AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (kibővített negyedik tanács)
2007. július 11.
T‑58/05. sz. ügy
Isabel Clara Centeno Mediavilla és társai
kontra
az Európai Közösségek Bizottsága
„Közszolgálat – Tisztviselők – Kinevezés – Az új személyzeti szabályzat hatályba lépése – A felvételkor való besorolásra vonatkozó átmeneti rendelkezések – Az új személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 12. cikke”
Tárgy: A felpereseket próbaidős tisztviselőnek kinevező határozatok azon részének megsemmisítése iránti kereset, amelyben azok az Európai Közösségek – 2004. március 22‑i 723/2004/EK Euratom tanácsi rendeltettel (HL L 124., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 2. kötet, 130. o.) módosított – tisztviselői személyzeti szabályzata XIII. melléklete 12. cikke (3) bekezdésének átmeneti rendelkezései alkalmazásával rögzítették a felperesek besorolását.
Határozat: Az Elsőfokú Bíróság a keresetet elutasítja. A Bizottság viseli saját költségeit, és a felpereseknél felmerült költségek felét. A felperesek viselik a saját költségeik felét. A Bizottság kérelmeit támogató beavatkozóként fellépő Tanács maga viseli saját költségeit.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Személyzeti szabályzat – A személyzeti szabályzat módosításáról szóló rendelet – Előkészítő eljárás – A személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultáció
(Személyzeti szabályzat, 10. cikk, második bekezdés; XIII. melléklet, 12. cikk, (3) bekezdés)
2. Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő kinevezés – Új előmeneteli rendszer bevezetése a 723/2004 rendelettel – A besorolásra vonatkozó átmeneti rendelkezések
(Személyzeti szabályzat, 3. cikk; XIII. melléklet, 12. cikk, (3) bekezdés; 723/2004 tanácsi rendelet)
3. Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő kinevezés – Új előmeneteli rendszer bevezetése a 723/2004 rendelettel – A besorolásra vonatkozó átmeneti rendelkezések
(Személyzeti szabályzat; XIII. melléklet, 12. cikk, (3) bekezdés; 723/2004 tanácsi rendelet)
4. Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő kinevezés – A versenyvizsga-kiírásban megnevezett besorolási fokozatba történő kinevezés – Új előmeneteli rendszer bevezetése a 723/2004 rendelettel – A besorolásra vonatkozó átmeneti rendelkezések
(Személyzeti szabályzat, 31. cikk, (1) bekezdés; XIII. melléklet, 2. cikk, (1) bekezdés és 12. cikk, (3) bekezdés)
5. Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő kinevezés – Új előmeneteli rendszer bevezetése a 723/2004 rendelettel – A besorolásra vonatkozó átmeneti rendelkezések
(Személyzeti szabályzat, 5. cikk; XIII. melléklet, 4. cikk, n) pont és 12. cikk, (2) és (3) bekezdés)
6. Tisztviselők – Kereset – A megtámadott aktus jogszerűségének az elfogadás idején fennálló ténybeli és jogi elemek alapján történő értékelése
(Személyzeti szabályzat, 91. cikk)
7. Eljárás – Költségek
(Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 87. cikk, 3. §, első bekezdés)
1. A tisztviselők személyzeti szabályzatának 2004. április 30‑ig hatályos változata 10. cikke (2) bekezdésének második mondata értelmében a Bizottság konzultál a személyzeti szabályzati bizottsággal bármely, a személyzeti szabályzat felülvizsgálatára irányuló javaslattal kapcsolatban. E rendelkezés olyan egyeztetési kötelezettséget ró a Bizottságra, amely kiterjed az alaki javaslatokon kívül a már megvizsgált javaslatok érdemi módosítására is, kivéve ha – ez utóbbi esetben – a módosítás megegyezik azzal, amit a személyzeti szabályzati bizottság javasolt. Mind a szóban forgó rendelkezés szövege, mind a személyzeti szabályzati bizottság által betöltött szerep ezt az értelmezést támasztja alá.
