A T‑547/13. sz. ügy

Rosian Express SRL

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal

(védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi védjegy – Közösségi térbeli védjegy bejelentése – Játékdoboz formája – Feltétlen kizáró ok – Megkülönböztető képesség hiánya – A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja – Indokolási kötelezettség – A meghallgatáshoz való jog – A 207/2009 rendelet 75. cikke”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (nyolcadik tanács), 2015. október 8.

1.      Közösségi védjegy – Eljárási rendelkezések – A határozatok indokolása – A 207/2009 rendelet 75. cikkének első mondata – Az EUMSZ 296. cikkével azonos hatály

(EUMSZ 296. cikk; 207/2009 tanácsi rendelet, 75. cikk, első mondat)

2.      Közösségi védjegy – Eljárási rendelkezések – Az OHIM határozatai – A védelemhez való jog tiszteletben tartása – Az elv terjedelme

(207/2009 tanácsi rendelet, 75. cikk, második mondat)

3.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Feltétlen kizáró okok – Megkülönböztetésre nem alkalmas megjelölések – Az áru formájából álló térbeli védjegy – Megkülönböztető képesség – Értékelési szempontok

(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

4.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Feltétlen kizáró okok – Megkülönböztetésre nem alkalmas megjelölések – Az áru formájából álló térbeli védjegyek – Játékdoboz formája

(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

5.      Közösségi védjegy – Eljárási rendelkezések – A tények hivatalból történő vizsgálata – Terjedelem – Közismert tények helytállóságának bizonyítására vonatkozó kötelezettség – Hiány

(207/2009 tanácsi rendelet, 76. cikk, (1) bekezdés)

6.      Közösségi védjegy – Az OHIM határozatai – Az egyenlő bánásmód elve – A megfelelő ügyintézés elve – Az OHIM korábbi döntéshozatali gyakorlata – A jogszerűség elve – Minden egyes esetben szigorú és teljes körű vizsgálat szükségessége

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 15. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 24., 25. pont)

3.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 38–40. pont)

4.      Nem rendelkezik a közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében megkülönböztető képességgel az olyan fából készült, négyszögletes dobozból álló megjelölés, amely az elemek elrendezésére szolgáló állványokat csúsztató sínrendszerrel, valamint a doboz két oldalán ezen állványokat rögzítő rendszerrel rendelkezik. Ekképpen a bejelentett védjegy olyan sínrendszerrel rendelkezik, amely lehetővé teszi a négy állvány beillesztését a játékba ugyanazon összetett tárgy keretében, és a játék elemei, valamint az állványok támasztékai a négy állványon belül találhatóak, amely állványok képezik az egész tárgyat megtámasztó oldalfalakat; az összetett tárgy két kis rögzített lemezzel rendelkezik, amelyek zárként funkcionálnak, anélkül hogy további csomagolásra volna szükség. Minden egyes oldalfal belsejében két, vésés útján kialakított vájatot tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a két pár állvány csúsztatását. A záróelemként funkcionáló kis lemezek lekerekített sarkú, fazettált szélű négyszög alakúak, és egy csavarral kerültek rögzítésre a dobozhoz.

E leírásra tekintettel a bejelentett védjegy nem tér el jelentős mértékben az érintett ágazat normáitól vagy szokásaitól. Közismert, hogy a társasjátékok és a játékok (így például a rummy játék gyerekjáték‑verziói) különböző anyagokból készült csomagolásokban kerülnek kiszerelésre és árusításra, ideértve a fa dobozokat is.

Köztudott ugyanis, hogy a szóban forgó árukat gyakran négyszögletes fa dobozokban kínálják. Hasonlóképpen, a szóban forgó védjegyet képező forma dobozának szétnyitása és összerendezése – tudniillik egy állványokat sínrendszer útján, amely lehetővé teszi a játék előkészítését vagy összerakását – nem tér el jelentősen az ágazat normáitól vagy szokásaitól. Valójában köztudott, hogy léteznek hasonló sínrendszerek, amelyek lehetővé teszik a szóban forgó áruk elrendezését és összeszerelését. Összességükben, a bejelentett védjegy különböző jellemzői nem teszik lehetővé annak a megállapítását, hogy a bejelentett védjegy jelentős mértékben eltér az érintett ágazat normáitól vagy szokásaitól. Következésképpen a bejelentett védjegy nem rendelkezik olyan megkülönböztető képességgel, amely lehetővé tenné az érintett vásárlóközönség számára a szóban forgó áruknak adott vállalkozástól származóként történő azonosítását, és így ezeknek az áruknak más vállalkozások áruitól való megkülönböztetését.

(vö. 44–46. pont)

5.      A közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 76. cikkének (1) bekezdése értelmében a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) hivatalból köteles vizsgálni azon releváns tényeket, amelyek alapján az ugyanezen rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerinti feltétlen kizáró okot kellene alkalmaznia. Következésképpen az OHIM alapíthatja határozatát olyan tényekre is, amelyekre a kérelmező nem hivatkozott.

Jóllehet az OHIM‑nak határozataiban bizonyítania kell az ilyen tények helytállóságát, ez nem vonatkozik arra az esetre, ha közismert tényeket állapít meg. Semmi nem tiltja tehát az OHIM‑nak, hogy értékelése során közismert tényeket vegyen figyelembe. Ebből következik, hogy az OHIM jogszerűen állapíthatja meg a bejelentett védjegy megkülönböztető képességének hiányát olyan közismert tények alapján, amelyek az általános fogyasztási cikkek értékesítésének gyakorlati tapasztalataiból származnak, anélkül hogy szükséges lett volna konkrét példákat felhoznia.

(vö. 47., 48. pont)

6.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 52. pont)