T‑95/14. sz. ügy

(kivonatos közzététel)

Iranian Offshore Engineering & Construction Co.

kontra

az Európai Unió Tanácsa

„Közös kül‑ és biztonságpolitika – Iránnal szemben az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása érdekében hozott korlátozó intézkedések – A pénzeszközök befagyasztása – Mérlegelési hiba – Indokolási kötelezettség – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – Hatáskörrel való visszaélés – A tulajdonhoz való jog – Egyenlő bánásmód”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (hetedik tanács), 2015. június 25.

1.      Közös kül‑ és biztonságpolitika – Iránnal szembeni korlátozó intézkedések – Az atomfegyverek elterjedésében közreműködő vagy azt támogató személyek, szervezetek és szervek pénzeszközeinek befagyasztása – Az iráni kormánynak nyújtott pénzügyi támogatás – Fogalom

(2010/413/KKBP és 2003/661/KKBP tanácsi határozat; 267/2012 és 1154/2013 tanácsi rendelet)

2.      Európai Unió – Az intézmények jogi aktusai jogszerűségének bírósági felülvizsgálata – Iránnal szembeni korlátozó intézkedések – A felülvizsgálat terjedelme – Az intézmény tudomására a megtámadott határozat elfogadását követően hozott bizonyítékok kizárása

(2003/661/KKBP tanácsi határozat; 1154/2013 tanácsi rendelet)

3.      Közös kül‑ és biztonságpolitika – Iránnal szembeni korlátozó intézkedések – Az atomfegyverek elterjedésében közreműködő vagy azt támogató személyek, szervezetek és szervek pénzeszközeinek befagyasztása – Az iráni kormánynak nyújtott logisztikai támogatás – Fogalom – Olyan tevékenység, amely mennyiségi és minőségi jelentőségénél fogva elősegítheti az atomfegyverek elterjedését azzal, hogy lehetővé teszi az iráni kormány számára meghatározott logisztikai szükségletek kielégítését – Bennfoglaltság

(2010/413/KKBP és 2003/661/KKBP tanácsi határozat; 267/2012 és 1154/2013 tanácsi rendelet)

1.      Ami az Iránnal szembeni korlátozó intézkedéseket illeti, mint amilyen az iráni kormánynak támogatást nyújtó szervezetek pénzeszközeinek befagyasztása, az említett kormánynak nyújtott pénzügyi támogatás kritériuma nem vonatkozik a támogatás valamennyi formájára, hanem kizárólag a támogatás azon formáira, amelyek mennyiségi vagy minőségi jelentőségüknél fogva hozzájárulnak Iránban az atomfegyverek elterjedésével kapcsolatos tevékenységek folytatásához.

Az ilyen támogatás eredhet többek között a vállalkozást az iráni állammal összekötő tőkekapcsolatokból, amely folytán az iráni állam végül részesül az e vállalkozás által végzett tevékenységből eredő osztalékokból és tőkejövedelmekből.

(vö. 43., 44. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 46. pont)

3.      A 2010/413/KKBP határozat 20. cikke (1) bekezdésének c) pontjában, valamint az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 267/2012 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett „logisztikai” kifejezés fogalommeghatározása nem korlátozódik az áruk vagy személyek szállításával kapcsolatos tevékenységekre. E kifejezés alatt ugyanis rendszerint azt értik, hogy az minden olyan tevékenységet magában foglal, amely valamely összetett művelet vagy folyamat szervezéséhez és végrehajtásához kapcsolódik. A logisztika ezért átfogó fogalom, amely olyan különböző típusú műveleteket foglalhat magában, mint a nyersanyagszállítás, az anyagok kezelése, a termékek szállítása vagy az anyagmozgatás. Következésképpen a fent említett rendelkezések értelmében vett logisztikai támogatásnak kell tekinteni minden olyan tevékenységet, amely – noha mint ilyen semmilyen közvetlen vagy közvetett kapcsolatban nem áll az atomfegyverek elterjedésével – mennyiségi és minőségi jelentőségénél fogva elősegítheti azt azzal, hogy lehetővé teszi az iráni kormány számára meghatározott logisztikai szükségletek kielégítését, mint a kőolaj‑ és földgázipari ágazatban, amely jelentős bevételeket keletkeztet az említett kormány számára.

Márpedig valamely, a kőolaj‑ vagy földgázprojektekkel összefüggésben a tengeri és szárazföldi infrastruktúrák tervezése, építése és szerelése területén tevékenykedő szervezet tervezéssel, építéssel és karbantartással kapcsolatos tevékenységei – amely szervezet az elsőszámú iráni fővállalkozónak minősül a tengeri infrastruktúrák építése és létesítése területén – nélkülözhetetlenek az iráni földgáz‑ és kőolajipar megfelelő működéséhez. A fúró‑, kitermelő‑ és továbbító létesítmények – különösen a földgáz‑ és kőolajvezetékek – nélkül ezen ipar nem működhetne. Az említett szervezet létesítményei és elért eredményei mennyiségi és minőségi jelentőségüknél fogva szükségesek tehát ahhoz, hogy kielégítsék az iráni kőolaj‑ és földgázipari ágazat szükségleteit, amely ágazatot különböző állami vállalatok útján az iráni kormány ellenőriz. Az e szervezet által az említett kormánynak nyújtott ilyen logisztikai támogatás teljesíti tehát a 2010/413/KKBP határozat 20. cikke (1) bekezdésének c) pontjában, valamint a 267/2012 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének d) pontjában előírt kritériumot, mivel a 2010/413/KKBP határozat (22) preambulumbekezdése, valamint a 2012/35/KKBP határozat (8) preambulumbekezdése szerint Iránnak az energiaágazatból jelentős bevételei származnak, amelyek lehetővé teszik számára az atomfegyverek elterjedésének veszélyével járó tevékenységei finanszírozását.

A Tanács tehát nem követ el mérlegelési hibát azzal, hogy felveszi egy ilyen szervezet nevét a szankcióval sújtott személyek és szervezetek jegyzékeibe azzal az indokkal, hogy az logisztikai támogatást nyújt az iráni kormánynak.

(vö. 53–55. pont)