Ebből következik, hogy ha a Tanács a személyzeti szabályzat felülvizsgálatára irányuló javaslatot tárgyal, és annak szövegéhez módosítás érkezik, kötelező a módosításról a szöveg Tanács általi elfogadása előtt újból egyeztetni a személyzeti szabályzati bizottsággal, ha e módosítás a javaslat tartalmát érdemben érinti. A részletkérdéseket érintő és mérsékelt hatású módosításokra nem vonatkozik ez a kötelezettség, mivel ellentétes esetben túlságosan nehézkessé tenné a közösségi jogalkotási eljárásban a módosítás kezdeményezéséhez való jog gyakorlását.
A módosítások akár érdemi, akár részletkérdéseket érintő jellegét tehát a módosítás céljának és a módosított rendelkezésnek az elfogadásra javasolt szöveg egészén belül elfoglalt helye szempontjából kell megítélni, nem pedig a rendelkezések végrehajtásával esetlegesen érintett személyek helyzetére gyakorolt egyéni következmények szempontjából.
A közösségi jogalkotó által az előmeneteli rendszer tekintetében 2004. május 1‑jén végrehajtott reform keretében a besorolási és fizetési fokozatok átalakítása közvetlenül azzal a hatással járt, hogy az új tisztviselők felvételi besorolási fokozata alacsonyabb lett, amellett hogy idővel előmeneteli kilátásaik javulnak.
Ebből következik, hogy az eredetileg tervezett A 7 besorolási fokozat átváltoztatása A*6 besorolási fokozatra a reform járulékos eleme, amely illeszkedik a rendszer egészébe és az előmenetel fejlesztésének átfogó szemléletébe. Ez a változtatás az új előmeneteli rendszerhez vezető átmeneti intézkedések részletkérdéseket érintő kiigazításának tekintendő, és sem az új rendszer általános szerkezetét, sem annak érdemi részét nem érinti oly mértékben, hogy a személyzeti szabályzati bizottsággal történő újabb egyeztetést indokolná, még akkor sem, ha a változtatás nem elhanyagolható, közvetlen pénzügyi hatással jár az érintett tisztviselők eredeti besorolási fokozatára és a pályájuk kezdetén nekik járó díjazásra.
(lásd a 35–42. pontot)
Hivatkozás: a Bíróság C‑280/93. sz., Németország kontra Tanács ügyben 1994. október 5‑én hozott ítéletének (EBHT 1994., I‑4973. o.) 41. pontja.
2. A tisztviselők személyzeti szabályzatának, valamint az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek módosításáról szóló, a személyzeti szabályzat szövegébe a XIII. melléklet 12. cikkének (3) bekezdését beiktató 723/2004 rendelet 2004. május 1‑jén lépett hatályba, vagyis az április 27‑i közzététel után. Mivel a hatálybalépés időpontja nem előzi meg a közzététel időpontját, a 723/2004 rendelet nem tekinthető visszaható hatályúnak.
Tehát azzal, hogy a 2004. május 1‑jét megelőzően alkalmassági listára felvett, de próbaidős tisztviselővé ezen időpontot követően kinevezett, versenyvizsgán sikeres pályázók felvételi besorolására vonatkozóan új előírásokat tartalmaz, a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikkének (3) bekezdése nem ütközik a visszaható hatály tilalmába. Alapelv ugyanis, hogy az általános érvényű rendelkezések – és különösen a személyzeti szabályzat rendelkezései – módosítása esetén az új jogszabályt azonnal alkalmazni kell a korábbi jogszabály hatálya alatt keletkezett – de nem teljesen létrejött – helyzetek jövőbeli hatásaira.
E tekintetben a nyílt versenyvizsga sikeres pályázóinak a kiválasztási eljárást követően létrehozott alkalmassági listára vétele az érdekeltek számára csupán a próbaidős tisztviselővé való kinevezés lehetőségét biztosítja. E lehetőség szükségszerűen kizárja, hogy szerzett jogról legyen szó, a nyílt versenyvizsga alkalmassági listára vett sikeres pályázójának besorolása ugyanis nem tekinthető megtörténtnek, amíg a pályázó kinevezésére a megfelelő formában sor nem kerül.
