2014. január 10-én benyújtott kereset – Electrabel és Dunamenti Erőmű kontra Bizottság

(T-40/14. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Electrabel (Brüsszel, Belgium) és Dunamenti Erőmű Zrt. (Százhalombatta, Magyarország) (képviselő: J. Philippe ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

nyilvánítsa a keresetet elfogadhatónak;

állapítsa meg, hogy a C 41/2005. sz. állami támogatásról szóló, 2008. június 4-i 2009/609/EK határozat (HL 2009., L 225., 53. o.) (a továbbiakban: HTM-határozat) jogellenes elfogadása megalapozza a Bizottság szerződésen kívüli felelősségét;

kötelezze a Bizottságot, hogy a felpereseknek együttesen nyújtson teljes kártérítést az őket ért azon veszteségekért, amelyek a Magyar Villamos Művek (MVM) mint állami tulajdonban lévő villamosenergia-nagykereskedő és a Dunamenti Erőmű között 1995. október 10-én létrejött villamosenergia-vásárlási megállapodásnak (HTM) a C 41/2005. sz. állami támogatásról szóló, 2008. június 4-i 2009/609/EK határozat alapján történő jogellenes idő előtti megszüntetéséből erednek, és amelyeknek összege legalább 250 millió euró, amelyet a hozzáférhetővé váló jövőbeli adatok alapján naprakésszé kell tenni és módosítani kell;

kötelezze a Bizottságot, hogy a fenti kártérítés után a jelen ügyben kártérítési kötelezettséget megállapító ítélet meghozatalának időpontjától kezdve fizessen évente 8%, vagy olyan mértékű kamatot, amelyet a Törvényszék a mérlegelési jogkörének gyakorlása keretében megállapít, valamint

az alperest kötelezze a jelen eljárással összefüggésben felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

Első jogalap: a HTM-határozat nyilvánvalóan jogellenes. A felperesek azt állítják, hogy a HTM-határozatnak (amelyet jelenleg vitatnak a Törvényszék előtt – a T-179/09. sz. ügy) számos olyan súlyos hibája van, amelyek összeegyeztethetetlenek a versenyszabályok alkalmazásáról gondoskodni köteles intézmény rendes eljárásával, ezáltal pedig megalapozzák az Európai Unió felelősségét, mivel:

a HTM-határozatban foglalt adatokból világosan kiderül, hogy a HTM nem biztosított semmilyen gazdasági előnyt;

a HTM a Dunamenti Erőmű privatizációs csomagjának részét képezte és időben megelőzte azt, így az Electrabel által fizetett ár képezte annak ellenértékét, a Bizottság azonban ezt nem volt hajlandó figyelembe venni, ezáltal pedig megsértette az uniós jogot;

a HTM-határozatban foglalt visszatéríttetési előírás olyan súlyos mértékben hibás, hogy egy jól ismert közgazdászok által elvégzett számítás egyenesen negatív támogatást eredményezett, ami azt jelenti, hogy nem állt fenn támogatás.

A felperesek előadják, hogy az ilyen súlyos hibák nem magyarázhatók az ügy első ránézésre fennálló bonyolultságával vagy az állami támogatások ellenőrzése során a Bizottságra vonatkozó objektív korlátokkal. E hibák nagyrészt inkább arra vezethetők vissza, hogy a Bizottság nem volt hajlandó egyedileg megvizsgálni a HTM-et, továbbá egyértelmű bizonyítékát képezik annak, hogy a Bizottság súlyosan elmulasztotta tiszteletben tartani a mérlegelési jogkörének korlátait.

Második jogalap: a HTM idő előtti megszüntetése következtében a felpereseket tényleges kár érte. A Bizottság jogellenes magatartása folytán a HTM-et azt megelőzően megszüntették, hogy annak a megállapodás szerinti időtartama lejárt volna. A felperesek előadják, hogy ezen idő előtti megszüntetés következtében nagyon jelentős veszteségeik keletkeztek, e kár pedig – amelyet a jelen szakaszban nem lehet pontosan számszerűsíteni – meghaladja a 250 millió eurót.

Harmadik jogalap: közvetlen okozati összefüggés áll fenn a Bizottság jogellenes magatartása és a felpereseket ért kár között. A felperesek azt állítják, hogy ha a Bizottság az uniós joggal összhangban járt volna el, a HTM idő előtti megszüntetésére nem került volna sor, ezáltal pedig a felpereseknek a jogellenes HTM-határozatból eredő kára elkerülhető lett volna.