A TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (ötödik tanács)
2017. szeptember 13.(*)
[A 2017. október 27‑i végzéssel kijavított szöveg]
„Megsemmisítés iránti kereset – ERFA – Pénzügyi támogatás csökkentése – »Rajna‑Meuse‑árvízvédelem« Interreg II/C program – Határozat elfogadására nyitva álló határidő túllépése – Lényeges eljárási szabályok megsértése – Nyilvánvalóan megalapozott kereset”
A T‑119/10. sz. ügyben,
a Holland Királyság (képviselik kezdetben: Y. de Vries, J. Langer és C. Wissels, később: J. Langer, M. Bulterman és B. Koopman, meghatalmazotti minőségben)
felperesnek,
támogatják:
a Belga Királyság (képviselik kezdetben: M. Jacobs és T. Materne, később: M. Jacobs és J.‑C. Halleux, meghatalmazotti minőségben)
és
a Francia Köztársaság (képviselik kezdetben: G. de Bergues és B. Messmer, később: J. Bousin és D. Colas, meghatalmazotti minőségben)
beavatkozó felek,
az Európai Bizottság (képviselik: W. Roels és A. Steiblytė, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen
az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) által az 1997. december 18‑i C(97) 3742 (ERFA 970010008) bizottsági határozat címén a Rajna‑Meuse‑árvízvédelem elnevezésű közösségi Interreg II/C kezdeményezési program keretén belül a Belga Királyságnak, a Németországi Szövetségi Köztársaságnak, a Francia Köztársaságnak, a Luxemburgi Nagyhercegségnek és a Holland Királyságnak nyújtott támogatás csökkentéséről szóló, 2009. december 23‑i C(2009) 10712 bizottsági határozat megsemmisítése érdekében benyújtott, az EUMSZ 263. cikkre alapított kérelme tárgyában,
A TÖRVÉNYSZÉK (ötödik tanács),
tagjai: D. Gratsias elnök, I. Labucka (előadó) és I. Ulloa Rubio bírák,
hivatalvezető: E. Coulon,
meghozta a következő
Végzést
Jogi háttér
1 Az 1989 és 1993, valamint az 1994 és 1999 közötti programozási időszakban a strukturális alapokra (különösen a célkitűzésekre, a programozásra, a kifizetésekre, az irányításra és ellenőrzésre, valamint a pénzügyi korrekciókra) vonatkozó szabályokat különösen a strukturális alapok feladatairól és eredményességéről, továbbá tevékenységüknek egymás között, valamint az Európai Beruházási Bank és az egyéb meglévő pénzügyi eszközök műveleteivel történő összehangolásáról szóló, 1988. június 24‑i 2052/88/EGK tanácsi rendelet (HL 1988. L 185., 9. o.) határozta meg, amelyet módosított többek között az 1993. július 20‑i 2081/93/EGK tanácsi rendelet (HL 1993. L 193., 5. o.) és a 2052/88 rendeletnek a különböző strukturális alapok tevékenységeinek egymás között, valamint az Európai Beruházási Bank és az egyéb meglévő pénzügyi eszközök műveleteivel történő összehangolása tekintetében történő végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1988. december 19‑i 4253/88/EGK tanácsi rendelet (HL 1988. L 374., 1. o.), amelyet módosított az 1993. július 20‑i 2082/93/EGK tanácsi rendelet (HL 1993. L 193., 20. o.).
2 A 4253/88 rendelet 24. cikke előírja:
„(1) Amennyiben a projekt vagy intézkedés megvalósítása a számára elkülönített pénzügyi támogatást sem részben, sem egészben nem igazolja, a Bizottság a partnerség keretében az esetet kivizsgálja, amelynek során különösen felhívja a tagállamot vagy a projekt végrehajtásáért felelős, kijelölt hatóságokat észrevételeik meghatározott határidőn belüli megtételére.
(2) E vizsgálat eredményeképpen a Bizottság az adott projekt vagy intézkedés számára elkülönített támogatást csökkentheti vagy felfüggesztheti, amennyiben a vizsgálat során bizonyossá válik, hogy szabálytalanság történt, illetve a projekt vagy intézkedés jellegét vagy végrehajtásának feltételeit a Bizottság előzetes jóváhagyása nélkül jelentősen módosították.
[…]”
3 A 2052/88 rendeletet és a 4253/88 rendeletet 2000. január 1‑jei hatállyal hatályon kívül helyezte a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21‑i 1260/1999/EK tanácsi rendelet (HL 1999. L 161., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 14. fejezet, 1. kötet, 31. o.).
4 Az 1260/1999 rendelet 52. cikkének (1) bekezdése szerint e rendelet nem érinti a Tanács vagy a Bizottság által a 2052/88 és a 4253/88 rendelet alapján, vagy bármely egyéb, 1999. december 31‑én az adott támogatásra irányadó jogszabály alapján jóváhagyott támogatás folytatását, illetve módosítását, beleértve teljes vagy részleges megszüntetését.
5 Az 1260/1999 rendeletet hatályon kívül helyezte az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2006. július 11‑i 1083/2006/EK tanácsi rendelet (HL 2006. L 210., 25. o.).