Amint az a személyzeti szabályzat 3. cikkéből kitűnik, a tisztviselő kinevezésére szükségszerűen a kinevezésre jogosult hatóságtól származó egyoldalú, a kinevezés hatálybalépésének időpontját, valamint az érintett által betöltött munkakört tartalmazó okirattal kerül sor. A nyílt versenyvizsga sikeres pályázója csak az ilyen határozattal történő kinevezését követően tekinthető tisztviselőnek, és igényelheti a személyzeti szabályzat rendelkezései által nyújtott előnyöket.
(lásd a 48–55. pontot)
Hivatkozás: a Bíróság 68/69. sz. Brock‑ügyben 1970. április 14‑én hozott ítéletének (EBHT 1970., 171. o.) 7. pontja; 143/73. sz. SOPAD‑ügyben 1973. december 5‑én hozott ítéletének (EBHT 1973., 1433. o.) 8. pontja; 270/84. sz., Licata kontra EGSZB ügyben 1986. július 10‑én hozott ítéletének (EBHT 1986., 2305. o.) 31. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑40/91. sz., Ventura kontra Parlament ügyben 1992. április 10‑én hozott ítéletének (EBHT 1992., II‑1697. o.) 41. pontja; T‑177/95. sz., Barreaux és társai kontra Bizottság ügyben 1996. december 11‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1996., I‑A‑541. o. és II‑1451. o.) 45. és 46. pontja; T‑74/98. sz., Mammarella kontra Bizottság ügyben 1999. július 19‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1999., I‑A‑151. o. és II‑797. o.) 27. pontja; T‑173/99. sz., Elkaïm és Mazuel kontra Bizottság ügyben 2000. május 25‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2000., I‑A‑101. o. és II‑433. o.) 21. pontja.
3. Az egyenlő bánásmód elve és a hátrányos megkülönböztetés tilalma megköveteli, hogy hasonló helyzeteket ne kezeljenek eltérő módon, kivéve ha ez objektív alapon igazolható.
E tekintetben valamely versenyvizsga sikeres pályázói, akiket 2004. május 1‑je, vagyis a tisztviselők személyzeti szabályzatának, valamint az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek módosításáról szóló 723/2004 rendelet hatálybalépését megelőzően vettek alkalmassági listára, azonban csak ezen időpontot követően neveztek ki, nem tekinthetők egy csoportba tartozónak az ugyanazon versenyvizsgán sikeres pályázókkal, akiket 2004. május 1‑je előtt neveztek ki.
Ami a 2004. május 1‑jét megelőzően alkalmassági listára felvett, de próbaidős tisztviselővé ezen időpontot követően kinevezett, versenyvizsgán sikeres pályázókat illeti, az ő besorolásukra jogszerűen csak a próbaidős tisztviselővé kinevező határozat elfogadásakor hatályos új kritériumok alapján kerülhetett sor. Ezzel szemben a szóban fogó versenyvizsga azon sikeres pályázóit, akiket 2004. május 1‑je előtt neveztek ki, szükségszerűen a korábbi, a kinevezésükkor még hatályban lévő, de azóta a személyzeti szabályzat új rendelkezéseivel hatályon kívül helyezett kritériumok alapján kellett besorolni.
Ráadásul, minthogy a tisztviselő által betöltendő munkakör a kinevezési határozatban kerül meghatározásra, és mivel ez csak a határozat elfogadásakor hatályos rendelkezések alapján történhet, nem tekinthető hátrányos megkülönböztetésnek az új személyzeti szabályzat keretében bizonyos felperesek alacsonyabb besorolási fokozatba való besorolása, annak ellenére sem, hogy továbbra is az általuk 2004. május 1‑je előtt nem tisztviselői minőségben betöltött munkakörbe lesznek beosztva, és ugyanolyan vagy akár jelentősebb feladatokat fognak ellátni, mint korábban.
A fentiekből következik, hogy a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikkének (3) bekezdése nem sérti sem az egyenlő bánásmód elvét, sem a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.
(lásd a 75–83., 87. és 90. pontot)
Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság fent hivatkozott Ventura kontra Parlament ügyben hozott ítéletének 41. pontja; T‑109/92. sz., Lacruz Bassols kontra Bíróság ügyben 1994. február 9‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1994., I‑A‑31. o. és II‑105. o.) 87. pontja.
