2021. július 9-én benyújtott kereset – Norddeutsche Landesbank – Girozentrale kontra ESZT
(T-412/21. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: Norddeutsche Landesbank – Girozentrale (Hannover, Németország) (képviselők: D. Flore és J. Seitz ügyvédek)
Alperes: Egységes Szanálási Testület (ESZT)
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék
az alperes 2021. április 14-i határozatát (ügyszám: SRB/ES/2021/22), ideértve az ahhoz tartozó mellékleteket, így különösen az I. mellékletet, amely „A harmonizált mellékletekben intézményenként külön-külön feltüntetett, az összes olyan intézményre irányadó számítási eredmények[ről szól], amelyekre vonatkozik a 2021. évre fizetendő előzetes hozzájárulások kiszámítása”, semmisítse meg annyiban, amennyiben azoknak a felperessel összefüggésben bármilyen jelentősége van;
az alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetének alátámasztása érdekében a felperes az alábbi jogalapokat hozza fel.
Első jogalap: a meghallgatáshoz való jog megsértése
Az alperes a megtámadott határozat elfogadása előtt elmulasztotta meghallgatni a felperest, ezáltal pedig megsértette az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 41. cikkének (1) bekezdését és (2) bekezdésének a) pontját.
Második jogalap: eljárási szabályok megsértése
A megtámadott határozat semmis, mivel azt a Charta 41. cikkéből, az EUMSZ 298. cikkből, az általános jogelvekből és az alperes eljárási szabályzatából eredő általános eljárási követelmények megsértésével fogadták el.
Harmadik jogalap: a megtámadott határozat indokolásának hiánya
A megtámadott határozat az EUMSZ 296. cikket sértve nem tartalmaz megfelelő indokolást; különösen hiányzik a konkrét esetre vonatkozó indokolás, valamint az arányosság és a mérlegelés keretében a lényeges megfontolások ismertetése.
Az éves hozzájárulás kiszámítása ezen túlmenően érthetetlen, különösen annak következtében, hogy az alperes nem egységes fogalmakat használ, valamint elmulaszt ismertetni lényeges közbenső lépéseket.
Negyedik jogalap: a hatékony bírói jogvédelemhez való alapvető jognak a megtámadott határozat felülvizsgálhatóságának hiánya miatti megsértése
A megtámadott határozat indokolásának hiánya nem csekély mértékben megnehezíti a felperes számára a bírósági felülvizsgálatot.
E tekintetben az alperes különösen a kontradiktórius eljárás elvét sérti, amelynek értelmében szükséges, hogy a felek mindazon ténybeli és jogi elemeket, amelyek az eljárás kimenetele szempontjából meghatározóak, kontradiktóriusan meg tudják vitatni.
Ötödik jogalap: az IPS (Institutional Protection Scheme)-mutatók alkalmazása magasabb szintű jogszabályba ütközik
Az IPS-mutatók alkalmazása során tévesen ítélték meg annak jelentőségét, hogy a felperes tagsággal rendelkezik a takarékpénztárak pénzügyi csoportjának intézményvédelmi rendszerében.
Az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet1 6. cikke (5) bekezdésének második mondata értelmében az alperesnek számba kellett volna vennie az érintett intézmény szanálásának, és így az Egységes Szanálási Alap igénybevételének alacsony valószínűségét, valamint figyelembe kellett volna vennie az arányosság elvét is.
Hatodik jogalap: az, hogy a „Kockázati kitettség” kockázati mutató keretében nem vették figyelembe az MREL-t (Minimum Requirements for own funds and Eligible Liabilities), sérti az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendeletet
Az alperes az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikke (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdésének a) pontja értelmében köteles lett volna figyelembe venni a felperes átlag feletti, 67,6%-os MREL-kvótáját, amely az Egységes Szanálási Testület által megállapított 8%-o minimumkvótát messze meghaladta.
Hetedik jogalap: a kockázatkiigazítási szorzók alkalmazása sérti a magasabb szintű jogszabályok fényében értelmezendő (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendeletet
Az alperesnek a kockázatkiigazítási szorzó meghatározása során a kockázati profilhoz való igazodás követelményével és a Charta 16. cikke értelmében vett, vállalkozási szabadsághoz való alapvető joggal összhangban figyelembe kellett volna vennie a felperes alacsony nemteljesítési valószínűségét és átlag feletti MREL-kvótáját.
A másodlagosan felhozott nyolcadik jogalap: az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (4) bekezdése második mondatának magasabb szintű jogszabályba ütközése
Azáltal, hogy az (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke (4) bekezdésének második mondata az IPS-mutatók relativizálását írja elő, e rendelkezés sérti a Charta 20. cikke értelmében az egyenlőség általános elvét és az arányosság elvét, mivel azok az intézmények, amelyek azonos intézményvédelem alá tartoznak, és ezáltal ugyanazon nemteljesítési valószínűség vonatkozik rájuk, eltérően kezelhetők.
____________
1 A 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szanálásfinanszírozási rendszerhez való előzetes hozzájárulás tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. október 21-i (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2015. L 11., 44. o.).