2021. július 28-án benyújtott kereset – Commission de régulation de l’énergie kontra ACER

(T-446/21. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Commission de régulation de l’énergie (Párizs, Franciaország) (képviselő: C. Le Bihan-Graf ügyvéd)

Alperes: Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg a kapacitásszámítási (CCR) fő régió (Core) átvitelirendszer-üzemeltetőinek a teher-újraelosztási és ellenkereskedelmi költségek megosztásával kapcsolatos módszertanra irányuló javaslatáról és annak I. és Ia. mellékletéről szóló, az ACER által 2020. november 30-án hozott 30–2020. sz. határozatot helybenhagyó, 2021. május 28-i A-001–2021. sz. határozatot;

következésképpen semmisítse meg a kapacitásszámítási (CCR) fő régió (Core) átvitelirendszer-üzemeltetőinek a teher-újraelosztási és ellenkereskedelmi költségek megosztásával kapcsolatos módszertanra irányuló javaslatáról és annak I. és Ia. mellékletéről szóló, az ACER által 2020. november 30-án hozott 30–2020. sz. határozatot;

az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes nyolc jogalapra hivatkozik.

Az első, arra alapított jogalap, hogy a fellebbezési tanács megsértette a 2019/942 rendelet 28. cikkét, mivel az ACER 30/2020. sz. határozatában szereplő bonyolult technikai és gazdasági értékelések csupán korlátozott felülvizsgálatát végezte el.

A Törvényszék által a T-735/18. sz., Aquind kontra ACER ügyben 2020. november 18-án hozott ítéletre figyelemmel az ACER fellebbezési tanácsának a felperes jogalapjainak és érveinek teljes körű felülvizsgálatát le kell folytatnia.

A második, arra alapított jogalap, hogy az ACER megsértette a 2019/943 rendelet 16. cikkének (13) bekezdését, mivel az átvitelirendszer-üzemeltetők által lefolytatott előzetes elemzés, illetve a nemzeti szabályozó hatóságok jóváhagyása nélkül határozott meg közös küszöbértéket a hurokáramlások vonatkozásában.

A harmadik, arra alapított jogalap, hogy tévesen alkalmazták a jogot azáltal, hogy a módszertan végrehajtási határidejét mindenféle jogalap nélkül kapcsolták össze más módszertanokkal.

A negyedik, arra alapított jogalap, hogy megsértették az 1/58 rendelet 3. cikkét és a jogbiztonság alapvető uniós jogi elvét azzal, hogy a megtámadott, A-001–2021. sz. határozatban csak az angol nyelvet használták. Úgy tűnik, hogy a megtámadott, A-001–2021. sz. határozatot nem adták ki francia nyelven, és az nem volt egyértelmű és érthető a felperes számára, figyelemmel a határozat bonyolultságára, terjedelmére és hiányos voltára.

Az ötödik, arra alapított jogalap, hogy megsértették a 2015/1222 rendelet 74. cikkének (2) bekezdését, 74. cikke (6) bekezdésének a) pontját, valamint a 2019/943 rendelet 16. cikkének (13) bekezdését, mivel túlságosan tágan határozták meg a teher-újraelosztási és ellenkereskedelmi költségek megosztásával kapcsolatos módszertan terjedelmét.

Ennek terjedelme nem terjedhet ki az olyan hálózati elemekre, amelyek a 2015/1222 rendelet 74. cikkének (2) bekezdése és a 2019/943 rendelet 16. cikkének (13) bekezdése értelmében nem kapcsolódnak a villamos energia határokon átnyúló kereskedelméhez. A terjedelmet mindenféle jogalap nélkül kapcsolták össze más módszertanokkal.

Jogileg nem fenntartható a kapacitásszámítási módszertanban előírtnál tágabb terjedelem. A terjedelemnek összhangban kellene állnia a 2015/1222 rendelet 74. cikke (6) bekezdésének a) pontja szerint az átvitelirendszer-üzemeltetőket terhelő kötelezettségekkel és felelősséggel.

A hatodik, arra alapított jogalap, hogy tévesen alkalmazták a 2019/943 rendelet 16. cikknek (13) bekezdését, amennyiben egységes és közös küszöbértéket határoztak meg a hurokáramlások vonatkozásában a kapacitásszámítási fő régió valamennyi átvitelirendszer-üzemeltetőjét illetően. Semmi nem igazolja és semmi nem szolgál magyarázatként arra, hogy közös és egységes küszöbértéket kelljen alkalmazni az összes ajánlattételiövezet-határon, holott a nemzeti átviteli hálózatok különböznek és összekapcsolódnak.

A hetedik, arra alapított jogalap, hogy megsértették a hátrányos megkülönböztetés tilalma alapvető uniós jogi elvét és a 2019/943 rendelet 16. cikkének (13) bekezdését, mivel a hurokáramlások által előidézett szűk keresztmetszeteket részesítették előnyben a költségek módszertanban való meghatározása során.

A belső áramlások és a hurokáramlások által előidézett szűk keresztmetszeteket azonosan kellene kezelni a módszertanban. Nem szolgál a gazdasági szereplők számára megfelelő ösztönzéssel a szűk keresztmetszetek kezelésére az, ha a hurokáramlások kerülnek az első helyre a szűk keresztmetszetet okozó szennyező áramlatok prioritáslistáján.

Az ACER fellebbezési tanácsa indokolás nélkül utasította el a felperes által benyújtott bizonyítékokat.

A hurokáramlások rangsorolása különbséget tett azon átvitelirendszer-üzemeltetők között, akik elvégezték a hálózataik fejlesztéséhez szükséges beruházásokat, amennyiben ezek a gazdasági szereplők szankcionálhatók azokért a fennmaradó hurokáramlásokért, amelyekért esetlegesen felelősek lehetnek.

A nyolcadik, arra alapított jogalap, hogy tévesen alkalmazták a 2019/943 rendelet 15. cikkének (3) bekezdését, amennyiben elismerték, hogy a módszertannak ki kellene terjednie a tagállamok által a cselekvési terveik alapján viselt költségekre.

A tagállamok által a cselekvési terveik alapján viselt költségeket ki kell zárni a módszertanból. A módszertannak elő kell írnia az e költségek kezelésére vonatkozó konkrét szabályokat. A fellebbezési tanács érvelése technikai szempontból inkonzisztens. Nem reagált a felperes azon érvére, hogy lehetetlen megkülönböztetni az övezetközi kapacitás rendelkezésére bocsátásával összefüggésben felmerülő költségeket a más célból felmerülő költségektől.

____________