Language of document : ECLI:EU:T:2014:92

T‑91/11. sz. ügy

InnoLux Corp.

kontra

Európai Bizottság

„Verseny – Kartellek – Folyadékkristályos kijelzők (LCD) világpiaca – Az árakra és a termelési kapacitásra vonatkozó megállapodások és összehangolt magatartások – Illetékesség – Belső értékesítés – A kartellel érintett termékeket magukban foglaló késztermékek értékesítése – Egységes és folyamatos jogsértés – Bírságok – Kerekítési módszer – Korlátlan felülvizsgálat”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (hatodik tanács), 2014. február 27.

1.      Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – A bizottsági iránymutatásokban meghatározott számítási módszer – A bírság alapösszegének kiszámítása – Az eladások értékének meghatározása – Szempontok – A jogsértő magatartások által ténylegesen nem érintett értékesítések figyelembevétele – Megengedhetőség – A leányvállalatok által harmadik személyeknek értékesített késztermékekbe beépített, kartellel érintett termékek értékének figyelembevétele – Megengedhetőség

(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 13. pont)

2.      Verseny – Uniós szabályok – Területi hatály – Az Unión kívül letelepedett vállalkozások között létrejött, de a belső piacon végrehajtott és hatásait ott kifejtő kartell – A Bizottságnak az uniós versenyszabályok alkalmazására vonatkozó hatásköre – A nemzetközi közjogra tekintettel való megengedhetőség – Az Unión kívül letelepedett leányvállalatok, képviseletek vagy fióktelepek közreműködése – Hatás hiánya

(EUMSZ 101. cikk)

3.      Verseny – Bírságok – Bírságkiszabási iránymutatás – Különböző rugalmassági tényezőket figyelembe vevő számítási módszer – A Bizottság mérlegelési jogköre – Az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása

(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény)

4.      Verseny – Bírságok – A Bizottság mérlegelési jogköre – A vállalkozás egyéni magatartásának figyelembevételével történő értékelés – A más gazdasági szereplővel szembeni szankció hiányának következménye – Hiány – A jogellenességből eredően más gazdasági szereplő által szerzett haszon követelése – Megengedhetetlenség

(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)

5.      Verseny – Közigazgatási eljárás – Kifogásközlés – Ideiglenes jelleg – A Bizottság azon kötelezettsége, hogy a végleges határozatban kifejtse az e határozat és az előzetes értékelések között fennálló különbségeket – Hiány

(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 27. cikk, (1) bekezdés)

6.      Kartellek – Tilalom – Jogsértések – Egységes jogsértést megvalósító megállapodások és összehangolt magatartások – A jogsértés egészéért való felelősség egyetlen vállalkozásnak való betudása – Feltételek

(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)

7.      Kartellek – A piac meghatározása – Tárgy – A kartellnek a versenyre és a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatásának értékelése – A kartellel szemben felhozott kifogásokra vonatkozó következmények

(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)

8.      Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – Egységes és folyamatos jogsértés – A Bizottság azon kötelezettsége, hogy egyetlen eljárásban vizsgáljon meg egységes és folyamatos jogsértést megvalósító magatartásokat – Hiány – A Bizottságnak az eljárások hatályával kapcsolatos mérlegelési jogköre – Korlátok – A ne bis in idem elvének tiszteletben tartása

(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)

9.      Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító határozat – Indokolási kötelezettség – Terjedelem

(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés, EUMSZ 102. cikk és EUMSZ 296. cikk)

10.    Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – A Bizottság mérlegelési jogköre – Korlátok – Az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása – A Bizottság azon kötelezettsége, hogy tartsa magát a korábbi határozathozatali gyakorlatához – Hiány

(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)

11.    Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – A bizottsági iránymutatásokban meghatározott számítási módszer – A bírság alapösszegének kiszámítása – Az egészében vett jogsértés jellemzőinek figyelembevétele

(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 19–25. pont)

12.    Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Az uniós bíróság korlátlan felülvizsgálati jogköre – Terjedelem – A vállalkozás közigazgatási eljárásban való együttműködése hiányának figyelembevétele – A bírság növelése – Feltétel

(EUMSZ 101. cikk, EUMSZ 102. cikk és EUMSZ 261. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 18. cikk, (2) és (3) bekezdés, 23. cikk, (1) bekezdés, és 31. cikk)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 36–48., 53. pont)

2.      Versenyügyekben, amennyiben az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívül letelepedett vállalkozások, amelyek az EGT‑ben letelepedett harmadik személyeknek eladandó termékeket gyártanak, megállapodnak azon árakban, amelyeket az EGT‑ben letelepedett vevőikkel szemben alkalmazni fognak, és ezt a megállapodást végre is hajtják úgy, hogy ténylegesen összehangolt árakon értékesítenek, akkor e vállalkozások olyan megállapodásban vesznek részt, amelynek célja és hatása a belső piacon belüli verseny korlátozása a EUMSZ 101. cikk értelmében, és a Bizottság illetékes az eljárásra. Az EUMSZ 101. cikk megsértése ugyanis két összetevőből álló magatartást foglal magában, azaz a kartell létrehozását és annak végrehajtását. A versenyjogban megállapított tilalmak alkalmazásának a kartell létrehozásának helyétől való függővé tétele nyilvánvalóan azzal a következménnyel járna, hogy a vállalkozások könnyen kibújhatnának az említett tilalmak alól. Mérvadó tehát az a hely, ahol a kartellt végrehajtják.

