T‑388/03. sz. ügy

Deutsche Post AG és DHL International

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Állami támogatások – Kifogást nem emelő határozat – Megsemmisítés iránti kereset – Kereshetőségi jog – Elfogadhatóság – Komoly nehézségek”

Az ítélet összefoglalása

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Az állami támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségét hivatalos vizsgálati eljárás megindítása nélkül megállapító bizottsági határozat – Az EK 88. cikk (2) bekezdése értelmében vett érintett felek keresete

(EK 88. cikk, (2) és (3) bekezdés, EK 230. cikk, negyedik bekezdés)

2.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Elfogadható kereset – Az EK 230. cikk második bekezdésében felsorolt összes, jogellenességre alapított jogalapra való hivatkozás joga

(EK 88. cikk, (2) és (3) bekezdés, EK 230. cikk, második bekezdés)

3.      Államok által nyújtott támogatások – Tervezett támogatások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Előzetes szakasz és kontradiktórius szakasz – Valamely támogatásnak a közös piaccal való összeegyeztethetősége

(EK 88. cikk, (2) és (3) bekezdés)

4.      Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – Értelmezés – Az értelmező ítéletek időbeli hatálya – Visszaható hatály – Korlátok – Jogbiztonság

(EK 87. cikk, (1) bekezdés és EK 234. cikk)

1.      Amennyiben a Bizottság az EK 88. cikk (2) bekezdésében előírt hivatalos vizsgálati eljárás megindítása nélkül, az ugyanezen cikk (3) bekezdése alapján hozott határozatban megállapítja, hogy valamely támogatás összeegyeztethető a közös piaccal, ezen eljárási garanciák kedvezményezettjei e garanciák tiszteletben tartását csak akkor tudják érvényesíteni, ha lehetőségük van arra, hogy e határozatot a közösségi bíróság előtt megtámadják.

Ezért az EK 88. cikk (2) bekezdése értelmében vett érintett személy által az ilyen határozat ellen benyújtott megsemmisítés iránti kereset elfogadható, ha azzal a felperes az említett rendelkezésből levezetett eljárási jogokat kívánja védelmezni.

Ezzel szemben, ha a felperes a támogatást értékelő határozat megalapozottságát vonja kétségbe, akkor pusztán az a körülmény, hogy a felperes az EK 88. cikk (2) bekezdése értelmében vett érintett félnek tekinthető, nem elegendő a kereset elfogadhatóságához. A felperesnek azt is bizonyítania kell, hogy a 25/62. sz., Plaumann kontra Bizottság ügyben 1963. július 15‑én hozott ítélet értelmében vett sajátos helyzetben van. Ez különösen olyan esetben van így, ha a szóban forgó határozat tárgyát képező támogatás a felperes piaci helyzetét lényeges mértékben érinti.

Nem minősül lényeges befolyásolásnak a puszta körülmény, hogy a szóban forgó határozat bizonyos hatást gyakorolhat az érintett piacon fennálló versenyviszonyokra, és hogy az érintett vállalkozások bármiféle versenyviszonyban állnak a határozat kedvezményezettjével.

(vö. 42., 44., 48. pont)

2.      Ha a felperes az EK 88. cikk (2) bekezdésére alapozott eljárási jogait kívánja megvédeni, az EK 230. cikk második bekezdésében felsorolt jogalapok bármelyikére hivatkozhat, már amennyiben a megtámadott határozat megsemmisítését, valamint végeredményben az EK 88. cikk (2) bekezdése szerinti eljárás Bizottság általi megindítását kívánja elérni. Ugyanakkor az Elsőfokú Bíróságnak a támogatásokról szóló Bizottság általi vizsgálati eljárás e szakaszában nem kell határoznia a támogatás fennállásáról vagy annak a közös piaccal való összeegyeztethetőségéről.

Így azon jogalapokat, amelyek azt kívánják elérni, hogy az Elsőfokú Bíróság az állami támogatás fennállásáról vagy annak a közös piaccal való összeegyeztethetőségéről határozzon, el kell utasítani mint elfogadhatatlanokat. Elfogadható ugyanakkor minden, annak bizonyítására irányuló jogalap, hogy a Bizottságnak meg kellett volna indítania az EK 88. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárást.

