Language of document :

A Törvényszék (negyedik tanács) T-101/11. sz., Mizuno KK kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ügyben 2012. május 8-án hozott ítélete ellen a Mizuno KK által 2012. július 17-én benyújtott fellebbezés

(C-341/12. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: Mizuno KK (képviselők: T. Wessing, T. Raab és H. Lauf ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A fellebbező kérelmei

A Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék által a T-101/11. sz. ügyben 2012. május 8-án hozott ítéletet, valamint a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) első fellebbezési tanácsának az R 0821/2010-1. sz. fellebbezési ügyben 2010. december 15-én hozott határozatát;

az eljárásban részt vevő másik felet kötelezze az elsőfokú eljárás és a fellebbezési eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen fellebbezés a Törvényszék T-101/11. sz. ügyben 2012. május 8-án hozott azon ítélete ellen irányul, amellyel a Törvényszék elutasította a fellebbezőnek a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal első fellebbezési tanácsa által a Golfino AG és a Mizuno KK közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2010. december 15-én hozott határozatával (R 821/2010-1. sz. ügy) szemben benyújtott keresetét.

A fellebbező fellebbezését lényegében a következő indokokra alapítja:

A Törvényszéknek téves megállapításokat tett arra vonatkozóan, hogy milyen oltalmat élvez és milyen megkülönböztető képességgel rendelkezik egy már fennálló, egy "G" betűből és egy "+" jelből álló ábrás védjegy. A Törvényszék helytelenül indult ki abból, hogy e két elem összetételének nincsen jelentése.

A Törvényszék ebből kiindulva tévesen állapította meg, hogy fennáll az összetévesztés veszélye a már fennálló ábrás védjegy és a fellebbező által bejelentett, egy "G" betűből, egy "+" jelből és egy nyíl jelből álló ábrás védjegy között, mivel a megjelölések közötti hasonlóság megítélésénél nem a két védjegy által keltett összbenyomásra, hanem a megjelölések egyes alkotóelemeire összpontosított.

A Törvényszék ezzel kapcsolatban tévesen feltételezte, hogy a mindkét ábrás védjegyben szereplő "G" betű hasonlósága többet nyom a latban, mint a védjegyek többi, különböző alkotóeleme. Helyes megítélés esetén a Törvényszék azonban nem önmagában a "G" betűt vette volna figyelembe, hanem a jelképes ábrázolás egészét.

Bár igaz, hogy mindkét vitatott védjegy a /g/ fonémából áll, döntő jelentősége azonban egyértelműen a védjegyek grafikai, nem pedig hangzásbeli kialakításának van. A két védjegy közötti összetéveszthetőség ezért nem állapítható meg.

____________