T‑168/10. és T‑572/10. sz. egyesített ügyek
Európai Bizottság
kontra
Société d’économie mixte d’équipement de l’Aveyron (SEMEA) és
Commune de Millau
„Választottbírósági kikötés – A millau‑i (Franciaország) Centre Européen d’Entreprise Locale előkészületi munkálatainak elvégzését és annak megnyitását magában foglaló, helyi fejlesztési tevékenységre vonatkozó támogatási szerződés – A folyósított előlegek egy részének a visszatérítése – A cégjegyzékből törölt, francia jog hatálya alá tartozó társasággal szemben benyújtott kereset elfogadhatósága – A francia jog alkalmazása – Közigazgatási szerződés – Jogalap nélkül fizetett összeg visszakövetelése – Elévülés – A választottbírósági kikötés érvényesíthetősége – Tartozásátvállalás – A járulékosság elmélete – Harmadik személy javára szóló szerződés”
Az ítélet összefoglalása – A Törvényszék ítélete (harmadik tanács), 2012. szeptember 19.
1. Bírósági eljárás – A Törvényszék előtt választottbírósági kikötés alapján történő keresetindítás – A cégjegyzékből törölt társasággal szemben benyújtott kereset – Az elfogadhatóságnak az alkalmazandó nemzeti jog alapján történő értékelése
(EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, és EUMSZ 272. cikk)
2. Nemzeti jog – Francia jog – Cégjegyzékből törölt vegyes tulajdonú, helyi gazdasági társasággal szemben fennálló követelés behajtása
3. Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A jogvita tárgyának megjelölése – A felhozott jogalapok rövid ismertetése
(A Bíróság alapokmánya, 21. cikk, első bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont)
4. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Kár – Okozati összefüggés – Valamelyik feltétel hiánya – A kártérítési kereset egészének elutasítása
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)
5. Bírósági eljárás – A Törvényszék előtt választottbírósági kikötés alapján történő keresetindítás – A Törvényszék kizárólag az EUMSZ 272. cikkben és a választottbírósági kikötésben meghatározott hatásköre – A hatáskörre vonatkozó nemzeti rendelkezések alkalmazása – Kizártság
(EUMSZ 272. cikk)
6. Bírósági eljárás – A Törvényszék előtt választottbírósági kikötés alapján történő keresetindítás – A kikötés harmadik személyre történő alkalmazása a szerződés harmadik személy javára szóló rendelkezése révén – Megengedhetőség – A felmondás lehetősége – Korlátok
(EUMSZ 272. cikk)
7. Bírósági eljárás – A Törvényszék előtt választottbírósági kikötés alapján történő keresetindítás – Keresetlevél – A kikötés alaki feltétele – Írásbeli alakszerűség
(EUMSZ 272. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 5a. §)
1. A valamely társaság ellen választottbírósági kikötés alapján, az EUMSZ 272. cikk szerint indított kereset elfogadhatatlan, amennyiben benyújtásakor az alperes társaság sem jogképességgel, sem perbeli jogképességgel nem rendelkezik. Az e tekintetben alkalmazandó jog a szóban forgó társaság megalapítását szabályozó jog.
E tekintetben abban az esetben, ha az alkalmazandó nemzeti jog elismeri a jogi személyiség bizonyos feltételek melletti fennmaradásának lehetőségét a végelszámolási lezárását követően, ha harmadik fél a társasággal szemben a társasági tevékenységből eredő követeléssel él, a követelés kifizetése iránti kereset elfogadható az említett társaság cégjegyzékből való törlése ellenére.
(vö. 52–55., 57. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 52–56., 63–67., 71., 78–83., 85–89., 92–96., 127., 128., 154., 156–158. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 99. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 106., 107. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 115–119., 123., 148. pont)
6. Az olyan választottbírósági kikötés beillesztése a szerződésbe, amely lehetővé teszi az Uniónak azt, hogy a közte és a harmadik személy közötti jogvitát az uniós bíróság elé vigye, nem ellentétes az EUMSZ 272. cikk követelményeivel, amely cikk szerint az ilyen kikötést az Unió által vagy nevében kötött szerződésnek kell tartalmaznia. Egyrészt ugyanis a harmadik személy javára szóló szerződés tekinthető az Unió nevében kötött szerződésnek. Másrészt az EUMSZ 272. cikk e követelményét természetesen úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes, ha az uniós bíróságnak szerződésen alapuló jogviták elbírálására vonatkozó hatáskörét az Unió akarata ellenére lehetne megalapozni. Márpedig egy kizárólag az Unió javára megállapított választottbírósági kikötés esetében e kikötés az Unió akarata ellenére vele szemben nem válthat ki hatásokat. Márpedig egy kizárólag az Unió javára megállapított választottbírósági kikötés esetében e kikötés az Unió akarata ellenére vele szemben nem válthat ki hatásokat.
Egyébiránt, mivel a választottbírósági kikötésnek megállapodás jellege van, nincs akadálya annak, hogy az ilyen kikötés fennállását a tagállamok jogrendjéből eredő általános szerződéses jogelvek figyelembevételével vizsgálják. Ugyanis, még ha ezen elvek valamelyike ki is mondja, hogy a szerződés csak a részes feleket köti, ezen elvvel nem ellentétes az, hogy két fél harmadik személy javára szóló szerződés révén harmadik személyre jogot ruházhasson. E tekintetben az általános szerződéses jogelvekből kitűnik, hogy a harmadik személy javára szóló szerződés fennállása a felek közötti, harmadik személyre történő jogátruházásra irányuló, kifejezett megállapodásból eredhet. A harmadik személy javára szóló ilyen szerződés fennállása következhet a szerződés céljából vagy az adott körülményekből is.
Ezenfelül a harmadik személy javára szóló szerződés felei a szóban fogó jog átruházásával bizonyos feltételek mellett valóban felfüggesztheti vagy módosíthatja a szóban forgó jogot átruházó kikötést. Azonban a kötelmi jog általános elvei szerint ez többé nem lehetséges azt követően, hogy a kedvezményezett harmadik személy értesítette a szerződő feleket, hogy élni kíván jogával.
(vö. 134., 135., 138., 144. pont)
7. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 145., 146. pont)