4. A személyzeti szabályzat 31. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kiválasztott jelölteket kinevezik a csoportnak az általuk teljesített versenyvizsgáról szóló hirdetményben megnevezett besorolási fokozatába.
Noha ezen újabb rendelkezésből szükségszerűen következik, hogy az általános versenyvizsga sikeres pályázóit az általuk teljesített versenyvizsga vizsgakiírásában szereplő besorolási fokozatba kell felvenni, meg kell azonban állapítani, hogy a betöltendő állások szintjének és a sikeres pályázók ezen állásokra való kinevezése feltételeinek meghatározása – amelyet az intézmény a versenyvizsga‑kiírás elkészítésekor a korábbi személyzeti szabályzat rendelkezései alapján végzett – nem fejthette ki hatását azon időpontot követően, amelyen a közösségi jogalkotó hatályba léptette az Európai Közösségek tisztviselőinek új előmeneteli rendszerét.
Az új előmeneteli rendszer bevezetésével a versenyvizsga‑kiírásban szereplő előmeneteli csoporton belüli besorolási fokozatok 2004. május 1‑jei megszüntetése arra vezette a jogalkotót, hogy megalkossa a személyzeti szabályzat XIII. mellékletében szereplő átmeneti intézkedéseket és különösen e melléklet 12. cikkének (3) bekezdését a 2004. május 1‑je előtt alkalmassági listára vett, de e napot követően kinevezett versenyvizsgán sikeres pályázók besorolási fokozatának meghatározása érdekében.
Igaz, hogy a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikkének (3) bekezdésében szereplő, a versenyvizsga‑kiírás besorolási fokozatait időközi felvételi besorolási fokozattá átalakító táblázat eltér az ugyanezen melléklet 2. cikkének (1) bekezdésében szereplő, a 2004. május 1‑je előtt felvett tisztviselők korábbi besorolási fokozatait új, időközi besorolási fokozattá átalakító táblázattól.
Ugyanakkor a jogalkotó a jövőre nézve, a szolgálat érdekében szabadon módosíthatja a személyzeti szabályzat rendelkezéseit, még akkor is, ha a módosított rendelkezések kevésbe kedvezőek, mint a korábbiak.
Valamely átmeneti intézkedés jellegéből fakad, hogy kivételt képez a személyzeti szabályzat bizonyos rendelkezései alól, amelyek alkalmazását a rendszer megváltoztatása szükségszerűen érinti. Meg kell azonban állapítani, hogy a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikkének (3) bekezdésében előírt kivétel nem terjed túl a korábbi szabályok hatálya alatt meghirdetett és lezárt versenyvizsgán kiválasztott személyek tisztviselővé való kinevezésén.
(lásd a 108–114. pontot)
Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T‑121/97. sz., Ryan kontra Számvevőszék ügyben 1998. szeptember 30‑án hozott ítéletének (EBHT 1998., II‑3885. o.) 98. pontja.
5. Nem állítható alappal, hogy a személyzeti szabályzat 5. cikkének a tisztviselők felvételi és szolgálati előmeneteli feltételeinek egyenlőségét kimondó (5) bekezdése sérülne amiatt, hogy a 2004. május 1‑jét – vagyis a tisztviselők személyzeti szabályzatának, valamint az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek módosításáról szóló 723/2004 rendelet hatálybalépését – megelőzően tisztviselővé kinevezett, versenyvizsgán sikeres pályázók besorolására a versenyvizsga‑kiírásban szereplő besorolási fokozatnak megfelelően került sor, miközben az ugyanezen versenyvizsgán sikeres, azonban csak ezen időpontot követően kinevezett pályázók besorolása a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikkének (3) bekezdése szerinti kritériumok alkalmazásával történt.
Ugyanis a versenyvizsga 2004. május 1‑je előtt kinevezett sikeres pályázóinak besorolására a korábbi személyzeti szabályzat rendelkezései és a versenyvizsga‑kiírásban szereplő besorolási fokozatok voltak alkalmazandók, miközben a felperesek besorolására az új, ettől a naptól hatályos rendelkezések vonatkoztak, ideértve a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikkének (3) bekezdésében foglalt átmeneti intézkedéseket is.
