T‑456/10. sz. ügy

Timab Industries

kontra

Cie financière et de participations Roullier (CFPR)

kontra

Európai Bizottság

„Verseny – Kartellek – A takarmányozási foszfátok európai piaca – Az EUMSZ 101. cikk megsértését megállapító határozat – Az értékesítési kvóták elosztása, az árak és az értékesítési feltételek összehangolása, valamint érzékeny kereskedelmi információk cseréje – A felpereseknek a vitarendezési eljárásból való kilépése – Bírságok – Indokolási kötelezettség – A jogsértés súlya és időtartama – Együttműködés – A vitarendezési eljárás során közölt valószínű bírságtartomány alkalmazásának hiánya”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (kibővített nyolcadik tanács), 2015. május 20.

1.      Verseny – Közigazgatási eljárás – Vitarendezési eljárás – Valamely jogsértésnek nem az összes résztvevőjére kiterjedő eljárás – Valamely vállalkozásnak a vitarendezési eljárásból való kilépése – Két, különböző címzettekhez intézett és két külön eljárást követően elfogadott határozatnak a Bizottság általi meghozatala – A bírságkiszabási iránymutatás alkalmazhatósága – Az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség

(EUMSZ 101. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet; 773/2004 bizottsági rendelet, 10a. cikk, és 622/2008 bizottsági rendelet; 2006/C 210/02 és 2008/C 167/01 bizottsági közlemény)

2.      Verseny – Bírságok – Összeg – A bírság összegének együttműködés miatti csökkentése – A szóban forgó jogsértésre vonatkozó közigazgatási eljárásban a vállalkozás részéről való együttműködés szükségessége – A szolgáltatott információ minőségének és hasznosságának értékelése

(EUMSZ 101. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet; 23. cikk, (2) bekezdés; 2002/C 45/03 és 2006/C 210/02 bizottsági közlemény)

3.      Verseny – Közigazgatási eljárás – Kifogásközlés – Szükséges tartalom – A védelemhez való jog tiszteletben tartása – Azon fő ténybeli és jogi elemek megjelölése, amelyek bírságot vonhatnak maguk után – A bírság összegének meghatározásával kapcsolatos meghallgatáshoz való jog tekintetében elegendő megjelölés

(1/2003 tanácsi rendelet; 23. és 27. cikk, (2) bekezdés)

4.      Verseny – Közigazgatási eljárás – Kifogásközlés – Ideiglenes jelleg – A Bizottság arra vonatkozó kötelezettsége, hogy a végleges határozatában megmagyarázza az e határozat és az ideiglenes megállapításai közötti különbségeket – Hiány

(1/2003 tanácsi rendelet, 27. cikk)

5.      Verseny – Közigazgatási eljárás – Vitarendezési eljárás – Bírságtartomány megjelölése – Valamely vállalkozásnak a vitarendezési eljárásból való kilépése – E bírságtartomány Bizottság általi, a végleges határozatban való alkalmazásának hiánya – Megengedhetőség

(773/2004 bizottsági rendelet, 10a. cikk, (2) bekezdés, és 622/2008 bizottsági rendelet; 2002/C 45/03, 2006/C 210/02 és 2008/C 167/01 bizottsági közlemény)

6.      Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – A jogsértésben részt vett más vállalkozások nyilatkozatainak bizonyítékként való felhasználása – Megengedhetőség – Valamely kartell fő résztvevői által az engedékenységi közlemény alkalmazásából eredő előnyökben való részesülés érdekében önként szolgáltatott bizonyítékok bizonyító ereje

(EUMSZ 101. cikk; 2002/C 45/03 bizottsági közlemény)

7.      Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A versenyszabályok megsértését megállapító határozat

(EUMSZ 101. cikk és EUMSZ 296. cikk)

8.      Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya – Értékelés – A magatartás szándékosságának a magatartás hatásaival szembeni elsőbbsége

(EUMSZ 101. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény)

9.      Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya – A jogsértés súlyának mérlegelésekor figyelembe veendő tényezőkkel arányos bírságkiszabás

(EUMSZ 101. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény)

10.    Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A bírság csökkentése az eljárás alá vont vállalkozás együttműködése miatt – Feltételek – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bizonyítási teher

(1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2002/C 45/03 bizottsági közlemény)

11.    Verseny – Bírságok – Összeg – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Az uniós bíróság korlátlan felülvizsgálati jogköre – Terjedelem

(EUMSZ 261. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 31. cikk)

1.      Amennyiben a vitarendezési eljárás nem foglalja magában a jogsértés valamennyi résztvevőjét, például amikor valamely vállalkozás kilép ezen eljárásból, a Bizottság egyrészről az egyszerűsített eljárást (a vitarendezési eljárást) követően a jogsértés azon résztvevőinek címzett határozatot hoz, amelyek úgy döntöttek, hogy egyezséget kötnek, és amely határozat tükrözi e résztvevők mindegyikének kötelezettségvállalását, másrészről pedig rendes eljárásban a jogsértés azon résztvevőinek címzett határozatot hoz, amelyek úgy döntöttek, hogy nem kötnek egyezséget.

Azonban még egy ilyen vegyes esetben is, amely két, különböző címzettekhez intézett és két külön eljárást követően elfogadott határozat meghozatalát foglalja magában, egy és ugyanazon kartell résztvevőiről van szó, így tiszteletben kell tartani az egyenlő bánásmód elvét. Ez az elv megköveteli, hogy a hasonló helyzeteket ne kezeljék eltérő módon, és hogy eltérő helyzeteket ne kezeljenek ugyanolyan módon, kivéve ha az ilyen bánásmód objektíven igazolható.

