T‑93/11. sz. ügy
Stichting Corporate Europe Observatory
kontra
Európai Bizottság
„A dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – Szabadkereskedelmi megállapodás céljából az Európai Unió és az Indiai Köztársaság között folytatott tárgyalásokra vonatkozó dokumentumok – Hozzáférés megtagadása – A nemzetközi kapcsolatokhoz fűződő közérdek védelmével kapcsolatos kivétel – A nyilvánosság számára hozzáférhetővé vált dokumentumok – A dokumentumok terjesztésének korlátozásáról történő lemondás”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (nyolcadik tanács), 2013. június 7.
1. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A nyilvánosság számára hozzáférhetővé vált dokumentumok – Fogalom
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, 9. cikk, 10. cikk és 12. cikk (1) és (2) bekezdés; 98/552 tanácsi határozat, 3. cikk és 1999/468 tanácsi határozat)
2. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Minősített dokumentum – Fogalom
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, a) pont és 9. cikk, (1) bekezdés)
3. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A hozzáférés iránti kérelem megválaszolásának az intézmény általi elmulasztása – Joghatások – Az ilyen kérelemben említett dokumentumok terjesztésének bármilyen korlátozásáról való hallgatólagos lemondás – Hiány
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 8. cikk, (3) bekezdés)
4. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – Az intézmények belső szervezési hatásköre – A dokumentumokhoz való hozzáférés bizottsági vademecuma – Külső joghatások nélküli, egyszerű szolgálati utasítás
5. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Kötelező kivételek – A kérelmező valamely sajátos érdekének figyelembevétele – Kizártság
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, a) pont)
1. A Közösség piacra jutási stratégiájával kapcsolatos tevékenységeknek stratégiájához kapcsolódó tevékenységek Bizottság által történő végrehajtásáról szóló [helyesen: a Közösség piacrajutási stratégiájával kapcsolatos tevékenységeknek a Bizottság által történő végrehajtásáról szóló] 98/552 határozat 3. cikkében kötelezővé tett tanácsadási eljárás keretében a munkacsoportoknak meghatározott kérdések vizsgálatára történő felállítása, harmadik személyek szakértőként történő felvétele, valamint a tanácsadó bizottság és az említett, piacra jutási csoportok találkozóiról készült jegyzőkönyvek, illetve összefoglalók elkészítése azt jelenti, hogy a Bizottságnak dokumentumokat kellett készítenie, és azokat el kellett küldenie a tanácsadó bizottság tagjainak, valamint a szakértőként eljáró szakmai szervezeteknek és társaságoknak, ami miatt e dokumentumokat az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikkének (3) bekezdése szerinti belső dokumentumoknak lehet minősíteni.
Mivel az e rendelet szerinti, dokumentumokhoz való hozzáférési kérelmet benyújtó személy által kért dokumentumok címzettjei a tagállamok, szakmai szervezetek és társaságok, amelyek – e két utóbbi szervezet esetében szakértőként – zárt találkozók keretében vettek részt a tanácsadó bizottság és annak valamely harmadik állam piacaira jutási munkacsoportjai tevékenységeiben, a Bizottságot segítő ezen eljárásban történő részvétel egy előre meghatározott különbségtételi kritériumot jelent, amelynek teljesítése meghatározza a hozzáférés iránti kérelemmel érintett dokumentumok címzettjei minőségét. A dokumentumok közlésére nem általános jellegű tájékoztatás címén, hanem körülhatárolt szakmai információcsere keretében kerül sor, kizárólag a szereplők Bizottság melletti tanácsadó szerepe betöltésének céljából. A dokumentumok Bizottság által történő ilyen terjesztése nem tekinthető úgy, hogy az céljánál és jellegénél fogva e dokumentumokat a nyilvánosság – azaz általános és absztrakt módon meghatározott személyek meghatározatlan összességének – tudomására hozza. Nem azonosítható a nyilvánosság fogalmával a kért dokumentumok vélt címzettjeinek összessége, tehát a tanácsadó bizottság és a piacra jutási munkacsoportok tevékenységeiben részt vevő szakmai szervezetek tagjai. Az említett tagok szintén valamely előre megállapított szempont alapján besorolt személyek meghatározott csoportját alkotják, amely szempont a jelen esetben az olyan szakmai egyesülethez tartozást jelenti, amelynek a szakértői véleménye szükséges – a Bizottságot segítő eljárás keretében – a valamely harmadik állam piacaira jutásra vonatkozó stratégia meghatározásához.
Emellett az 1049/2001 rendelet 10. cikkében, valamint 12. cikkének (1) bekezdésében szereplő, a dokumentumok „közvetlen” rendelkezésre bocsátásával, illetve „könnyen hozzáférhető” jellegükkel – amelyek az olyan helyzeteket jellemzik, ahol a „nyilvános” hozzáféréshez való jogot az intézmények aktívan biztosítják – kapcsolatos megfogalmazások nem foglalják magukban a dokumentumok közlése tekintetében a Bizottság által alkalmazott szelektív megközelítést.
(vö. 31–33., 35–37., 39., 40., 42–44. pont)
2. Jóllehet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében vett minősített dokumentummá minősítés hatására a dokumentumot különleges módon kell kezelni, önmagában e minősítés nem igazolja az említett rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében szereplő megtagadási okok alkalmazását. Amikor ilyen dokumentum képezi hozzáférés iránti kérelem tárgyát, a hozzáférhetővé tételével okozható sérelmet ugyanúgy kell értékelni, mint minden más dokumentum esetében, nevezetesen főszabály szerint a tartalmának konkrét vizsgálatából kiindulva. Ezzel összefüggésben az a tény, hogy az említett rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kifejezések egyike sem szerepel a kért dokumentumokon, nem elegendő az e rendelet 4. cikkében meghatározott kivételek alkalmazásának kizárásához, mivel ellenkező esetben megfosztanák e rendelkezést hatékony érvényesülésétől, valamint sérülnének az általa védett érdekek.
(vö. 52., 53. pont)
3. Főszabály szerint valamely intézmény cselekvésének hiányából csak abban az esetben lehet jogkövetkezményeket levonni, ha azok az uniós jogban kifejezetten szerepelnek. A dokumentumokhoz való hozzáférés területén valamely intézmény cselekvésének hiányát kizárólag az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 1049/2001 rendelet megerősítő kérelmek kezelésére vonatkozó 8. cikkének (3) bekezdése veszi figyelembe. Jóllehet a Bizottság egyszerű cselekvésének hiányából nem lehetne a hozzáférés iránti kérelemben említett dokumentumok terjesztésének bármilyen korlátozásáról való hallgatólagos lemondásra következtetni, nem ez lenne a helyzet az intézmény ilyen értelmű kifejezett jelzése esetén. E tekintetben a közlésre irányuló ilyen felhatalmazás nem minősül valamely levél vagy az abban szereplő információk terjesztésének bármilyen korlátozásáról való kifejezett lemondásnak, ugyanakkor kizárólag a lemondás megállapítása alapján lehetne úgy tekinteni, hogy a dokumentum a nyilvánosság számára valóban hozzáférhetővé vált, és így ahhoz valamennyi érdekelt személy vagy vállalkozás hozzáférhet.
(vö. 57., 58., 60., 63. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 72., 73., 75–77. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 85. pont)