A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE

(első tanács)

2007. július 11.

F‑7/06. sz. ügy

B

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Közszolgálat – Tisztviselők – Díjazás – Külföldi munkavégzési támogatás – A személyzeti szabályzat VII. melléklete 4. cikkének (1) bekezdésében előírt feltételek”

Tárgy: Az EK 236. és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben B. lényegében a külföldi munkavégzési támogatás tőle való megtagadásáról szóló, 2005. április 26‑i, a Bizottság kinevezésre jogosult hatósága által hozott határozat megsemmisítését kéri, együttesen az említett 2005. április 26‑i határozattal szemben benyújtott panaszának elutasításáról szóló, 2005. október 10‑én ugyanezen hatóság által hozott határozat megsemmisítésével.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felek maguk viselik saját költségeiket.

Összefoglaló

Tisztviselők – Díjazás – Külföldi munkavégzési támogatás – A biztosítás feltételei

(Személyzeti szabályzat, VII. melléklet, 4. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

A külföldi munkavégzési támogatásra való jogosultság feltételeinek meghatározása területén rendelkezésére álló széles mérlegelési jogköre gyakorlása során – a személyzeti szabályzat VII. melléklete 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján fizetendő külföldi munkavégzési támogatás kedvezményezetti körének korlátozása céljából – a közösségi jogalkotónak joga van a kettős állampolgárságú tisztviselőket az általános szabályoknak alávetni, még akkor is, ha ez utóbbiak helyzete nem hasonlítható össze a csak egy állampolgársággal rendelkező személyek helyzetével. Az olyan szigorú feltételek ugyanis mint az állandó lakóhely hiánya az alkalmazási hely szerinti országban a szolgálatba lépés időpontját megelőző tízéves időszak során, annak biztosítására irányul, hogy az alkalmazási hely szerinti ország állampolgárságával rendelkező tisztviselők számára ezt a támogatást csak akkor nyújtsák, ha megdől az a vélelem, amely szerint valamely személy állampolgársága az e személy és az állampolgársága szerinti ország közötti sokrétű kapcsolatok fennállására vonatkozó komoly bizonyítéknak minősül, és megállapítják az e tisztviselő és ezen ország közötti valamennyi tartós kapcsolat megszakadását.

A külföldi munkavégzési támogatás kedvezményezetti körének ilyen korlátozása nem minősül önkényes vagy nem megfelelő megkülönböztetésnek a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 4. cikke által elérni kívánt cél vonatkozásában. Az a körülmény, hogy a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 4. cikkével létrehozott kategóriák alkalmazása előidézhet olyan egyedi eseteket, amelyekben a fent említett cikkben meghatározott helyzethez hasonló helyzetben lévő tisztviselőktől megtagadják a külföldi munkavégzési támogatást, még nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy e cikkek rendelkezései önkényes különbségtételt valósítanak meg, jóllehet ezek az objektív tényeken alapuló rendelkezések a személyzeti szabályzat által meghatározott helyzetben lévő valamennyi tisztviselőre egyformán alkalmazandók.

(lásd a 39–41., 45. és 46. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 147/79. sz., Hochstrass kontra Bíróság ügyben 1980. október 16‑án hozott ítéletének (EBHT 1980., 3005. o.) 12. pontja; 1322/79. sz., Vutera kontra Bizottság ügyben 1981. január 15‑én hozott ítéletének (EBHT 1981., 127. o.) 9. pontja; C‑148/02. sz. Garcia Avello‑ügyben 2003. október 2‑án hozott ítéletének (EBHT 2003., I‑11613. o.) 31–37. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑18/91. sz., Costacurta Gelabert kontra Bizottság ügyben 1992. április 8‑án hozott ítéletének (EBHT 1992., II‑1655. o.) 42. pontja; T‑18/98. sz., Reichert kontra Parlament ügyben 2000. április 13‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2000., I‑A‑73. o. és II‑309. o.) 25. pontja; T‑317/99. sz., Lemaître kontra Bizottság ügyben 2000. szeptember 27‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2000., I‑A‑191. o. és II‑867. o.) 50. pontja; T‑251/02. sz., E kontra Bizottság ügyben 2004. december 13‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2004., I‑A‑359. o. és II‑1643. o.) 124. és 126. pontja.