(vö. 66., 67. pont)

3.      Az EK 88. cikk (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárás nélkülözhetetlen, ha a Bizottságnak komoly nehézséget okoz annak megállapítása, hogy valamely támogatás a közös piaccal összeegyeztethető‑e. A komoly nehézségek fogalma objektív természetű. E nehézségek meglétét mind a megtámadott aktus elfogadásának körülményeit, mind annak tartalmát illetően objektív módon kell vizsgálni, összehasonlítva a határozat indokait azokkal az információkkal, amelyek a vitatott támogatásoknak a közös piaccal való összeegyeztethetőségéről való döntéskor a Bizottság rendelkezésére álltak. Azon időtartam letelte, amely feltehetőleg meghaladja az EK 88. cikk (3) bekezdésének értelmében az első vizsgálathoz szokásos esetben szükséges időtartamot, így más tényezőkkel együtt annak elismeréséhez vezethet, hogy a Bizottság komoly értékelési nehézségekkel került szembe, amelyek az EK 88. cikk (2) bekezdése szerinti eljárás megindítását tették szükségessé. Ugyanígy az előzetes vizsgálati eljárás során a Bizottság által vezetett vizsgálat elégtelen vagy hiányos volta komoly nehézségek fennállására utaló jelnek minősül.

(vö. 88., 92., 94., 95. pont)

4.      A Bíróságnak valamely közösségi jogi rendelkezéssel kapcsolatban adott értelmezése e rendelkezés jelentésének és terjedelmének tisztázására és pontosítására szorítkozik, arra, ahogyan azt a hatálybalépésétől fogva érteni és alkalmazni kellett volna. Ebből következően az így értelmezett rendelkezést a szóban forgó ítéletet megelőzően létrejött és létrehozott jogviszonyok tekintetében is lehet, és kell is alkalmazni, és a Bíróság csakis kivételes esetben, a jogbiztonság közösségi jogrenden belüli elvének alkalmazásában folyamodhat ahhoz, hogy korlátozza valamennyi érdekelt arra vonatkozó lehetőségét, hogy valamely a Bíróság által értelmezett rendelkezésre hivatkozzon jóhiszeműen létrehozott jogviszonyok kétségbe vonása céljából. Márpedig az ilyen korlátozás csak a kért értelmezés tárgyában hozott ítéletben magában fogadható el. Ezen, a különösen a közösségi jog nemzeti bíróság általi alkalmazásának kötelezettségére vonatkozó ítélkezési gyakorlatból eredő megállapítások értelemszerűen a közösségi intézményekre is alkalmazandók, amikor a Bíróság későbbi értelmezésének tárgyát képező közösségi jogi rendelkezések alkalmazására kérik őket.

Következésképpen, mivel a Bíróság időben nem korlátozta a C‑280/00. sz. Altmark‑ügyben 2003. július 24‑én hozott ítéletének hatályát, az EK 87. cikk (1) bekezdésének ebből eredő értelmezési szempontjai teljes mértékben alkalmazhatók az ügy ténybeli és jogi helyzetére, ahogyan az a Bizottság előtt kifejezésre jutott a megtámadott határozatnak az említett ítélet kihirdetése előtti elfogadásakor.

Következésképpen meg kell semmisíteni az EK 88. cikk (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárás meg nem indításáról anélkül hozott bizottsági határozott, hogy a Bizottság lefolytatta volna a számára annak eldöntését lehetővé tevő vizsgálatot, hogy az állami vállalatnak nyújtott kompenzáció mértékét azon költségek elemzése alapján állapították‑e meg, amelyek az átlagos, jól vezetett és a szükséges közszolgáltatási követelmények kielégítéséhez megfelelően felszerelt vállalkozásnál e kötelezettségek teljesítésekor felmerülnének, figyelembe véve az érintett bevételeket és a kötelezettségek teljesítéséből származó ésszerű nyereséget.

(vö. 112–114., 119. pont)