2021. július 7-én benyújtott kereset – Norddeutsche Landesbank – Girozentrale kontra ESZT
(T-403/21. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: Norddeutsche Landesbank – Girozentrale (Hannover, Deutschland) (képviselők: D. Flore und J. Seitz ügyvédek)
Alperes: Egységes Szanálási Testület (ESZT)
Kérelmek
A felperes a Deutsche Hypothekenbank (Actien-Gesellschaft) jogutódjaként azt kéri, hogy a Törvényszék
semmisítse meg az Egységes Szanálási Testületnek az Egységes Szanálási Alapba fizetendő 2021. évi előzetes hozzájárulások kiszámításáról szóló 2021. április 14-i határozatát (SRB/ES/2021/22), beleértve annak mellékleteit is, különösen az I. sz. „Az hozzájárulás számításának harmonizált mellékletekben külön-külön (intézményenként) kimutatott eredményei minden olyan intézmény tekintetében, amelyre az előzetes hozzájárulás 2021. évre történő számítására vonatkozik” című mellékletet annyiban, amennyiben az a felperes szempontjából jelentőséggel bír;
az alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes az alábbi jogalapokra hivatkozik.
Első jogalap: A meghallgatáshoz való jog megsértése
Az alperes a megtámadott határozat meghozatala előtt elmulasztotta meghallgatni a Deutsche Hypothekenbankot, megsértve ezzel az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 41. cikkének (1) bekezdését és (2) bekezdésének a) pontját.
Második jogalap: Az eljárási szabályok megsértése
A megtámadott határozat semmis, mivel azt a Charta 41. cikke és az EUMSZ 298. cikke szerinti általános jogelvekből és az alperes belső szabályzatából következő általános eljárási szabályok megsértésével hozták meg.
Harmadik jogalap: a megtámadott határozat hiányos indokolása
A megtámadott határozat az EUMSZ 296. cikkel ellentétes módon nem tartalmaz elegendő indokolást; különösen hiányzik az egyedi esetre való hivatkozás indokolása, valamint az arányossággal kapcsolatos megfontolások és a mérlegelés bemutatása.
Ezenkívül az éves hozzájárulási összeg kiszámítása sem követhető, különösen a nem egységes fogalomhasználat és a fontos közbenső lépések bemutatásának hiánya miatt.
Negyedik jogalap: a hatékony jogvédelem elvének a megtámadott határozat felülvizsgálhatóságának hiányából eredő megsértése
A megtámadott határozat indokolásának hiánya a felperes részére nem jelentéktelen módon megnehezíti a bírósági felülvizsgálatot.
Az alperes ezáltal különösen a kontradiktórius eljárás elvét sérti meg, amely szerint az érintetteknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az ügy kimenetele szempontjából döntő ténybeli, illetve jogi körülményeket kontradiktórius módon megvitassák.
Ötödik jogalap: Az IPS (Institutional Protection Scheme)-mutatók alkalmazása magasabb szintű jogszabállyal ellentétes
Az IPS-mutatók alkalmazásával nem ismerték el megfelelően a Deutsche Hypothekenbanknak a Sparkassen-Finanzgruppe intézményvédelmi rendszerében való tagságának jelentőségét.
Az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet1 6. cikke (5) bekezdésének második mondata értelmében az alperesnek az érintett intézmény szanálásának és ezáltal az Egységes Szanálási Alap igénybevételének alacsony valószínűségével is számolnia kellett volna és figyelembe kellett volna vennie az arányosság elvét.
Hatodik jogalap: A származtatott teljes kitettségnek a „kereskedési tevékenység, mérlegen kívüli kitettségek, derivatívák, összetettség és szanálhatóság” kockázati mutatón belüli figyelembevétele ellentétes a magasabb szintű jogszabályok tükrében értelmezendő (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelettel
Az alperes ezen túlmenően a származtatott teljes kitettségnek a (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikke (5) bekezdése első mondatának a) pontja, 6. cikke (6) bekezdése és 7. cikke (4) bekezdése első mondata 1. pontjának a) alpontja keretében történő figyelembevételekor a kockázati profilhoz való igazodási kötelezettséggel összhangban figyelembe kellett volna vennie, hogy a Deutsche Hypothekenbank esetében az összes olyan, nem kereskedelmi jellegű származtatott ügyletet hozzá kapcsolták, amelyek kizárólag védelmi célt szolgálnak és a Deutsche Hypothekenbankot alacsony szintű összetettség és magas szintű szanálhatóság jellemzi.
Hetedik jogalap: A MREL (Minimum Requirements for own funds and Eligible Liabilities) figyelembevételének a „kockázati kitettség” kockázati pillérrel kapcsolatban való mellőzése ellentétes az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelettel
Az alperesnek az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikke (1) bekezdésének a) pontjával és (2) bekezdésének a) pontjával összhangban figyelembe kellett volna vennie a felperes átlagon felüli, 67,6%-os MREL-szintjét, amely lényegesen meghaladja az Egységes Szanálási Testületet által meghatározott 8%-os minimális mértéket.
Nyolcadik jogalap: A kockázatkiigazítási szorzó alkalmazása ellentétes a magasabb szintű jogszabályok tükrében értelmezendő (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelettel
Az alperesnek a kockázatkiigazítási szorzó meghatározásakor a kockázati profilhoz való igazodási kötelezettséggel és a Charta 16. cikke szerinti vállalkozási szabadsággal összhangban figyelembe kellett volna vennie a felperes csődjének alacsony valószínűségét és az átlagon felüli szintű MREL-mutatóját.
Kilencedik jogalap (másodlagosan): Az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendeletet 7. cikke (4) bekezdésének második mondata magasabb szintű jogszabállyal ellentétes
Mivel az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendeletet 7. cikke (4) bekezdésének második mondata az IPS-mutatót relativizálja, e rendelkezés ellentétes a Charta 20. cikke szerinti egyenlő bánásmód elvével, tekintve, hogy azon intézmények, amelyek azonos intézményi védelmet élveznek, és ezáltal csődjük valószínűsége azonos, eltérő bánásmódban részesülnek.
Tizedik jogalap: A „bankközi betétnek” az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 1. lépésében szereplő fogalommaghatározása magasabb szintű jogszabállyal ellentétes
A „bankközi betétnek” az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 1. lépésében szereplő fogalommaghatározása jogellenes, mivel a „bankközi kölcsön és betét” kockázati mutató kiszámításakor az olyan kockázatsemleges értékpapírok, mint pl. a névre szóló jelzáloglevelek a meglévő fedezetre tekintettel nem veendők figyelembe.
Tizenegyedik jogalap: Az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 2. lépése szerinti osztályokra való felosztás magasabb szintű jogszabállyal ellentétes
Az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 2. lépése szerinti osztályokra való felosztás jogellenes, mivel az osztályok csekély száma és az intézmények osztályonkénti azonos száma – mint pl. a Deutsche Hypothekenbank esetén – nem teszi lehetővé az adott intézmény kockázati profiljának kellően modulált figyelembevételét.
____________
1 A 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szanálásfinanszírozási rendszerhez való előzetes hozzájárulás tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. október 21-i (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2015. L 11., 44. o.).