2021. július 30-án benyújtott kereset – UniCredit és UniCredit Bank kontra Bizottság

(T-453/21. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: UniCredit SpA (Róma, Olaszország), UniCredit Bank AG (München, Németország) (képviselők: I. Vandenborre, S. Dionnet, M. Siragusa, G. Rizza és B. Massella Ducci Teri ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

egészben vagy részben helyezze hatályon kívül a COMP/AT.40324 – Európai államkötvények ügyben 2021. május 20-án hozott C(2021) 3489 final bizottsági határozatot (a továbbiakban: határozat), amelyben a Bizottság megállapította, hogy a felperesek megsértették az EUMSZ 101. cikkét és az EGT-megállapodás 53. cikkét azzal, hogy 2011. szeptember 9. és 2011. november 28. között az európai államkötvények ágazatában egységes és folyamatos jogsértésben vettek részt; és/vagy egészben vagy részben törölje a bírságot;

másodlagosan, korlátlan felülvizsgálati jogkörében jelentősen csökkentse a kiszabott bírságot;

a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére;

kötelezze a Bizottságot, hogy az eljárás, illetve a vizsgálat megszervezése érdekében bocsássa a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága rendelkezésére a harmadik fél által az AT.40324. sz. vizsgálat során – a kifogásközlést és a szóbeli meghallgatást követően – benyújtott beadványok nem bizalmas változatát, hogy azokat az ügyiratokhoz csatolhassák.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek tizenegy jogalapra hivatkoznak.

Az első, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság megsértette indokolási kötelezettségét, mivel a határozat nem jelölte meg pontosan az érintett piac(ok)at.

A második, arra alapított jogalap, hogy a határozat tévesen – annak ellenére, hogy az UniCredit kereskedője az adott piacon nem kereskedett – azt állapította meg, hogy az UniCredit részt vett az elsődleges piacra összpontosított egységes és folyamatos jogsértésben.

A harmadik, arra alapított jogalap, hogy az érintett időszakból származó bizonyítékokkal nem alátámasztott és nem kellően indokolt a Bizottság azon megállapítása, hogy az UniCredit a verseny célzott korlátozásának minősülő, egységes és folyamatos jogsértésben vett részt.

A negyedik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság tévesen állapította meg az UniCredit célzott versenykorlátozásban való részvételét anélkül, hogy elemezte volna az UniCredit magatartásának a másodlagos piacra gyakorolt lehetséges hatását.

Az ötödik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság tévesen állapította meg az UniCredit célzott versenykorlátozásban való részvételét anélkül, hogy a gazdasági helyzetet elemezte volna.

A hatodik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság tévesen értékelte a tényeket a felperesek állítólagos kartellben való részvételének időtartamát illetően.

A hetedik, arra alapított jogalap, hogy a határozatban alkalmazott bírságolási módszer hibás, mivel a Bizottság: (i) hibás közelítést használt az értékesítések értékének kiszámításához, (ii) nem a rendelkezésre álló legalkalmasabb adatokat használta a bírság összegének meghatározásához, (iii) nem foglalkozott az UniCredit által benyújtott egyéb adatok megfelelőségével, és (iv) nem tett eleget indokolási kötelezettségének.

A nyolcadik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság által a felek értékesítési értékének közelítő kiszámítására alkalmazott módszer nyilvánvalóan észszerűtlen és a rendeltetésének nem megfelelő volt, mivel nem tükrözte megfelelően az UniCredit és a többi fél egymáshoz viszonyított súlyát az állítólagos jogsértésben.

A kilencedik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság megsértette az arányosság elvét és a büntetések egyéniesítésének elvét azzal, hogy az UniCreditre kiszabott bírság alapösszegének változó összetevőjét – a többi félhez képest – csak 1%-kal csökkentette.

A tizedik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság megsértette az arányosság elvét és a büntetések egyéniesítésének elvét, mivel a bírság alapösszegét nem igazította ki jelentősen: a) a bírságkiszabási iránymutatás 37. §-a alapján és/vagy b) az enyhítő körülményekre tekintettel. Ennek eredményeképpen a bírság végleges összege nem tükrözte az UniCredit helyzetének objektív különbségeit a többi fél helyzetéhez képest.

A tizenegyedik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság által az UniCreditre kiszabott bírság aránytalan és méltánytalan voltát a Bíróságnak korlátlan felülvizsgálati jogkörében ki kell igazítania.

____________