Egyébiránt annak meghatározásához, hogy ez a hely az EGT‑n belül található‑e, nincs jelentősége annak, hogy a kartell résztvevői igénybe vették‑e, vagy sem az EGT‑ben letelepedett leányvállalatok, képviseletek, alképviseletek vagy fióktelepek közreműködését az egymás közötti vagy az EGT‑ben letelepedett vevőkkel való kapcsolatok kialakítása érdekében. Amennyiben a végrehajtásra vonatkozó feltétel teljesül, a Bizottság arra vonatkozó joghatósága, hogy az ilyen magatartásokra az uniós versenyszabályokat alkalmazza, a területiség elvén alapul, amely a nemzetközi közjog általánosan elismert elve.

Amennyiben egy világszintű kartell versenyellenes célra irányul, akkor a belső piacon valósul meg azon puszta tény miatt, hogy a kartellel érintett termékeket ezen a piacon értékesítik. Valamely kartell végrehajtása ugyanis nem jelenti szükségszerűen azt, hogy az konkrét hatást gyakorol a piacra. Valójában azon kérdés, hogy a kartell konkrét hatást fejtett‑e ki a résztvevők által alkalmazott árakra, csupán a bírság kiszámítása érdekében a kartell súlyának meghatározása szempontjából releváns, feltéve hogy a Bizottság úgy határoz, hogy e szempontot veszi alapul. A kartell végrehajtásának koncepciója lényegében a vállalkozásnak a versenyjogi fogalmán alapul, amely döntő szerepet játszik a Bizottság versenyjogi illetékességének behatárolásában. Különösen, amennyiben valamely vállalkozás részt vett az EGT‑n kívül létrejött kartellben, a Bizottságnak fel kell tudnia lépni az ezen vállalkozás magatartása által a belső piacon a versenyre kifejtett hatásokkal szemben, és ki kell tudnia szabni egy olyan bírságot, amely arányban áll az ezen kartellnek az említett piacon a versenyre kifejtett káros hatásával.

(vö. 58–60., 66., 67., 69., 70., 75. pont)

3.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 78–80., 88. pont)

4.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 93., 142. pont)

5.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 95., 96. pont)

6.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 101–103., 126., 128. pont)

7.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 129–134. pont)

8.      Versenyügyekben, noha az egységes és folyamatos jogsértés fogalmának értelmezése lehetővé teszi a Bizottság számára azt, hogy egyetlen eljárásban és egyetlen határozatban egyszerre több olyan magatartást vizsgáljon meg, amelyeket egyenként is vizsgálhatna, ez nem eredményezi azt, hogy a Bizottság köteles is így eljárni. A Bizottság ugyanis az általa megindított eljárások hatályát illetően mérlegelési jogkörrel rendelkezik. Ezzel kapcsolatban a Bizottság nem lehet köteles arra, hogy minden versenyellenes magatartást megállapítson és szankcionáljon, sem az uniós bíróságok nem állapíthatják meg – még a bírság csökkentése miatt sem –, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a Bizottságnak meg kellett volna állapítania, hogy az adott vállalkozás egy bizonyos időszakban jogsértés követett el.

E jogkör bírósági felülvizsgálat mellett gyakorolható. Ugyanakkor, csakis ha bizonyítani lehet, hogy a Bizottság egyetlen tényállás alapján objektív ok nélkül indított két külön eljárást, tekinthető a döntése hatáskörrel való visszaélésnek. Amennyiben a Bizottság nem, vagy még nem rendelkezik elegendő bizonyítékkal egyes olyan vállalkozásokkal szemben, amelyek feltehetően ugyanazon egységes jogsértésben vettek részt, e körülmény olyan objektív oknak minősül, amely igazolja a Bizottság azon döntését, hogy különböző gazdasági szereplőkkel szemben külön‑külön indít eljárást, azonban a Bizottságnak adott esetben tiszteletben kell tartania különösen a ne bis in idem elvét.