6 Az 1083/2006 rendelet „Az eljárás” című 100. cikke előírja:
„(1) A Bizottság a pénzügyi korrekcióról szóló határozat meghozatalát megelőzően azzal kezdi az eljárást, hogy tájékoztatja a tagállamot előzetes következtetéseiről, és felkéri a tagállamot, hogy két hónapon belül nyújtsa be észrevételeit.
Amennyiben a Bizottság extrapoláció alapján vagy átalány formájában végrehajtott pénzügyi korrekciót javasol, a tagállamnak lehetőséget kell kapnia – az érintett dokumentumok átvizsgálása révén – annak bizonyítására, hogy a szabálytalanság tényleges mértéke kisebb volt a Bizottság értékelésénél. A Bizottsággal egyetértésben a tagállam e vizsgálatot a dokumentumok megfelelően arányos részére vagy mintájára korlátozhatja. A kellően indokolt esetek kivételével az ilyen vizsgálat időtartama nem haladhatja meg az első albekezdésben említett két hónapos időtartamot követő további két hónapot.
(2) A Bizottság figyelembe veszi a tagállam által az (1) bekezdésben említett határidőn belül benyújtott valamennyi bizonyítékot.
(3) Amennyiben a tagállam nem fogadja el a Bizottság ideiglenes [helyesen: előzetes] következtetéseit, a Bizottság meghallgatásra hívja a tagállamot, ahol a két fél a partnerségen alapuló együttműködés keretében erőfeszítést tesz arra, hogy megegyezzen az észrevételek és az azokból levonandó következtetések tekintetében.
(4) Megegyezés esetén a tagállam a 98. cikk (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően újra felhasználhatja az érintett közösségi alapokat.
(5) Megegyezés hiányában a Bizottság a meghallgatást követő hat hónapon belül határoz a pénzügyi korrekcióról, figyelembe véve az eljárás folyamán benyújtott valamennyi információt és észrevételt. Amennyiben nem kerül sor meghallgatásra, a hat hónapos időszak a Bizottság által küldött meghívás időpontjától számított két hónap elteltével kezdődik.”
7 Az 1083/2006 rendelet „Átmeneti rendelkezések” címet viselő 105. cikkének (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:
„Ez a rendelet nem érinti a 2052/88/EGK […], a 4253/88/EGK […], az 1164/94 […] és az 1260/1999/EK rendelet alapján vagy bármely egyéb, az adott támogatásra 2006. december 31‑én alkalmazandó jogszabály alapján – amely következésképpen ezt követően erre a támogatásra, illetve projektekre azok lezárásáig alkalmazandó – a Bizottság által jóváhagyott, a strukturális alapok által társfinanszírozott támogatás vagy a Kohéziós Alap által társfinanszírozott projekt folytatását vagy módosítását, beleértve a részleges vagy teljes megszüntetését is.”
8 Az 1083/2006 rendelet „Hatálybalépés” című 108. cikke a következőket mondja ki:
„Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Az 1–16., 25–28., 32–40., 47–49., 52–54., 56., 58–62., 69–74., 103–105. és 108. cikkben megállapított rendelkezéseket e rendelet hatálybalépésének napjától kezdődően, kizárólag a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó programok tekintetében kell alkalmazni. A többi rendelkezést 2007. január 1‑jétől kell alkalmazni.”
9 Az 1083/2006 rendeletet hatályon kívül helyezte az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17‑i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 320. o.; helyesbítés: HL L 200., 2016.7.26., 140. o.).
10 A pénzügyi korrekciók tekintetében az 1303/2013 rendelet 145. cikke előírja:
„(1) A Bizottság – mielőtt határozatot hoz egy pénzügyi korrekcióról – azzal kezdi az eljárást, hogy tájékoztatja a tagállamot vizsgálata ideiglenes következtetéseiről [helyesen: előzetes következtetéseiről], és felkéri a tagállamot, hogy két hónapon belül nyújtsa be észrevételeit.
(2) Amennyiben a Bizottság extrapoláció alapján vagy átalány formájában végrehajtott pénzügyi korrekciót javasol, a tagállamnak lehetőséget kell kapnia – az érintett dokumentumok átvizsgálása révén – annak bizonyítására, hogy a szabálytalanság tényleges mértéke kisebb volt a Bizottság vizsgálatánál. A Bizottsággal egyetértésben a tagállam e vizsgálatot a dokumentumok megfelelően arányos részére vagy mintájára korlátozhatja. A kellően indokolt esetek kivételével a vizsgálat időtartama nem haladhatja meg az (1) bekezdésben említett két hónapos időtartamot követő további két hónapot.
(3) A Bizottság figyelembe veszi a tagállam által az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül benyújtott valamennyi bizonyítékot.
(4) Amennyiben a tagállam nem fogadja el a Bizottság ideiglenes következtetéseit [helyesen: előzetes következtetéseit], a Bizottság meghallgatásra hívja a tagállamot, hogy meggyőződjön afelől, hogy a Bizottságnak a pénzügyi korrekció alkalmazásával kapcsolatos következtetései alapját képező minden releváns információ és észrevétel hozzáférhető.
