2012. október 19-én benyújtott kereset - AGC Glass Europe és társai kontra Bizottság

(T-465/12. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: AGC Glass Europe és társai (Brüsszel, Belgium), AGC Automotive Europe (Fleurus, Belgium); AGC France (Boussois, Franciaország); AGC Flat Glass Italia Srl (Cuneo, Olaszország); AGC Glass UK Ltd (Northhampton, Egyesült Királyság) és AGC Glass Germany GmbH (Wegberg, Németország) (képviselők: L. Garzaniti, J. Blockx és P. Niggemann, lawyers, és S. Ryan, Solicitor)

Alperes: az Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az Európai Bizottság elnökének a meghallgatási tisztviselő egyes versenyjogi eljárásokban meglévő feladatáról és megbízatásáról szóló, 2011. október 13-i 2011/695/EU határozata alapján a felperesek a COMP/39.125 "járműipari üveg"-üggyel kapcsolatosan benyújtott bizalmas kezelés iránti kérelmét elutasító 2012. augusztus 6-i bizottsági határozat 3. cikkét;

kötelezze az alperest az eljárás költségeinek viselésére; továbbá

hozzon meg minden más, általa megfelelőnek tartott intézkedést.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek hat jogalapra hivatkoznak.

Az első, arra vonatkozó jogalap, hogy a meghallgatási tisztviselő megsértette a megbízatásáról szóló határozat² 8. cikkét, valamint az EUMSZ 296. cikk és az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének értelmében fennálló indokolási kötelezettségét azáltal, hogy tévesen értelmezte hatásköre terjedelmét és úgy ítélte meg, hogy nem dönthet a felpereseknek a COMP/39.125 "járműipari üveg"-ügyben hozott bizottsági határozatban a jogvita tárgyát képező információk közzétételéből eredően a jogos bizalom, az egyenlő bánásmód elve, valamint a gondos ügyintézéshez való joguk megsértésének megállapítására vonatkozó kérelméről.

A második, arra hivatkozó jogalap, hogy azáltal, hogy a meghallgatási tisztviselő lehetővé tette a Bizottság számára, hogy közzétegye a jogvita tárgyát képező információkat, megsértette a felperesek engedékenységi közleményen⁴ és az engedékenység iránti kérelmekben szolgáltatott információk védelmére vonatkozó korábbi gyakorlaton alapuló, és abban álló jogos bizalmát, hogy az általuk a Bizottsággal való együttműködésük keretében szolgáltatott információkat a Bizottság a lehető legkisebb terjedelemben fogja nyilvánosságra hozni.

A harmadik, arra hivatkozó jogalap, hogy a meghallgatási tisztviselő megsértette az egyenlő bánásmód elvét azáltal, hogy lehetővé tette a Bizottság számára, hogy ugyanazon megközelítést alkalmazza bizonyos típusú információk közzétételével kapcsolatosan a COMP/39.125 "járműipari üveg"-ügyben hozott bizottsági határozat összes címzettjével szemben annak ellenére, hogy a felperesek a határozat többi címzettjéhez képest ezen információk közzétételére nézve eltérő helyzetben vannak, tekintettel arra, hogy ők voltak az egyetlenek, akik "járműipari üveg"-ügyben engedékenység iránti kérelmet nyújtottak be.

A negyedik, arra hivatkozó jogalap, hogy meghallgatási tisztviselő megsértette a felpereseknek az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (1) bekezdésének értelmében fennálló gondos ügyintézéshez való jogát azáltal, hogy lehetővé tette a Bizottság számára, hogy a kartell-eljárásokban hozott határozatokban szereplő bizonyos típusú információk közzétételével kapcsolatosan önkényes politikát alkalmazzon.

Az ötödik, arra hivatkozó jogalap, hogy a meghallgatási tisztviselő megsértette az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkét és a Bizottság aktájába való betekintés szabályairól szóló bizottsági közleményt, azt állítva, hogy ezek a rendelkezések megtiltják, hogy a Bizottság betekintést engedjen a nyilvánosságnak olyan dokumentumokba, amelyeket az engedékenységi kérelmet benyújtók szolgáltattak a Bizottságnak. Azáltal, hogy a meghallgatási tisztviselő engedélyezte a Bizottság részére, hogy a COMP/39.125 "járműipari üveg"-ügyben hozott határozata nem bizalmas változatában az ilyen dokumentumokban szereplő információkat tegyen közzé, lehetővé teszi, hogy a Bizottság megkerülje ezeket a rendelkezéseket.

A hatodik, arra hivatkozó jogalap, hogy a meghallgatási tisztviselő megsértette az EUMSZ 339. cikkben előírt szolgálati titkot és az 1/2003/EK tanácsi rendelet 28. cikkét azáltal, hogy úgy véli, hogy a jogvita tárgyát képező információk nem minősülnek bizalmas információknak és azokat a Bizottság nyilvánosságra hozhatja. A meghallgatási tisztviselő nyilvánvaló értékelési hibát vét a Bíróság ítélkezési gyakorlatban az információk bizalmas jellegére vonatkozóan kidolgozott szempontok alkalmazása tekintetében, és értékelése során nem végzi el az érdekek az ítélkezési gyakorlat által megkövetelt mérlegelését.

____________

¹ - A meghallgatási tisztviselő egyes versenyjogi eljárásokban meglévő feladatáról és megbízatásáról szóló, 2011. október 13-i 2011/695/EU határozata (HL 2011. L 275., 29. o.)

² - A kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló bizottsági közlemény (HL 2002. C 45., 3. o., magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 155. oldal) és45, p.3) és a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló bizottsági közlemény (HL 2006. C 298, 17. o.)

³ - Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).

⁴ - Az EK Szerződés 81. és 82. cikke, az EGT-megállapodás 53., 54. és 57. cikke, valamint a 139/2004/EK tanácsi rendelet alapján folytatott eljárásokban a Bizottság aktájába való betekintés szabályairól szóló bizottsági közlemény (HL 2005. C 325., 7. o.).

⁵ - Az [EK 81. cikkben] és [EK 82. cikkben] meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 202. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. oldal ).