T‑465/12. sz. ügy
(kivonatos közzététel)
AGC Glass Europe SA és társai
kontra
Európai Bizottság
„Verseny – Közigazgatási eljárás – A járműipari üveg európai piaca – Az EK 81. cikk megsértését megállapító határozat közzététele – A Bizottság által közzétenni kívánt információk bizalmas kezelése iránti kérelem elutasítása – Indokolási kötelezettség – Bizalmas jelleg – Szakmai titok – Engedékenységi politika – Jogos bizalom – Egyenlő bánásmód”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (harmadik tanács), 2015. július 15.
1. Verseny – Közigazgatási eljárás – Szolgálati titok – Meghallgatási tisztviselő – Hatáskör – Terjedelem és korlátok
(EUMSZ 101. cikk és EUMSZ 102. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 28. cikk, (2) bekezdés; 2011/695 bizottsági határozat, 8. cikk)
2. Verseny – Közigazgatási eljárás – Az eljárás alá vont vállalkozás együttműködése – A Bizottsággal az engedékenységi programban való részvétel érdekében önként közölt információk – A jogsértésben való részvétel polgári jogi következményeire gyakorolt hatás hiánya
(EUMSZ 101. cikk, EUMSZ 102. cikk és EUMSZ 339. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 30. cikk, (2) bekezdés; 2002/C 45/03 bizottsági közlemény és 2006/C 298/11 bizottsági közlemény)
3. Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – A jogsértésben részt vevő vállalkozás által a Bizottsággal az engedékenységi programban való részvétel érdekében önként közölt információk közzététele – Engedékenységi közlemény – Terjedelem – Az engedékenységi kérelemben foglalt információk nyilvánosságra hozatalának tilalma – Hiány
(EUMSZ 101. cikk, EUMSZ 102. cikk és EUMSZ 339. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 30. cikk, (2) bekezdés;2002/C 45/03 bizottsági közlemény és 2006/C 298/11 bizottsági közlemény, 6. pont, 31–35. pont)
1. Amint a meghallgatási tisztviselő egyes versenyjogi eljárásokban meglévő feladatáról és megbízatásáról szóló 2011/695 határozat 8. cikkének (2) bekezdéséből kitűnik, hogy a meghallgatási tisztviselő fellépése az érintett információ bizalmas jellegére tekintettel a vállalkozásokat védő szabályok alkalmazásából áll. A meghallgatási tisztviselő fellépésének célja tehát egy, a Bizottságtól független szerv által gyakorolt további ellenőrzési lépcső beépítése. E szerv ezenfelül köteles határozatának hatálybalépését eltérő időpontban megállapítani, megadva így az érintett vállalkozás számára a lehetőséget, hogy az a végrehajtás felfüggesztése érdekében az arra irányadó feltételek szerint az ideiglenes intézkedésről határozó bíróhoz forduljon.
Következésképpen meg kell különböztetni egyrészt maga az információ bizalmas jellegével kapcsolatos jogszabályok alkalmazását, másrészt pedig azon jogszabályok alkalmazását, amelyekre az információ bizalmas kezelése érdekében hivatkoznak, függetlenül attól a kérdéstől, hogy az információ jellegénél fogva bizalmas‑e. E tekintetben feltéve, hogy egy szakmai titok körébe nem tartozó információ közzététele a fent említett két kategória közül a másodikba tartozó szabály megsértését jelentheti, e körülmény nem teszi illuzórikussá az említett titokkal kapcsolatos szabályok által biztosított védelmet. Az ilyen szabály megsértése, feltéve, hogy bizonyítást nyer, megfelelő korrekciós intézkedéseket, például kártérítést vonhat maga után, ha az Unió szerződésen kívüli felelősségének megállapításával kapcsolatos feltételek teljesülnek. Következésképpen a szabályok e kategóriájához kapcsolódó érvek érdemi elemzése kívül esik a meghallgatási tisztviselő számára a 2011/695 határozat 8. cikke értelmében biztosított hatáskör segítségével elérni kívánt célokon.