(5) Megállapodás esetén, és e cikk (7) bekezdésének sérelme nélkül, a tagállam a 143. cikk (3) bekezdésével összhangban újra felhasználhatja az érintett alapokat vagy az [Európai Tengerügyi és Halászati Alapot (ETHA)].
(6) Pénzügyi korrekciók alkalmazásához a Bizottság – végrehajtási jogi aktusok révén – a meghallgatást követő hat hónapon belül, vagy ha a tagállam vállalja, hogy a meghallgatás után további információkat nyújt be, ezen információk kézhezvételét követő hat hónapon belül hoz határozatot. A Bizottság az eljárás során benyújtott valamennyi információt és észrevételt figyelembe vesz. Amennyiben nem kerül sor meghallgatásra, a hat hónapos időszak a Bizottság által a meghallgatásra küldött meghívó időpontjától számított két hónap elteltével kezdődik.
(7) Amennyiben a 75. cikk szerinti feladatainak ellátása során a Bizottság vagy az Európai Számvevőszék olyan szabálytalanságokat tár fel, amelyek az irányítási és kontrollrendszerek súlyos működési hatékonyságbeli hiányosságosságairól tanúskodnak, az ennek kapcsán meghatározott pénzügyi korrekció csökkenti az alapokból vagy az ETHA‑ból az operatív programhoz nyújtott támogatás mértékét.
Az első albekezdés nem alkalmazandó az irányítási és kontrollrendszerek hatékony működése azon súlyos hiányosságainak esetében, amelyek vonatkozásában a Bizottság vagy az Európai Számvevőszék általi feltárást megelőzően:
a) a költségvetési rendelet 59. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Bizottságnak benyújtott vezetői nyilatkozatban, éves kontrolljelentésben és auditvéleményben, illetve az audithatóság által a Bizottságnak benyújtott egyéb auditjelentésekben már említést tettek; vagy
b) a tagállam megfelelő javító intézkedéseket hozott.
Az irányítási és kontrollrendszerek hatékony működésének súlyos hiányosságaira vonatkozó értékelés az alkalmazandó jogon alapul, amennyiben sor került a vonatkozó vezetői nyilatkozatok, éves kontrolljelentések és auditvélemények benyújtására.
A pénzügyi korrekcióra vonatkozó döntés során a Bizottság:
a) tiszteletben tartja az arányosság elvét azáltal, hogy figyelembe veszi az irányítási és kontrollrendszer hatékony működése súlyos hiányosságának jellegét és mértékét, valamint az uniós költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatásait;
b) a százalékban meghatározott átalányalapú vagy extrapolált korrekció alkalmazása során kizárja a tagállam által már korábban észlelt és a 139. cikk (10) bekezdésével összhangban az elszámolásokban kiigazított szabálytalan kiadásokat, valamint a 137. cikk (2) bekezdése szerinti jogszerűségi és szabályszerűségi értékelés alatt álló kiadásokat;
c) az uniós költségvetést érintő fennmaradó kockázat meghatározása során figyelembe veszi a tagállam által észlelt egyéb súlyos hiányosságok okán a tagállam által az érintett kiadásokra alkalmazott százalékban meghatározott átalányalapú vagy extrapolált korrekciókat.
(8) Az ETHA‑ra vonatkozó szabályok a 144. cikk (7) bekezdésében említett pénzügyi korrekciókra vonatkozó további eljárási szabályokat állapíthatnak meg.”
11 A 1303/2013 rendelet 152. cikke értelmében:
„(1) Ez a rendelet nem érinti sem a Bizottság által az 1083/2006/EK rendelet alapján, sem bármely egyéb, az adott támogatásra 2013. december 31‑én irányadó jogszabály alapján jóváhagyott segítségnyújtás folytatását vagy módosítását – beleértve annak teljes vagy részleges megszüntetését is. Az említett rendelet, illetve az ilyen egyéb alkalmazandó jogszabályok következésképpen 2013. december 31. után tovább alkalmazandók az adott segítségnyújtásra vagy az érintett műveletekre, azok zárásáig. E bekezdés alkalmazásában a segítségnyújtás kiterjed az operatív programokra és a nagyprojektekre.
(2) Az 1083/2006/EK rendelet alapján támogatás iránt benyújtott vagy jóváhagyott kérelmek továbbra is érvényesek.
(3) Amennyiben valamely tagállam él a 123. cikk (3) bekezdésében foglalt lehetőséggel, kérelmet nyújthat be a Bizottsághoz az iránt, hogy az 1083/2006/EK rendelet 59. cikke (1) bekezdésének b) pontjától eltérve az irányító hatóság elláthassa az igazoló hatóság feladatait az 1083/2006/EK rendelet alapján végrehajtott, kapcsolódó operatív programok tekintetében. A kérelemhez mellékelni kell az audithatóság által készített értékelést. Amennyiben a Bizottság az audithatóság által a rendelkezésére bocsátott, illetve a saját ellenőrzései során nyert információk alapján meggyőződik arról, hogy az érintett operatív programok irányító‑ és kontrollrendszerei hatékonyan működnek, és hogy azok működését nem fogja befolyásolni, ha az irányító hatóság látja el az igazoló hatóság feladatait, a kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül tájékoztatja a tagállamot az egyetértéséről.”