(vö. 136–139. pont)

9.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 141. pont)

10.    Lásd a határozat szövegét.

(vö. 144. pont)

11.    Lásd a határozat szövegét.

(vö. 150., 151. pont)

12.    Versenyügyekben a Bizottság által elfogadott határozatok jogszerűségének vizsgálatát kiegészíti a korlátlan felülvizsgálati jogkör, amelyet az EUMSZ 261. cikk értelmében az 1/2003 rendelet 31. cikke ruház az uniós bíróságra. E jogkör felruházza a bíróságot arra, hogy a szankció jogszerűségének egyszerű felülvizsgálatán túl a Bizottság értékelését a sajátjával helyettesítse, és következésképpen a kiszabott bírságot vagy kényszerítő bírságot törölje, csökkentse vagy növelje. Ennélfogva a Törvényszék feladata, hogy korlátlan felülvizsgálati jogköre keretében határozata meghozatalának időpontjában értékelje, hogy az érintett vállalkozásokkal szemben olyan bírságot szabtak‑e ki, amelynek összege megfelelően tükrözi a kérdéses jogsértés súlyát. Bár a Törvényszék feladata, hogy a bírság összegének meghatározása során saját maga értékelje az adott ügy körülményeit, a korlátlan felülvizsgálati jogkörnek a kiszabott bírságok összegének meghatározása során való gyakorlása nem okozhat hátrányos megkülönböztetést azok között a vállalkozások között, amelyek részt vettek az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésével ellentétes kartellben.

Az 1/2003 rendelet 18. cikke (2) és (3) bekezdése hatékony érvényesülésének biztosítása érdekében azonban a Bizottság kötelezheti a vállalkozást arra, hogy minden számára ismeretes, a tényekre vonatkozó szükséges információt közöljön, és amennyiben szükséges, bocsássa a Bizottság rendelkezésére az ezekre vonatkozóan birtokában lévő dokumentumokat, kizárólag azzal a feltétellel, hogy nem kötelezi a vállalkozást arra, hogy olyan válaszokat adjon, amelyek révén be kellene ismernie a jogsértés fennállását, amelyet a Bizottságnak kell bizonyítania. Azon vállalkozás, amelyhez a Bizottság az 1/2003 rendelet 18. cikkének rendelkezései alapján tájékoztatáskérést intéz, ennélfogva köteles aktívan együttműködni, és az e rendelet 23. cikke (1) bekezdésének rendelkezéseiben előírt külön bírság szabható ki vele szemben, amely teljes forgalmának 1%‑áig terjedhet, amennyiben szándékosan vagy gondatlanságból téves vagy félrevezető információval szolgál. Ebből következik, hogy a Törvényszék korlátlan felülvizsgálati jogkörében eljárva adott esetben figyelembe veheti a vállalkozás együttműködésének hiányát, és következésképpen növelheti a vele szemben az EUMSZ 101. vagy az EUMSZ 102. cikk megsértése miatt kiszabott bírság összegét, feltéve hogy e vállalkozást ugyanezen magatartásért nem szankcionálták külön bírsággal az 1/2003 rendelet 23. cikke (1) bekezdésének rendelkezései alapján.

Erről lehet szó például abban az esetben, amikor a Bizottság tájékoztatáskérésére válaszolva a vállalkozás a közigazgatási eljárás során szándékosan vagy gondatlanságból elmulasztott benyújtani olyan, a bírság összegének megállapítása céljából meghatározó elemeket, amelyekkel a megtámadott határozat meghozatalakor rendelkezett vagy rendelkezhetett. Noha a Törvényszék nincs akadályozva abban, hogy korlátlan felülvizsgálati jogkörének gyakorlása során ezen elemeket figyelembe vegye, a vállalkozás – amely ezekre csak a peres eljárás szakaszában hivatkozik, megsértve ezáltal a közigazgatási eljárás célját és megfelelő lefolytatását – annak teszi ki magát, hogy a Törvényszék a bírság megfelelő összegének meghatározásakor e körülményt figyelembe veszi.

Márpedig az a körülmény, hogy valamely vállalkozás hibákat követett el annak során, amikor a Bizottságnak a releváns eladások értékének kiszámításához szükséges adatokat szolgáltatta, mivel abba belefoglalta a kartellel érintett termékeken kívüli termékek eladását is, nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy e vállalkozás olyan mértékben megszegte volna az 1/2003 rendelet 18. cikkének rendelkezéseiből eredő együttműködési kötelezettségét, hogy azt a bírság összegének meghatározása során figyelembe kellene venni. Az érintett vállalkozás ugyanis nem szándékozott a Bizottságot megtéveszteni, és nem is szolgáltatott olyan bruttó adatokat, amelyek alapján a Bizottságnak a releváns eladási értéket kellett volna kiszámítania, anélkül hogy a nettó adatok meghatározásához szükséges pontosításokkal szolgált volna. A vállalkozás külső szaktanácsadókat vett igénybe annak érdekében, hogy a Bizottság számára szükséges adatokat szolgáltathasson, gondatlanságból azonban nem magyarázta el ezen tanácsadóknak, hogy a szóban forgó termékek egyes fajtái között milyen különbségek léteznek. E tekintetben a vállalkozásnak nyilvánvalóan nem fűződött semmilyen érdeke ahhoz, hogy a Bizottság hibás – a kartellel érintett termékeken kívüli termékek eladását is magában foglaló – adatokat kapjon, mivel ezek a pontatlanságok csakis a hátrányára szolgálhatnak azáltal, hogy megnövelik a Bizottság által rá kiszabható bírság összegét.

(vö. 156., 157., 165., 167–172. pont)