T‑458/09. és T‑171/10. sz. egyesített ügyek

Slovak Telekom a.s.

kontra

Európai Bizottság

„Verseny – Közigazgatási eljárás – Információkérést tartalmazó határozat – A kért információk szükséges mivolta – A gondos ügyintézés elve – Indokolási kötelezettség – Arányosság”

Az ítélet összefoglalása

1.      Verseny – Közigazgatási eljárás – Tájékoztatáskérés – A Bizottság hatásköre – Az érintett tagállam Unióhoz történő csatlakozását megelőző időszakra vonatkozó információkéréssel kapcsolatos jogkör

(EK 82. cikk; EUMSZ 102. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 18. cikk, (1) és (3) bekezdés)

2.      Verseny – Közigazgatási eljárás – Tájékoztatáskérés – A Bizottság hatásköre – Az érintett tagállam Unióhoz történő csatlakozását megelőző időszakra vonatkozó információkéréssel kapcsolatos jogkör – Releváns információk

(EK 82. cikk; EUMSZ 102. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 18. cikk, (1) bekezdés)

3.      Verseny – Közigazgatási eljárás – Tájékoztatáskérés – A Bizottság hatásköre – Az érintett tagállam Unióhoz történő csatlakozását megelőző időszakra vonatkozó információkéréssel kapcsolatos jogkör – A gondos ügyintézés elvének megsértése – Hiány

(EK 82. cikk; EUMSZ 102. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 18. cikk, (1) bekezdés)

4.      Verseny – Közigazgatási eljárás – Tájékoztatáskérés – A kérelem jogalapjainak és céljának feltüntetése – Terjedelem

(EK 81. cikk és EK 82. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 18. cikk, (3) bekezdés)

5.      Verseny – Közigazgatási eljárás – Tájékoztatáskérés – Módozatok

(EK 81. cikk és EK 82. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 18. cikk)

1.      Az uniós versenyszabályok megsértése miatt indított eljárás keretében az 1/2003 rendelet 18. cikkének (3) bekezdése hatékony érvényesülésének biztosítása érdekében a Bizottság kötelezheti a vállalkozást arra, hogy minden számára ismeretes, a tényekre vonatkozó szükséges információt közöljön, és amennyiben az szükséges, bocsássa a Bizottság rendelkezésére az ezekre vonatkozóan birtokában lévő okiratokat még abban az esetben is, ha ezek felhasználhatók vele vagy egy másik vállalkozással szemben a versenyellenes magatartás bizonyítására.

A szükséges információk fogalmát azon cél függvényében kell értelmezni, amelynek érdekében a Bizottságra a kérdéses vizsgálati hatáskört ruházták. Az információkérés és a feltételezett jogsértés közötti összefüggés követelménye teljesül, ha az eljárás e szakaszában a nevezett kérés jogszerűen a feltételezett jogsértéssel kapcsolatban lévőnek tekinthető abban az értelemben, hogy a Bizottság ésszerűen feltételezheti, hogy a dokumentum az állítólagos jogsértés fennállása megállapításához segítheti. Ezenkívül a Bizottság csak olyan információk közlését követelheti, amelyek lehetővé tehetik számára a jogsértésre vonatkozóan a vizsgálat lefolytatását indokoló és az információkérésben megjelölt feltételezések ellenőrzését. Egyébként tekintettel széles vizsgálati és ellenőrzési hatáskörére, a Bizottság jogosult az olyan információk szükségességének megítélésére, amelyeket az érintett vállalkozásoktól kér. Ráadásul a vizsgálat alatt álló vállalkozás köteles aktívan együttműködni, ami magában foglalja azt, hogy köteles a Bizottság rendelkezésére bocsátani minden, a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információt.

Tekintettel az 1/2003 rendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfogalmazására, céljára és a fent hivatkozott elvekre, az e rendelkezés által előírt vizsgálati hatáskörök csak a vizsgálat lefolytatását indokoló jogsértésre utaló feltételezések ellenőrzése, így különösen az EK 82. cikkben és az EUMSZ 102. cikkben tiltott erőfölénnyel visszaélés felderítése érdekében kért információk Bizottság által mérlegelendő szükségességétől függ. Ezért a fent hivatkozott 18. cikk (1) bekezdésének bármely olyan értelmezése, amely főszabályként annak megtiltásához vezetne, hogy a Bizottság a vállalkozástól azon időszakra vonatkozó információkat kérjen, amelynek során az uniós versenyszabályok nem voltak vele szemben alkalmazhatók, miközben a Bizottságnak szüksége van ezen információkra a hivatkozott szabályok azon időponttól kezdve történt esetleges megsértésének felderítése végett, amikortól az adott vállalkozással szemben e rendelkezések alkalmazhatók voltak, hatékony érvényesülésétől foszthatná meg e rendelkezéseket, és ellentétes lenne a Bizottság azon kötelezettségével, miszerint az adott ügy minden releváns elemét gondosan és pártatlanul kell megvizsgálnia. Következésképpen nem lehet helyt adni annak az állításnak, hogy főszabály szerint a Bizottság nem alapozhat valamely vállalkozásnak a székhelye szerinti tagállam csatlakozását megelőző időszak során tanúsított magatartására vonatkozó információkra az utóbbi csatlakozást követően tanúsított magatartása uniós versenyszabályokkal való összeegyeztethetőségének értékelése végett.

