2024. február 26-án benyújtott kereset – Global Legal Action Network és CAN-Europe kontra Bizottság
(T-120/24. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperesek: Global Legal Action Network (Galway, Írország), Climate Action Network Europe (CAN-Europe) (Brüsszel, Belgium) (képviselő: H. Leith, Barrister-at-Law)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
semmisítse meg a 2023. december 14-i levélben megküldött bizottsági határozatot (a továbbiakban: megtámadott határozat), amelyben a Bizottság elutasította a felperesek által az aarhusi rendelet 10. cikke alapján 2023. augusztus 23-án benyújtott belső felülvizsgálat iránti kérelmet; 1
a Bizottságot kötelezze a felperesek részéről az eljárás során felmerült költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek két jogalapra hivatkoznak.
Az első, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat tévesen utasította el elfogadhatatlanság miatt a belső felülvizsgálat iránti kérelem IV. szakaszát. Azok a megállapítások, amelyek szerint a belső felülvizsgálat iránti kérelem IV. szakaszában szereplő indokok nem alkalmasak a felperesek belső felülvizsgálat iránti kérelmének alátámasztására, szintén tévesek. Ezek a hibák téves jogi teszt alkalmazása és/vagy nyilvánvaló értékelési hibák miatt merültek fel.
A második, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat tévesen utasította el megalapozatlanság miatt a felpereseknek a 2023. június 28-i (EU) 2023/1319 bizottsági végrehajtási határozat1 belső felülvizsgálatára irányuló indokait. E jogalap négy részjogalapra oszlik, amelyek annak alátámasztására irányulnak, hogy téves jogi tesztet alkalmaztak, és/vagy a megtámadott határozat nyilvánvaló mérlegelési hibákon alapult.
Az első részjogalap, amely azon alapul, hogy a megtámadott határozat tévesen állapította meg, hogy nem áll fenn jogi kötelezettség az üvegházhatású gázok kibocsátásának a globális felmelegedés 1.5 oC-os szinten való tartásához szükséges globális csökkentésének az értékelésére (ami magában foglalja az ehhez szükséges kibocsátási pályák megvalósíthatóságának értékelésére vonatkozó kötelezettséget is, beleértve a bizonyos pályák által használt szén-dioxid-eltávolítási technológiák alkalmazásának megvalósíthatóságát is). A megtámadott határozat ezenfelül tévesen sugallta, hogy figyelembe vették, hogy milyen mértékben lehet a szén-dioxid-eltávolítási technológiákat alapul venni.
A második részjogalap, amely azon alapul, hogy a megtámadott határozat tévesen állapította meg, hogy az Európai Unió tekintetében nem áll fenn jogi kötelezettség arra vonatkozóan, hogy a 2030-ra vonatkozó kibocsátási célkitűzéseit a globális felmelegedés 1.5 oC-os szinten való tartásához szükséges kibocsátáscsökkentésből való méltányos részesedésével összhangban állapítsa meg.
A harmadik részjogalap, amely azon alapul, hogy a megtámadott határozat tévesen utasította el a belső felülvizsgálat azon indokát, amely szerint az Unió a méltányos részesedésének a teljesítéséhez köteles elérni a nemzeti szinten elérhető kibocsátáscsökkentések teljes mértékét. A megtámadott határozat nem vitatta e kötelezettség fennállását, és nem is kísérelte meg bizonyítani, hogy a kibocsátási egységek éves kiosztására e kötelezettségnek megfelelően került sor.
A negyedik részjogalap, amely azon alapul, hogy a megtámadott határozat tévesen utasította el a belső felülvizsgálat azon indokát, amely szerint a kibocsátási egységek éves kiosztását alátámasztó értékelés nem vette figyelembe az alapvető jogokat, az éghajlatváltozásnak az alapvető jogokra gyakorolt hatását, vagy az éghajlatváltozáshoz való, az uniós kibocsátási célértékekből eredő hozzájárulást. A megtámadott határozat kizárólag az ezen értékelésben foglalt, egyes alapjogokra – de nem az összes alapjogra – vonatkozó megfontolásokra hivatkozott. Az említett értékelés nem elemzi, hogy az éghajlatváltozás (beleértve az éghajlatváltozást is, amelyhez az uniós kibocsátási célok hozzájárulnak) milyen mértékben érintené ezen alapvető jogokat.
____________
1 A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 264., 13. o.).
1 Az (EU) 2020/2126 végrehajtási határozatnak a 2023–2030-as időszakra vonatkozó éves tagállami kibocsátási jogosultságok felülvizsgálata céljából történő módosításáról szóló, 2023. június 28–i (EU) 2023/1319 bizottsági végrehajtási határozat (HL 2023. L 163., 9. o.).