(vö. 59. pont)
2. A 2002. évi és a 2006. évi, a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló közleményből kitűnik, hogy e közlemények egyedüli célja, hogy megállapítsák azokat a feltételeket, amelyek mellett a vállalkozás vagy mentesülhet a bírság alól, vagy a bírság összegének csökkentésében részesülhet. Azaz e közlemények kizárólag a bírságok összegére vonatkoznak, és semmilyen egyéb előnyről nem rendelkeznek, amelyre az együttműködéséért cserébe a vállalkozás igényt tarthatna. E szabályok kimondják, hogy a bírság alóli mentességben vagy a bírság csökkentésében való részesülés ténye nem védi meg a vállalkozást az EUMSZ 101. cikk megsértésében való részvételének polgári jogi következményeitől.
Ezen engedékenységi közlemények célja az, hogy az EUMSZ 101. cikk megsértését megállapító határozat címzettjei között az egyes címzettek együttműködésének mértéke alapján, és kizárólag a bírság összegére tekintettel tegyen különbséget. Így e közleményeknek nem céljuk, hogy az engedékenységet kérelmező vállalkozások jogsértésben való részvételének polgári jogi következményeire hatást gyakoroljanak.
(vö. 66., 67., 73. pont)
3. A kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló 2006. évi közlemény 6. pontjából kitűnik, hogy valamely vállalkozás nem kerülhet hátrányos helyzetbe a vele szemben esetlegesen megindított polgári eljárások keretében önmagában azért, mert írásban önként engedékenységi nyilatkozatot nyújtott be a Bizottságnak, amely az iratok átadását elrendelő határozat tárgyát képezheti. Egészen konkrétan az engedékenységi nyilatkozatok védelmére irányuló ezen szándék keretében írt elő a Bizottság saját maga számára a 2006. évi engedékenységi közlemény 31–35. pontjában az említett nyilatkozatok megfogalmazásának módjára, az azokhoz való hozzáférésre és azok felhasználására vonatkozó különös szabályokat. Márpedig e szabályok kizárólag a 2002. évi vagy a 2006. évi engedékenységi közleménynek megfelelően megszerzett dokumentumokra és írásbeli vagy felvett nyilatkozatokra vonatkoznak, amelyek nyilvánosságra hozatalát a Bizottság általában úgy tekinti, hogy az sérti a helyszíni vizsgálatok és vizsgálati tevékenységek céljainak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke szerinti védelmét, amint az az említett közlemények 32., illetve 40. pontjában is szerepel. E szabályoknak tehát nem célja annak megakadályozása, hogy a Bizottság a közigazgatási eljárást lezáró határozatában közzétegye a jogsértés leírásával kapcsolatos azon információkat, amelyeket az engedékenységi politika keretében nyújtottak be a számára, illetve e szabályok ilyen hatással sem járnak, és e tekintetben nem alapoznak meg jogos bizalmat.
Az 1/2003 rendelet 30. cikke szerinti ilyen közzététel tehát nem ingatja meg a bírság összegének kiszámítását és a különös szabályok alá tartozó dokumentumok és nyilatkozatok kezelését érintő azon jogos bizalmat, amelyre a felperesek a 2002. évi és a 2006. évi engedékenységi közlemény alapján hivatkozhatnak.
Ehhez szorosan kapcsolódva, az 1049/2001 rendelet 4. cikke a vizsgálati akta részét képező dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozik, ide nem értve a Bizottság által a közigazgatási eljárás végén hozott határozatot, amelynek tartalmát az 1/2003 rendelet 30. cikke alapján kell meghatározni. Az 1049/2001 rendelet 4. cikke tehát nem alapozhat meg a felperesek szempontjából jogos bizalmat e határozat nyilvános változatának tartalma tekintetében.
(vö. 70–72. pont)