12 A 1303/2013 rendelet 153. cikke a következőket mondja ki:
„(1) A 152. cikkben megállapított rendelkezések sérelme nélkül az 1083/2006/EK rendelet 2014. január 1‑jén hatályát veszti.
(2) A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és a XIV. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.”
13 A 1303/2013 rendelet 154. cikke előírja:
„Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
A 20–24. cikk, a 29. cikk (3) bekezdése, a 38. cikk (1) bekezdésének a) pontja, a 58., 60., 76–92., 118., 120., 121. és 129–147. cikk 2014. január 1‑jétől alkalmazandó.
A 39. cikk (2) bekezdése hetedik albekezdésének második mondata és a 76. cikk ötödik bekezdése a költségvetési rendeletnek az előirányzatok visszavonásával kapcsolatos módosítása hatálybalépésének napjától alkalmazandó.”
A jogvita előzményei
14 1997. december 18‑i C(97) 3742 határozatában az Európai Közösségek Bizottsága jóváhagyta az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) a közösségi Interreg II/C kezdeményezés keretében meghatározott operatív program számára, az 1., a 2. és az 5. b) célkitűzés alá tartozó térségek, valamint a Belga Királyságban, a Németországi Szövetségi Köztársaságban, a Francia Köztársaságban, a Luxemburgi Nagyhercegségben és a Holland Királyságban található egyéb térségek javára nyújtott támogatás odaítéléséről szóló, az ERFA tekintetében legfeljebb 137 118 000 euró összeget meghatározó egységes programozási dokumentumot.
15 A 2000. február 25‑i C(2000) 300 bizottsági határozat 141 077 000 euróra emelte e felső határt.
16 2003. március 21‑i levelükben a holland hatóságok benyújtották záró kifizetési kérelmüket.
17 2004. június és 2005. június között a Bizottság több alkalommal is ellenőrzést végzett az ERFA által az 1994 és 1999 közötti programozási időszakban társfinanszírozott programok záróellenőrzése keretében.
18 2005. szeptember 7‑i és 2006. január 24‑i levelében a Bizottság benyújtotta könyvvizsgálói jelentését. A holland nyelvű, egyes szabálytalanságokat megállapító változatot 2006. február 7‑én küldték meg a holland hatóságoknak.
19 A holland hatóságok benyújtották az említett jelentésre tett észrevételeiket, és új információkat közöltek.
20 2008. május 14‑i levelében a Bizottság benyújtotta végső könyvvizsgálati jelentését a holland hatóságnak a 4253/88 rendelet 24. cikke szerint. A holland változatot 2008. szeptember 15‑én küldték meg számára.
21 A 2009. február 23‑i meghallgatást követően a holland hatóságok új információkat közöltek.
22 Az ERFA által az 1997. december 18‑i C(97) 3742 (ERFA 970010008) bizottsági határozat címén a Rajna‑Meuse‑árvízvédelem elnevezésű közösségi Interreg II/C kezdeményezési program keretén belül a Belga Királyságnak, a Németországi Szövetségi Köztársaságnak, a Francia Köztársaságnak, a Luxemburgi Nagyhercegségnek és a Holland Királyságnak nyújtott pénzügyi támogatásának csökkentésére vonatkozóan 2009. december 23‑án hozott C(2009) 10712 bizottsági határozatban (a továbbiakban: megtámadott határozat) a Bizottság 7 066 643 euróval csökkentette az ERFA‑ból odaítélt össztámogatás összegét.
Az eljárás és a felek kérelmei
23 A Holland Királyság a Törvényszék Hivatalához 2010. március 5‑én benyújtott keresetlevelével megindította a jelen keresetet.
24 2010. augusztus 11‑én a Törvényszék meghallgatta a feleket az eljárás jelen ügyben történő esetleges felfüggesztésével kapcsolatban vagy a Törvényszéknek a T‑265/08, Németország kontra Bizottság ügyben és a T‑270/08, Németország kontra Bizottság ügyben történő eljárást befejező határozataival szemben fennálló fellebbezési határidő lejártáig vagy pedig a Bíróság által a Törvényszéknek az említett ügyekre vonatkozó határozataival szemben benyújtott fellebbezéseket elbírálva hozott határozatainak a kihirdetéséig.
25 A Törvényszék negyedik tanácsa elnökének 2010. szeptember 13‑i végzésében úgy határozott, hogy a jelen ügyben történő eljárást felfüggeszti vagy a Törvényszéknek a T‑265/08, Németország kontra Bizottság ügyben és a T‑270/08, Németország kontra Bizottság ügyben történő eljárást befejező határozataival szemben fennálló fellebbezési határidő lejártáig, vagy pedig a Bíróság által a Törvényszéknek az említett ügyekre vonatkozó határozataival szemben benyújtott fellebbezéseket elbírálva hozott határozatainak a kihirdetéséig.
26 2015. június 24‑én a Bíróság kihirdette a Németország kontra Bizottság ítéletét (C‑549/12 P és C‑54/13 P, EU:C:2015:412; a továbbiakban: a fellebbezés tárgyában hozott ítélet), amelyben az utóbbi megsemmisítette az ezen ügyekben szóban forgó, egy 2000 előtti finanszírozási programokat érintő pénzügyi korrekcióra vonatkozó határozatokat, hivatalból hivatkozva arra, hogy a Bizottság megsértette az 1083/2006 rendelet 100. cikkének (5) bekezdésében előírt hat hónapos határidőt.
