2014. február 28-án benyújtott kereset – Németország kontra Bizottság
(T-134/14. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: Németországi Szövetségi Köztársaság (képviselők: T. Henze és J. Möller meghatalmazottak, valamint T. Lübbig ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
az EUMSZ 264. cikk alapján semmisítse meg a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiára vonatkozó támogatásra és az energiaigényes vállalkozások számára csökkentett EEG-pótdíjra vonatkozó eljárásban (SA.33995 (2013/C) (korábbi 2013/NN) sz. állami támogatás – Német
állást gondosan feltárta volna, nem lett volna
ok a hivatalos vizsgálati el
járás megindítására.A második jogalap: a tényállás megítélése során
felmerült nyilvánvaló mérlegelési hibaA második jogalap keretében a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság az alapul fekvő tényállást, nevezetesen a megújuló energiák elsőbbségéről szóló törvény működési módját, különösen az e törvény szerinti pénzügyi forgalmi rendszert tévesen ítélte meg. Továbbá a Bizottság az „államot” mint jogalkotót és mint a felügyeleti hatóságok fenntartóját tévesen ítélte meg, és ebből helytelenül vezette le azt,
bekezdésének, valamint az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésének megsértéseA felperes ennek keretében úgy érvel, hogy az alperes anélkül indította meg a hivatalos vizsgálati eljárást, hogy a tényállás teljes körű feltárására vonatkozó gondossági kötelezettségének eleget tett volna. Amennyiben a Bizottság a tényállást gondosan feltárta v
olna, nem lett volna ok a hivatalos vizsgálati eljárás megindítására.A második jogalap
: a tényállás megítélése során felmerült nyilvánvaló mérlegelési hibaA második jogalap keretében a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság az alapul fekvő tényállást, nevezetesen a megújuló energiák elsőbbségéről szóló törvény működési módját, különösen az e törvény szerinti pénzügyi forgalmi rendszert tévesen ítélte meg. Továbbá a Bizottság az „államot” mint jogalkotót és mint a felügyeleti hatóságok fenntartóját tévesen ítélte meg, és
ebből helytelenül vezette le azt, hogy ellenőrzési viszony áll fenn.A harmadik jogalap: a külön kompenzációs rendszer nem jelent kedvezményt az energiaigényes vállalkozásokra nézveA felperes előadja, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését, amennyiben a Törvényszék ítélkezési gyakorlatával szemben azt feltételezte, hogy az energiaigényes vállalkozások kedvezményben részesülnek.A negyedik jogalap: nem állami forrásokból nyújtott kedvezményEnnek keretében előadják, hogy a Bizottság az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését annyiban is tévesen alkalmazta, amennyiben azt feltételezte, hogy az állami hatóságok ellenőrzést gyakorolnak a megújuló energiák elsőbbségéről szóló törvényben szabályozott rendszerben részt vevő különböző magánvállalkozások vagyona felett.Az ötödik jogalap: az EUMSZ 30. cikk és az EUMSZ 110. cikk téves értelmezése és alkalmazásaA felperes az ötödik jogalap keretében arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette a szabályos közigazgatási eljárás elvét és a bizalomvédelem elvét azáltal, hogy a megújuló energiák elsőbbségéről szóló törvényt az EUMSZ 30. cikk és az EUMSZ 110. cikk alapján vizsgálta, noha e törvény működési módját több mint 10 éve ismeri. A Bizottság azért is tévesen alkalmazta az EUMSZ 30. cikket és az EUMSZ 110. cikket, mert nem az e rendelkezések értelmében vett közteherről és nem hátrányosan megkülönböztető
helyzetről van szó.
________________________1 Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet ( HYPERLINK "http://eur-lex.europa
.eu/legal-content/HU/AUTO/?uri=OJ:L:1999:083:TOC" HL L 83., 1.