(vö. 41–45., 52. pont)

2.      Az EK 82. cikk vagy az EUMSZ 102. cikk megsértésének megállapítására irányuló eljárás keretében a valamely állam Unióhoz való csatlakozását megelőzően keletkezett információk és dokumentumok főszabály szerint nem tekinthetők irrelevánsnak az e tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozás általi esetleges erőfölénnyel való visszaélés Bizottság általi értékelése tekintetében, arra hivatkozva, hogy az ilyen jogsértés megállapítása csak objektív és a jogsértés után keletkezett adatokon alapulhat.

Így különösen a még a jogsértés időszaka előtt keletkezett olyan információk és dokumentumok is segíthetik a Bizottságot az esetleges jogsértés súlyának meghatározásában, amelyek valamely vállalkozás kiszorítást célzó stratégiáját bizonyíthatják, és ennélfogva szükségeseknek tekinthetők ahhoz, hogy a Bizottság az 1/2003 rendelet 18. cikkének (1) bekezdése értelmében teljesíthesse az e rendeletben ráruházott feladatokat. Következésképpen az a körülmény, hogy az erőfölénnyel való visszaélés fogalmának tartalma objektív, és nem foglalja magában a szándékos károkozást, nem vezet arra a következtetésre, hogy az érdemen alapuló versenytől idegen magatartások tanúsítása mindenesetre irreleváns, mivel azt mindig figyelembe lehet venni azon következtetés alátámasztására, hogy az érintett vállalkozás visszaélt erőfölényével, még ha ennek a következtetésnek elsősorban a visszaélésszerű magatartás tényleges tanúsításának objektív megállapításán kell is alapulnia. A Bizottság tehát jogosult vizsgálni az érintett vállalkozások belső dokumentációját, ugyanis az bizonyíthatja, hogy a verseny korlátozását tervezték, vagy ellenkezőleg, alátámasztja a vizsgált magatartás más magyarázatát.

(vö. 60–62. pont)

3.      A Bizottság nem sérti meg a gondos ügyintézés elvét, amikor az EK 82. cikknek a valamely államban székhellyel rendelkező vállalkozás által ezen állam Unióhoz való csatlakozását követő megsértésének bizonyítása végett információkat próbál szerezni e vállalkozásnak abban az időszakban a piacon tanúsított magatartásáról, amikor még nem volt köteles e rendelkezést tiszteletben tartani. A Bizottságnak ugyanis különösen az ügy valamennyi releváns körülményének alapos és pártatlan vizsgálatára vonatkozó kötelességéből adódóan megkövetelt gondossággal kell előkészítenie, valamint meghoznia határozatát valamennyi olyan adat alapján, amely arra hatással lehet. A Bizottság ennek érdekében az 1/2003 rendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően rendelkezik azzal a jogkörrel, hogy a vállalkozásoktól minden szükséges információ benyújtását kérje. Márpedig valamely állam Unióhoz való csatlakozása és a jogsértés időszaka előtt keletkezett információk és dokumentumok is szükségesek lehetnek ahhoz, hogy a Bizottság a hivatkozott rendeletben ráruházott feladatot pártatlan és tisztességes módon teljesíthesse.

(vö. 70–72. pont)

4.      Az 1/2003 rendelet 18. cikkének (3) bekezdése határozza meg az információkérést tartalmazó határozat indokolásának lényeges elemeit. E rendelkezés ugyanis úgy rendelkezik, hogy a Bizottság közli a kérelem jogalapját és célját, meghatározza, milyen információra van szükség, és meghatározza azt a határidőt, amelyen belül az információt be kell nyújtani. E rendelkezés egyébként pontosítja, hogy a Bizottság utal a 23. cikkben előírt szankciókra, utal a 24. cikkben előírt szankciókra vagy kiszabja azokat, utal továbbá arra a jogra, hogy határozata a Bírósággal felülvizsgáltatható. E tekintetben a Bizottság nem köteles a feltételezett jogsértésekről birtokában lévő valamennyi információt közölni e határozat címzettjével, illetve nem köteles e jogsértések pontos jogi minősítésére, ugyanakkor világosan meg kell jelölnie az általa vizsgálni kívánt feltételezéseket.

(vö. 76., 77. pont)

5.      A Bizottság által a valamely vállalkozáshoz versenyjogi eljárás keretében címzett információkéréseknek tiszteletben kell tartaniuk az arányosság elvét, és a vállalkozást terhelő információszolgáltatási kötelezettség nem jelenthet számára aránytalan terhet a vizsgálat érdekében szükségeshez képest. Ezen túlmenően a közhatalom bármely természetes vagy jogi személy magántevékenységi körébe való önkényes vagy aránytalan beavatkozása elleni védelem követelményét az uniós jog általános elveként kell elismerni.

E tekintetben a Bizottság az 1/2003 rendelet 18. cikke értelmében egyszerű kérelem vagy határozat formájában a vállalkozástól információt kérhet anélkül, hogy e rendelkezés a határozat elfogadását előzetes egyszerű kérelemtől tenné függővé. Következésképpen nem tekinthető úgy, hogy a Bizottság megsértette az arányosság elvét csupán azért, mert valamely határozatot anélkül fogadott el, hogy a vállalkozáshoz ilyen előzetes kérelmet intézett volna.

(vö. 81., 90. pont)