27 A fellebbezés tárgyában hozott ítéletben a Bíróság a 2012. szeptember 19‑i Németország kontra Bizottság ítéletet (T‑265/08, EU:T:2012:434) és a 2012. november 21‑i Németország kontra Bizottság ítéletet (T‑270/08, nem tették közzé, EU:T:2012:612) szintén hatályon kívül helyezte, amennyiben a Törvényszék elutasította a Németországi Szövetségi Köztársaság által benyújtott fellebbezéseket.
28 2015. július 2‑án a Törvényszék felhívta a feleket arra, hogy terjesszék elő észrevételeiket azzal kapcsolatban, hogy milyen kihatása lehet a jelen ügyben a fellebbezés tárgyában hozott ítéletnek.
29 2015. július 13‑án és 15‑én a Holland Királyság és a Bizottság benyújtotta észrevételeit.
30 Észrevételeiben a Holland Királyság azt állítja, hogy a megtámadott határozatot meg kell semmisíteni, mivel a Bizottság megsértette az 1083/2006 rendelet 100. cikkének (5) bekezdésében előírt hat hónapos határidőt.
31 A maga részéről a Bizottság felhívta a Törvényszék figyelmét a 2015. január 20‑i Spanyolország kontra Bizottság ítélettel (T‑111/12, nem tették közzé, EU:T:2015:28) és a 2015. január 20‑i Spanyolország kontra Bizottság ítélettel (T‑109/12, nem tették közzé, EU:T:2015:29) szemben benyújtott fellebbezésekre, amely ítéletekben a Törvényszék megsemmisítette a szóban forgó, 2000 előtti finanszírozási programokat érintő pénzügyi korrekcióra vonatkozó határozatokat, mivel a Bizottság megsértette az 1083/2006 rendelet 100. cikkének (5) bekezdésében előírt hat hónapos határidőt.
32 A Törvényszék Hivatalához 2015. május 20‑án és 2015. május 28‑án benyújtott beadványában a Belga Királyság és a Francia Köztársaság azt kérte, hogy a jelen eljárásba a Holland Királyság kérelmeinek támogatása végett beavatkozhasson. 2015. augusztus 4‑i végzésével a Törvényszék negyedik tanácsának elnöke megengedte e beavatkozásokat.
33 A Belga Királyság és a Francia Köztársaság az előírt határidőn belül benyújtotta beadványait, az eljárás felei pedig benyújtották az azokra tett észrevételeiket.
34 2015. december 16‑án a Törvényszék felhívta a feleket arra, hogy terjesszék elő észrevételeiket azzal kapcsolatban, hogy milyen kihatása lehet a jelen ügyben a Bizottság által a 2015. január 20‑i Spanyolország kontra Bizottság ítélettel (T‑111/12, nem tették közzé, EU:T:2015:28), a 2015. január 20‑i Spanyolország kontra Bizottság ítélettel (T‑109/12, nem tették közzé, EU:T:2015:29) és a 2015. július 15‑i Portugália kontra Bizottság ítélettel (T‑314/13, nem tették közzé, EU:T:2015:493) szemben benyújtott fellebbezések felfüggesztésének.
35 2015. december 22‑i és 2016. január 4‑i leveleiben a Bizottság és a Holland Királyság megállapította, hogy semmiféle kifogást nem emelnek a jelen ügynek a Bíróság által a C‑139/15 P és C‑140/15 P, Bizottság kontra Spanyolország ügyben és a C‑495/15 P, Bizottság kontra Portugália ügyben való határozathozatalig történő felfüggesztésével kapcsolatban.
36 A Törvényszék negyedik tanácsának elnöke a 2016. január 12‑i határozatában úgy határozott, hogy a jelen ügyben történő eljárást felfüggeszti a Bíróság C‑139/15 P és C‑140/15 P, Bizottság kontra Spanyolország ügyre és a C‑495/15 P, Bizottság kontra Portugália ügyre vonatkozó határozatainak kihirdetéséig.
37 2016. szeptember 21‑i Bizottság kontra Spanyolország ítéletében (C‑139/15 P, EU:C:2016:707) és a 2016. szeptember 21‑i Bizottság kontra Spanyolország ítéletében (C‑140/15 P, EU:C:2016:708) a Bíróság elutasította a 2015. január 20‑i Spanyolország kontra Bizottság ítélettel (T‑111/12, nem tették közzé, EU:T:2015:28) és a 2015. január 20‑i Spanyolország kontra Bizottság ítélettel (T‑109/12, nem tették közzé, EU:T:2015:29) szemben benyújtott fellebbezéseket.
38 Mivel a Törvényszék tanácsainak összetétele megváltozott, és az előadó bírót az ötödik tanácshoz osztották be, a jelen ügyet ennek a tanácsnak osztották ki.
39 2016. október 27‑i levelében a Holland Királyság az eljárás folytatására irányuló kérelmet terjesztett a Törvényszék elé, amely kérelemben megismétli a 2015. július 13‑i levélben foglalt álláspontját, és arra kéri a Törvényszéket, hogy a jelen ügyre vonatkozó határozatát a Törvényszék eljárási szabályzatának 132. cikkére alapítsa.
