T‑382/06. sz. ügy

Tomkins plc

kontra

Európai Bizottság

„Verseny – Kartellek – A rézből és rézötvözetből készült szerelvények ágazata – Az EK 81. cikk megsértését megállapító határozat – A jogsértő magatartás betudhatósága – A jogsértés időtartama”

Az ítélet összefoglalása

1.      Verseny – Bírságok – Megfizetésre vonatkozó egyetemleges kötelezettség – Terjedelem

(EK 81. cikk, (1) bekezdés)

2.      Megsemmisítés iránti kereset – A leányvállalat jogsértő magatartását az anyavállalatnak betudó bizottsági határozat ellen az anyavállalat és leányvállalata által külön‑külön benyújtott kereset – A leányvállalat által benyújtott kereset eredményének az anyavállalat keresetének keretében a Törvényszék általi figyelembevétele – A kereseten túlterjedő határozathozatal tilalmának megsértése – Hiány

3.      Verseny – Kartellek – Bizonyítás – A vállalkozás kartellben való folyamatos részvételének bizonyítása – Bizonyítási teher

(EK 81. cikk, (1) bekezdés)

1.      Az anyavállalat felelőssége nem lépheti túl leányvállalatának felelősségét akkor, amikor az anyavállalatnak a kérdéses kartellért való felelősségét nem a kartell tevékenységeiben való közvetlen részvétele miatt állapították meg, hanem kizárólag a leányvállalatának kartellben való részvétele címén anyavállalatként vonták felelősségre a jogsértésért. Az anyavállalat jogsértésben való részvételének időtartama az anyavállalat felelősségének terjedelmét illetően döntő jelentőséggel bír.

Olyan bizottsági határozat esetében, amely az anyavállalatnak tudja be leányvállalatának jogsértő magatartását, és az anyavállalatot egyetemlegesen kötelezi az anyavállalattal szemben kiszabott bírság megfizetésére, ezen egyetemleges felelősség az anyavállalatot és leányvállalatát olyan sajátos helyzetbe hozza, amely a megtámadott határozat megsemmisítése vagy megváltoztatása esetén következményekkel jár az anyavállalatra nézve, akinek betudták a leányvállalata jogsértő magatartását. A leányvállalat jogsértő magatartása hiányában ugyanis nem kerülhetett volna sor arra, hogy az anyavállalatnak tudják be a leányvállalat említett magatartását, sem pedig arra, hogy az anyavállalatot a leányvállalatával egyetemlegesen kötelezzék a bírság megfizetésére.

(vö. 35., 37–38., 45. pont)

2.      Ami a megsemmisítés iránti keretet illeti, mivel az európai uniós bíróság nem határozhat a kereseten túlterjedően, nem határozhat a megsemmisítésről a felperes által kért megsemmisítésen túlmenően. Ha valamely határozat címzettje megsemmisítés iránti keresetet nyújt be, az uniós bíróság a határozatnak csupán olyan elemeiről ítélkezik, amelyek vele kapcsolatosak. A többi címzettel kapcsolatos egyéb, meg nem támadott elemek azonban nem képezik az uniós bíróság által eldöntendő jogvita tárgyát.

A versenyjogban olyan bizottsági határozat esetében, amely az anyavállalatnak tudja be leányvállalatának jogsértő magatartását, és az anyavállalatot egyetemlegesen kötelezi az anyavállalattal szemben kiszabott bírság megfizetésére, a Bizottság által az anyavállalatnak való betudás azzal jár, hogy ez utóbbi részesül e határozat abból eredő részleges megsemmisítésének előnyeiből, hogy leányvállalata párhuzamos ügyben megsemmisítés iránti keresetet nyújtott be.

Ebből következik, hogy a Törvényszék, amelyhez az anyavállalat és leányvállalata külön‑külön megsemmisítés iránti keresetet nyújtott be, nem határoz a kereseten túlterjedően, ha az anyavállalat által benyújtott kereset elbírálásakor figyelembe veszi a leányvállalat által benyújtott kereset eredményét, amennyiben az anyavállalat által benyújtott keresetben előterjesztett kérelmeknek ugyanaz a tárgya.

(vö. 35., 40–42., 44. pont)

3.      A Bizottságnak kell bizonyítania a kartell minden egyes rétvevője részvételének időtartamát, azaz ismertnek kell lennie, hogy e részvétel mikor kezdődött, és mikor szűnt meg.

Valamely vállalkozás által arra vonatkozóan kinyilvánított szándékként értelmezhető bizonyíték vagy ténykörülmény hiányában, hogy el kíván zárkózni a megállapodás céljától, a Bizottság úgy vélheti, hogy elegendő bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a vállalkozás folyamatosan részt vett a kartellben addig az időpontig, amikor a Bizottság szerint a kartell véget ért, azaz az általa elvégzett be nem jelentett vizsgálatok időpontjáig.

(vö. 49., 53. pont)