Azon elmélet sem fogadható el, hogy a személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 12. cikke ellentétes a személyzeti szabályzat 5. cikkével. Az előbbi rendelkezésnek az elfogadásával a jogalkotó a személyzeti szabályzat módosítására vonatkozó jogkörével élve meghatározta a felvett tisztviselők átmeneti időszakra vonatkozó besorolási fokozatát.
Ráadásul a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikkének (2) bekezdése és 4. cikkének n) pontja szövegéből kitűnik, hogy e rendelkezések megelőzik a személyzeti szabályzat 5. cikkének általános rendelkezéseit mint azoktól eltérő különös jogszabály.
(lásd a 124–126. és 129. pontot)
Hivatkozás: a Bíróság C‑444/00. sz. Mayer Parry Recycling ügyben 2003. június 19‑én hozott ítéletének (EBHT 2003., I‑6163. o.) 57. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑371/03. sz., Le Voci kontra Tanács ügyben 2005. július 14‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑209. o. és II‑957. o.) 122. pontja.
6. A megtámadott jogi aktus jogszerűségét a jogi aktus meghozatalának időpontjában fennálló ténybeli és jogi helyzet alapján kell megítélni.
Ami a versenyvizsga sikeres pályázóinak kinevezéséről szóló, legkorábban 2004. május 1‑jével – vagyis a tisztviselők személyzeti szabályzatának, valamint az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek módosításáról szóló 723/2004 rendelet hatálybalépésekor – hatályba lépett határozatokat illeti, a Bizottságnak nem volt más lehetősége, mint e sikeres pályázókat a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikke (3) bekezdésének új, feltétlenül érvényesítendő rendelkezéseinek megfelelően besorolni.
E tekintetben az a körülmény nem érintheti a megtámadott határozatok jogszerűségét, hogy a Bizottság a hátrányos megkülönböztetés tilalmát megsértve, bizonyos sikeres pályázók számára elsőbbséget biztosítva, őket 2004. május 1‑je előtt felvehette volna.
Ugyanis, még ha feltételezzük is, hogy a felvételeket így, elsőbbséget biztosítva lehet kezelni, az egyenlő bánásmód elvét akkor is összhangba kell hozni a jogszerűség elvével, mely szerint előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat a valamely harmadik személy javára elkövetett jogellenes magatartásra.
(lásd a 151., 152., 154. és 155. pontot)
Hivatkozás: a Bíróság 134/84. sz., Williams kontra Számvevőszék ügyben 1985. július 4‑én hozott ítéletének (EBHT 1985., 2225. o.) 14. pontja; C‑449/98. P. sz., IECC kontra Bizottság ügyben 2001. május 17‑én hozott ítéletének (EBHT 2001., I‑3875. o.) 87. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑69/03. sz., W kontra Parlament ügyben 2004. május 25‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2004., I‑A‑153. o. és II‑687. o.) 28. pontja.
7. Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 87. cikkének 3. §‑a értelmében az Elsőfokú Bíróság kivételes okból elrendelheti a költségeknek a felek közötti megosztását.
E tekintetben a felperes tisztviselők eljárási költségeinek az alperes intézmény és a felperesek közötti megosztását igazoló kivételes oknak minősül az a tény, hogy a bírósági eljárást részben az intézmény magatartása okozta, amennyiben a tájékoztatás hiánya érthető kételyeket keltett a felperesekben eredeti besorolási fokozatuk jogszerűségét illetően, a lényeges felvételi feltételekre vonatkozó kétértelműségektől sem mentes felvételi eljárás miatt.
(lásd a 160., 163. és 164. pontot)
Hivatkozás: a Bíróság 26/66. sz., Hoogovens en Staalfabrieken kontra Főhatóság ügyben 1967. június 14‑én hozott ítélete (EBHT 1967., 149., 166. o.); 26/67. sz., Danvin kontra Bizottság ügyben 1968. július 11‑én hozott ítélete (EBHT 1968., 463., 474. o.).