40 A Bíróság elnökének 2016. november 10‑i Bizottság kontra Portugália végzése (C‑495/15 P, nem tették közzé, EU:C:2016:907) a C‑495/15 P ügyet törölte a Bíróság nyilvántartásából, mivel a Bizottság elállt a keresettől.
41 2016. november 11‑én a Bizottság tájékoztatta a Törvényszéket, hogy nem emel kifogást az eljárás folytatása tekintetében.
42 2016. december 1‑jei határozatában a Törvényszék ötödik tanácsának elnöke értesítette a feleket az eljárás folytatásáról.
43 2016. december 20‑án a Törvényszék felhívta a feleket, hogy tegyék meg a 2016. szeptember 21‑i Bizottság kontra Spanyolország ítéletből (C‑139/15 P, EU:C:2016:707) és a 2016. szeptember 21‑i Bizottság kontra Spanyolország ítéletből (C‑140/15 P, EU:C:2016:708) a jelen ügyben levonandó következtetésekre vonatkozó észrevételeiket.
44 2016. december 22‑i levelében az észrevételei keretében a Bizottság úgy érvel, hogy a Törvényszék rendelkezésére állt minden ahhoz szükséges információ, hogy a jelen ügyben határozatot hozzon.
45 Az ugyanazon a napon benyújtott levelében a Holland Királyság egyrészt tájékoztatta a Törvényszéket arról, hogy nem kívánja észrevételeit tárgyalás keretében szóban előadni, másrészt pedig ismét arra kérte a Törvényszéket, hogy határozatát a jelen ügyben az eljárási szabályzat 132. cikkére alapítsa, azt megállapítva, hogy a Bizottság nem tartotta tiszteletben az 1083/2006 rendelet 100. cikkének (5) bekezdésében előírt hat hónapos határidőt.
46 2017. január 5‑i és 9‑i levelében a Belga Királyság és a Francia Köztársaság megállapította, hogy a Bizottság álláspontjuk szerint sem tartotta tiszteletben az előírt határidőt, és ennélfogva a megtámadott határozatot ennek alapján meg kell semmisíteni.
47 2017. március 10‑én a Törvényszék felhívta a feleket a Törvényszék által az eljárási szabályzat 132. cikke keretében hivatalból felhozott, lényeges eljárási szabályok Bizottság által történő megsértésére alapított jogalappal kapcsolatos észrevételeik megtételére.
48 2017. március 21‑én a Holland Királyság és a Bizottság benyújtotta észrevételeit.
49 A Bizottság úgy érvel, hogy a Törvényszék végzés útján nyilvánvalóan megalapozatlannak nyilváníthatja a keresetet az eljárási szabályzat 132. cikke szerint. A maga részéről a Holland Királyság szintén azt állította, hogy a Törvényszék az eljárási szabályzat 132. cikke szerint határozhat végzéssel a kereset nyilvánvalóan megalapozatlannak történő nyilvánítása érdekében.
50 Ugyanezen a napon a Belga Királyság úgy érvel, hogy a Törvényszéknek hivatalból kell felhoznia a lényeges eljárási szabályok Bizottság által történő megsértésére alapított jogalapot.
51 2017. március 22‑én a Francia Köztársaság benyújtotta észrevételeit, és úgy érvelt, hogy a Törvényszék ebben az esetben alapíthat az eljárási szabályzat 132. cikkére annak érdekében, hogy a keresetet végzéssel nyilvánvalóan megalapozatlannak nyilvánítsa.
52 A Belga Királyság és a Francia Köztársaság által támogatott Holland Királyság azt kéri, hogy a Törvényszék:
– semmisítse meg a megtámadott határozatot;
– a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
53 A Bizottság azt kéri, hogy a Törvényszék:
– a keresetet mint megalapozatlant utasítsa el;
– a Holland Királyságot kötelezze a költségek viselésére.
A jogkérdésről
54 Előzetesen figyelembe kell venni a Holland Királyságnak a megtámadott határozat őt érintő részében történő megsemmisítésére irányuló kérelmeit, amennyiben a Holland Királyság által felhozott jogalapok a saját helyzetét érintik.
55 Az eljárási szabályzat 132. cikke értelmében, ha a Bíróság vagy a Törvényszék már határozott egy vagy több, a kereseti jogalapokban felhozott jogkérdésekkel megegyező jogkérdésről, a Törvényszék pedig megállapítja, hogy a tényállás bizonyított, az eljárás írásbeli szakaszának befejezése után, a felek meghallgatását követően határozhat úgy, hogy a keresetet indokolt végzéssel – amelyben utal a vonatkozó ítélkezési gyakorlatra – nyilvánvalóan megalapozottnak nyilvánítja.
56 A jelen esetben a Törvényszék úgy véli, hogy az eljárási szabályzat 132. cikke alkalmazásának feltételei teljesültek, ezért az eljárás folytatása nélkül határoz.
57 Először is a Belga Királyság és a Francia Köztársaság által támogatott Holland Királyság úgy érvel, hogy a megtámadott határozatot meg kell semmisíteni, amennyiben az az 1083/2006 rendelet 100. cikkének (5) bekezdése által előírt hat hónapos határidőt követően került elfogadásra.
