ugyanis, mivel e III. melléklet 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja úgy határozza meg a versenyvizsgák módozatait, hogy azok képesítéseken alapuló, vizsgákon alapuló vagy képesítéseken és vizsgákon alapuló versenyvizsgák lehetnek, e rendelkezés nem szól a vizsgák tartalmának meghatározásáról. Ami az említett melléklet 1. cikke (1) bekezdésének e) pontját illeti, bár a vizsgák ponthatárainak meghatározása a „jellegük és értékelésük módja” fogalmának hatálya alá tartozik, nem ez a helyzet a versenyvizsga keretében feltett kérdések tartalmának meghatározása esetén. A személyzeti szabályzat III. melléklete nem írja elő egyértelműen, kinek a feladata az előválogató vizsgák tartalmának meghatározása, és ki felügyeli a versenyvizsga e szakaszát. Ilyen hatáskörrel sem a kinevezésre jogosult hatóság, sem a versenyvizsga‑bizottság nincs kifejezetten felruházva.
A személyzeti szabályzat 30. cikkének első bekezdése és a személyzeti szabályzat III. melléklete 5. cikkének első bekezdése kimondják, hogy a vizsgabizottság feladata a pályázók alkalmassági listájának összeállítása, illetőleg a versenyvizsga‑kiírásban előírt követelményeknek megfelelő pályázók kiválasztása. E hatáskörökre tekintettel a vizsgabizottság döntő szerepet játszik a versenyvizsga lebonyolításában.
Az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) létrehozása előtt a kinevezésre jogosult hatóság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezett a versenyvizsgák feltételeinek és szervezésük módjának meghatározását tekintve, a vizsgabizottság pedig széles mérlegelési jogkörrel rendelkezett a versenyvizsgán teljesítendő vizsgák szabályainak és részletes tartalmának meghatározását illetően, és hatáskörébe tartozott a kinevezésre jogosult hatóság által szervezett, a pályázók előválogatására szolgáló esetleges első szakasz felügyelete is. Ezen, a kinevezésre jogosult hatóság és a vizsgabizottság közötti hatáskörmegosztást nem érintette az EPSO 2002‑ben való létrehozása, amelynek feladatai –a tisztviselők felvételi versenyvizsgájának lefolytatását illetően – lényegében szervezési jellegűek. Az EPSO feladata ugyanis a tisztviselők kiválasztási eljárásában egységes normák alkalmazásának biztosítása. E feladatkör általánosságban a tisztviselők kiválasztási eljárásának meghatározására vonatkozik, nem pedig meghatározott versenyvizsgák vizsgái tartalmának megállapítására.
Így, noha az EPSO a versenyvizsga tárgyában a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott kiválasztási hatáskört gyakorolja, a versenyvizsga keretében feltett kérdések témájának mind a kiválasztása, mind az értékelése kívül esik az EPSO hatáskörén. Ugyanis az EPSO szervezeti felépítéséről és működéséről szóló 2002/621 határozat 1. cikke (1) bekezdésének első mondatának összefüggésében, amely kimondja, hogy az EPSO nyílt versenyvizsgákat szervez annak biztosítása céljából, hogy a lehető legjobb szakmai és pénzügyi feltételek mellett lássa el tisztviselőkkel az intézményeket, ezen 1. cikk (2) bekezdésének c) pontja inkább azt a szerepet írja elő az EPSO számára, hogy támogassa a vizsgabizottságot a versenyvizsga lebonyolításában, azzal, hogy az EPSO feladata a kiválasztási módszerek és technikák kidolgozása.
(lásd a 60–62., 64., 67., 68., 72., 74. és 75. pontot)
Hivatkozás:
a Törvényszék T‑24/01. sz., Staelen kontra Parlament ügyben 2003. március 5‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2003., I‑A‑79. o. és II‑423. o.) 51. pontja; a Törvényszék T‑233/02. sz., Alexandratos és Panagiotou kontra Tanács ügyben 2003. szeptember 17‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2003., I‑A‑201. o. és II‑989. o.) 26. pontja; a Törvényszék T‑207/02. sz., Falcone kontra Bizottság ügyben 2004. október 26‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2004., I‑A‑305. o. és II‑1393. o.) 31., 38. és 39. pontja; a Törvényszék T‑371/03. sz., Le Voci kontra Tanács ügyben 2005. július 14‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑209. o. és II‑957. o) 41. pontja.