Amint a fentiekből következik, a vitarendezési eljárás a – kontradiktórius – rendes közigazgatási eljáráshoz képest alternatív, attól elkülönülő közigazgatási eljárás, amely bizonyos sajátosságokat mutat, úgymint a korai kifogásközlés és a lehetséges bírságtartomány közlése. Az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatás ezzel összefüggésben azonban teljes mértékben alkalmazandó marad. Ez azt jelenti, hogy a bírság összegének megállapításakor az ugyanazon kartellben részt vevő felek között nem lehet hátrányos megkülönböztetést alkalmazni azon számítási elemeket és módszereket illetően, amelyeket nem érintenek a vitarendezési eljárás sajátosságai, mint például a vitarendezés esetén a 10%‑os csökkentés alkalmazása.

(vö. 71–74. pont)

2.      A bírság összegének a közigazgatási eljárás során való együttműködés alapján történő csökkentése csak akkor igazolt, ha az érintett vállalkozás magatartása lehetővé tette a Bizottság számára a jogsértés fennállásának könnyebb megállapítását, és adott esetben annak megszüntetését.

Amikor a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló közleményből eredő előnyökben való részesülés iránti kérelem a Bizottság által vizsgált kartelltől elkülönülő kartellre vonatkozik, amely ráadásul el is évült, semmilyen hozzáadott érték nem áll fenn, és a Bizottság nem köteles ezen együttműködést jutalmazni, mivel az nem könnyíti meg a vizsgálatot. Ezen érvelés az ún. „engedékenységen kívüliˮ együttműködésre is alkalmazandó.

(vö. 92., 93. pont)

3.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 98. pont)

4.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 99. pont)

5.      Versenyjogi ügyekben a bírságtartomány olyan eszköz, amely kizárólag és kifejezetten a vitarendezési eljáráshoz kötődik. A Bizottság által az [EK] 81. és [EK] 82. cikk alapján folytatott eljárásokról szóló 773/2004 rendelet 10a. cikkének (2) bekezdése kifejezetten lehetővé teszi, hogy a Bizottság szervezeti egységei a vitarendezési megbeszélések résztvevői számára megbecsüljék azon bírság összegét, amelyet az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatásban foglalt módszerekre, valamint az 1/2003 rendelet 7. és 23. cikke szerint kartellügyekben hozott határozatok elfogadása érdekében folytatott vitarendezési eljárások lefolytatásáról szóló közlemény és adott esetben a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló közlemény rendelkezéseire figyelemmel szabnak majd ki velük szemben.

Amennyiben a vállalkozás nem nyújt be vitarendezési beadványt, és így kilép a vitarendezési eljárásból, a végleges határozat elfogadásához vezető eljárást a vitarendezési eljárást szabályozó rendelkezések helyett a 773/2004 rendelet általános rendelkezései szabályozzák. Ilyenkor tehát egy ún. „tabula rasaˮ helyzetről van szó, amelyben a felelősséget még meg kell állapítani. Ebből következik továbbá, hogy a vitarendezési eljárásban közölt tartomány nem releváns, mivel az ezen eljárás sajátos eszköze. Nem lenne tehát logikus, és nem is lenne megfelelő, ha a Bizottságnak olyan bírságtartományt kellene alkalmaznia, illetve a kifogásközlésben olyan tartományra kellene hivatkoznia, amely másik, ettől kezdve már nem követett eljárás keretei közé tartozik. Valamely bírságtartománynak már a kifogásközlésben való megjelölése ugyanis ellentétesnek bizonyulna ezen aktus pusztán előkészítő jellegével, és megfosztaná a Bizottságot annak lehetőségétől, hogy a határozata elfogadásának időpontjában fennálló új körülményekhez igazított bírságot szabhasson ki, miközben pedig figyelembe kell vennie a rendes közigazgatási eljárás során tudomására hozott új érveket vagy bizonyítékokat, amelyek hatással lehetnek a kiszabandó bírság összegének meghatározására.

Ugyanezen logikát követve a Bizottságot nem terheli szigorúbb indokolási kötelezettség akkor, amikor a jogviták rendezésének megkönnyítését célzó vitarendezési eljárást veszi igénybe – amellyel később felhagyott –, mint amely akkor terheli, amikor rendes eljárásban hoz határozatot.

(vö. 100., 101., 104–107. pont)

6.      Az uniós jogban érvényesülő elv a bizonyítékok szabad mérlegelésének elve, továbbá az előterjesztett bizonyítékok értékelése során az egyetlen releváns szempont azok hitelessége. Az uniós jog egyetlen rendelkezése vagy általános elve sem tiltja, hogy a Bizottság valamely vállalkozással szemben más vállalkozások nyilatkozataira támaszkodjon. Márpedig a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló közleményből eredő előnyökben való részesülés iránti kérelem keretében tett nyilatkozatok nem elhanyagolható bizonyító erővel bírnak. Ezen érvelés átültethető a magával az e közleményből eredő előnyökben való részesülést kérelmező vállalkozással szemben felhasználható nyilatkozatokra is. Ugyanakkor, ha e vállalkozás megváltoztatja nyilatkozatát, vagy annak később más értelmezést ad, a Bizottság, majd a bíróság számára nehéz lesz – egyéb bizonyítékok hiányában – figyelembe venni e nyilatkozatot a bizonyító erejének csökkenése miatt. Ilyen esetben nem várható el a Bizottságtól, hogy a vállalkozással szemben szükségképpen annak első nyilatkozataira hivatkozzon.

(vö. 115. pont)

7.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 132., 133. pont)

8.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 154., 155. pont)

9.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 161. pont)

10.    Lásd a határozat szövegét.

(vö. 177., 178., 184. pont)

11.    Lásd a határozat szövegét.

(vö. 215. pont)