58 A maga részéről először is a Bizottság megállapítja, hogy nem az 1083/2006 rendelet biztosítja a releváns jogi hátteret a 2007 és 2013 közötti időszakot megelőző programokat érintő pénzügyi korrekcióra vonatkozó határozatokra alkalmazandó eljárási szabályok értékeléséhez.
59 Állítja, hogy a jelen ügyben lényeges eljárási szabályok tiszteletben tartásának értékeléséhez jelentőséggel bíró rendelet a 4253/88 rendelet, amelynek 24. cikke nem ír elő határidőt a pénzügyi korrekcióra vonatkozó határozat elfogadása tekintetében.
60 Ezt követően az 1083/2006 rendelet jelen esetben történő alkalmazhatósága esetére a Bizottság pontosítja, hogy az említett rendelet 100. cikkének (5) bekezdésében előírt határidő csak a 2007. január 1‑jét követően megvalósított programokat érinti, és nem alkalmazható az ezen időpontot megelőző programokra.
61 Hozzáteszi, hogy kitűnik az 1083/2006 rendelet 105. cikkéből, hogy a korábbi szabályoknak megfelelően jóváhagyott társfinanszírozott projektek a lezárásukig az említett szabályok hatálya alá tartoznak.
62 Ugyanígy a Bizottság szerint az eljárási szabályok elválaszthatatlan egészet képeznek az anyagi jogi szabályokkal, és az 1083/2006 rendelet 100. cikkének (5) bekezdésében meghatározott határidők nem alkalmazhatók visszaható hatállyal.
63 E tekintetben meg kell állapítani, hogy a Holland Királyság az 1083/2006 rendelet 100. cikke (5) bekezdésének megsértésére alapított jogalapra nem a keresetben hivatkozik, hanem a fellebbezés tárgyában hozott ítéletnek a jelen ügyben levonandó következtetésekre vonatkozó észrevételei keretében, így e jogalap új jogalapnak tekintendő.
64 Mindazonáltal az ilyen jogalap elfogadhatóságától függetlenül meg kell állapítani, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint a valamely sérelmet okozó aktus elfogadására vonatkozó eljárási szabályok megsértése a lényeges eljárási szabályok megsértésének minősül, amire az uniós bíróság hivatalból is hivatkozhat (lásd: 2014. szeptember 4‑i Spanyolország kontra Bizottság ítélet, C‑192/13 P, EU:C:2014:2156, 103. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2014. szeptember 4‑i Spanyolország kontra Bizottság ítélet, C‑197/13 P, EU:C:2014:2157, 103. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
65 E tekintetben emlékeztetni kell azon állandó ítélkezési gyakorlatra, amely szerint az olyan egyedi esetektől eltekintve, amelyeket többek között az uniós bíróságok eljárási szabályzatai említenek, az uniós bíróság nem alapíthatja a határozatát olyan – akár imperatív jellegű – jogalapra, amelyet hivatalból hozott fel, anélkül hogy előtte felhívta volna a feleket az említett jogalappal kapcsolatos észrevételeik megtételére (lásd: a fellebbezés tárgyában hozott ítélet 93. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
66 Márpedig a jelen ügyben először is, ami a pénzügyi korrekcióra vonatkozó határozat elfogadására előírt határidő kérdését illeti, a Törvényszék a fellebbezés tárgyában hozott ítélet kihirdetését követően elfogadott pervezető intézkedés keretében hallgatta meg a feleket, amely ítéletben a Bíróság megsemmisítette a szóban forgó, egy 2000 előtti finanszírozási programot érintő pénzügyi korrekcióra vonatkozó határozatot, hivatalból felhozva a 1083/2006 rendelet 100. cikkének (5) bekezdésében előírt hat hónapos határidő Bizottság által történő megsértését.
67 Másodszor a Törvényszék egy második pervezető intézkedést fogadott el a 2016. szeptember 21‑i Bizottság kontra Spanyolország ítéletet (C‑139/15 P, EU:C:2016:707) és a 2016. szeptember 21‑i Bizottság kontra Spanyolország ítéletet (C‑140/15 P, EU:C:2016:708) követően.
68 Ennélfogva meg kell állapítani, hogy a feleknek lehetőségük volt észrevételeik benyújtására az 1083/2006 rendelet 100. cikkének (5) bekezdésében előírt határidő alkalmazását illetően.
69 Másodszor a jelen ügyre alkalmazandó szabályozást illetően emlékeztetni kell arra, hogy a 4253/88 rendeletet 2000. január 1‑jével hatályon kívül helyezte az 1260/1999 rendelet. Az utóbbi rendeletet 2007. január 1‑jével hatályon kívül helyezte az 1083/2006 rendelet, amelyet 2014. január 1‑jével hatályon kívül helyezett az 1303/2013 rendelet.
70 Így egyrészt meg kell állapítani, hogy az 1303/2013 rendelet nem alkalmazható a jelen ügyben, amennyiben a megtámadott határozatot 2009‑ben fogadták el.
71 Másrészt az 1083/2006 rendeletet illetően bár az említett rendelet 108. cikkének második bekezdéséből nem vitatottan kitűnik, hogy bizonyos rendelkezései a 2007 és 2013 közötti időszak finanszírozási programjaira vonatkoznak, ez nem befolyásolja azt, hogy e rendelet előírja azt is, hogy az említett rendeletnek az eljárási határidőket megállapító 100. cikke 2007. január 1‑jétől alkalmazandó, viszont nem határozza meg a lefedett finanszírozási időszakot.
72 Hozzá kell tenni, hogy az 1083/2006 rendelet 100. cikke a 2007 és 2013 közötti időszakot megelőző programokra is alkalmazandó, mégpedig azon elvnek megfelelően, amely szerint az eljárási szabályokat közvetlenül hatálybalépésüket követően alkalmazni kell (2014. szeptember 4‑i Spanyolország kontra Bizottság ítélet, C‑192/13 P, EU:C:2014:2156, 98. pont; 2014. szeptember 4‑i Spanyolország kontra Bizottság ítélet, C‑197/13 P, EU:C:2014:2157, 98. pont; 2014. október 22‑i Spanyolország kontra Bizottság ítélet, C‑429/13 P, EU:C:2014:2310, 31. pont; 2014. december 4‑i Spanyolország kontra Bizottság ítélet, C‑513/13 P, nem tették közzé, EU:C:2014:2412, 48. pont; 2015. június 24‑i Spanyolország kontra Bizottság ítélet, C‑263/13 P, EU:C:2015:415, 53. pont; lásd továbbá ebben az értelemben: a fellebbezés tárgyában hozott ítélet, 84. pont).
73 Ezen ítélkezési gyakorlatot egyébiránt megerősítette a 2016. szeptember 21‑i Bizottság kontra Spanyolország ítélet (C‑139/15 P, EU:C:2016:707, 89. pont) és a 2016. szeptember 21‑i Bizottság kontra Spanyolország ítélet (C‑140/15 P, EU:C:2016:708, 89. pont), amit nem vitat a Bizottság.
74 E jelen ügyben, a Holland Királyság számára az 1994 és 1999 közötti finanszírozási időszakra nyújtott támogatást módosító megtámadott határozat elfogadását eredményező közigazgatási eljárás 2004 és 2009 között zajlott.
75 Ennélfogva a Bizottságnak a megtámadott határozat elfogadásakor tiszteletben kellett tartania az 1083/2006 rendelet 100. cikkének (5) bekezdésében előírt hat hónapos határidőt.
76 E tekintetben pontosítani kell, hogy e rendelkezés szerint a Bizottság a pénzügyi korrekcióról az érintett tagállam képviselőinek meghallgatását követő hat hónapon belül határoz, amennyiben az utóbbi nem fogadja el az előzetes következtetéseit. Amennyiben nem kerül sor meghallgatásra, a hat hónapos időszak a Bizottság meghívólevelének elküldése időpontjától számított két hónap elteltével kezdődik.
77 Így, amikor a tagállam nem fogadja el a Bizottság előzetes következtetéseit, az utóbbi által küldött meghallgatásra történő meghívólevelétől vagy a meghallgatás tartásától kell számítani a határidő kezdetét.
78 Márpedig egyrészt a jelen ügy irataiból kitűnik, hogy a jelen ügyben 2009. február 23‑án Brüsszelben sor került meghallgatásra a Bizottság és a Holland Királyság képviselői között.
79 Másrészt meg kell állapítani, hogy a megtámadott határozat elfogadására 2009. december 23‑án került sor, azaz a meghallgatást követő tíz hónappal, amit a Bizottság nem vitat.
80 Ennélfogva a Bizottság nem tartotta tiszteletben az 1083/2006 rendelet 100. cikkének (5) bekezdésében foglalt hat hónapos határidőt.
81 Következésképpen a jelen keresetet nyilvánvalóan megalapozottnak kell nyilvánítani, és a megtámadott határozatot a Holland Királyságra vonatkozó részében meg kell semmisíteni.
A költségekről
82 Az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel a Bizottság pervesztes lett, a felperes kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.
83 Az eljárási szabályzat 138. cikkének (1) bekezdésével összhangban, a Belga Királyság és a Francia Köztársaság maga viseli saját költségeit.
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK (ötödik tanács)
a következőképpen határozott:
1) A Törvényszék az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) által az 1997. december 18‑i C(97) 3742 (ERFA 970010008) bizottsági határozat címén a Rajna‑Meuse‑árvízvédelem elnevezésű közösségi Interreg II/C kezdeményezési program keretén belül a Belga Királyságnak, a Németországi Szövetségi Köztársaságnak, a Francia Köztársaságnak, a Luxemburgi Nagyhercegségnek és a Holland Királyságnak nyújtott támogatás csökkentéséről szóló, 2009. december 23‑i C(2009) 10712 bizottsági határozatot a Holland Királyságra vonatkozó részében megsemmisíti.
2) Az Európai Bizottság maga viseli saját költségeit, valamint a Holland Királyság részéről felmerült költségeket.
3) A Belga Királyság és a Francia Köztársaság maga viseli saját költségeit.
Luxembourg, 2017. szeptember 13.
hivatalvezető | | tanácselnök |