A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hetedik tanács)
2023. május 25.(*)
„Előzetes döntéshozatal – Élelmiszer‑biztonság – Új élelmiszerek – (EU) 2015/2283 rendelet – Magas spermidintartalmú hajdinacsíra‑őrlemény – Hajdinavetőmagok spermidint tartalmazó tápoldatban való csíráztatása”
A C‑141/22. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Landesgericht für Zivilrechtssachen Graz (polgári ügyekben eljáró grazi regionális bíróság, Ausztria) a Bírósághoz 2022. február 28‑án érkezett, 2022. február 17‑i határozatával terjesztett elő
a TLL The Longevity Labs GmbH
és
az Optimize Health Solutions mi GmbH,
BM
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (hetedik tanács),
tagjai: M. L. Arastey Sahún tanácselnök, F. Biltgen és J. Passer (előadó) bírák,
főtanácsnok: M. Campos Sánchez‑Bordona,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
tekintettel az írásbeli szakaszra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– a TLL The Longevity Labs GmbH képviseletében J. Hütthaler‑Brandauer Rechtsanwalt,
– az Optimize Health Solutions mi GmbH képviseletében M. Kasper Rechtsanwalt,
– BM képviseletében M. Grube és M. Kasper Rechtsanwälte,
– a görög kormány képviseletében K. Konsta és E. Leftheriotou, meghatalmazotti minőségben,
– az Európai Bizottság képviseletében B.‑R. Killmann és B. Rous Demiri, meghatalmazotti minőségben,
a főtanácsnok indítványának a 2023. január 19‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az új élelmiszerekről, az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1852/2001/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25‑i (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2015. L 327., 1. o.; helyesbítés: HL 2018. L 225., 2. o.) 3. cikke (2) bekezdése a) pontja iv. és vii. alpontjának, valamint az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28‑i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2002. L 31., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 6. kötet, 463. o.; helyesbítések: HL 2014. L 327., 9. o.; HL 2016. L 11., 19. o.) 2. cikke c) pontjának az értelmezésére vonatkozik.
2 E kérelmet a TLL The Longevity Labs GmbH (a továbbiakban: TLL) és az Optimize Health Solutions mi GmbH (a továbbiakban: Optimize Health), valamint ügyvezetője, BM között tisztességtelen versenymagatartásra vonatkozó állítások tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.
Jogi háttér
A 178/2002 rendelet
3 A 178/2002 rendeletnek „Az »élelmiszer« fogalma” című 2. cikkének szövege a következő:
„E rendelet alkalmazásában az »élelmiszer« minden olyan feldolgozott, részben feldolgozott vagy feldolgozatlan anyagot vagy terméket jelent, amelyet emberi fogyasztásra szánnak, illetve amelyet várhatóan emberek fogyasztanak el.
Az »élelmiszer« fogalmába beletartozik az ital, a rágógumi, valamint az előállítás, feldolgozás vagy kezelés során szándékosan hozzáadott bármely anyag, többek között a víz is. […]
Nem minősülnek »élelmiszernek« a következők:
[…]
c) növények a betakarítás előtt;
[…]”
A 2015/2283 rendelet
4 A 2015/2283 rendelet „Fogalommeghatározások” című 3. cikkének (2) bekezdése értelmében:
„(2) E rendelet alkalmazásában […]:
a) »új élelmiszer«: bármely olyan élelmiszer, amely 1997. május 15. előtt az Unión belül nem került jelentős mértékben emberi fogyasztásra történő felhasználásra (a tagállamok uniós csatlakozásának időpontjaitól függetlenül), és amely a következő kategóriák közül legalább egybe beletartozik:
[…]
iv. növényekből vagy azok részeiből álló, azokból izolált vagy előállított élelmiszerek, kivéve, ha az élelmiszer korábbi, élelmiszerként történő biztonságos felhasználásának hagyománya van az Unión belül, és olyan növényből vagy ‑fajtából áll, izolálták vagy állították elő, amelyet:
– az Unión belül 1997. május 15. előtt élelmiszer előállítására használt, hagyományos szaporítási gyakorlatok alapján állítottak elő, vagy
– az Unión belül 1997. május 15. előtt élelmiszer előállítására nem használt, nem hagyományos szaporítási gyakorlatok alapján állítottak elő, amennyiben e gyakorlatok az élelmiszerek összetételében vagy szerkezetében nem idéznek elő olyan számottevő változásokat, amelyek hatással vannak azok tápértékére, az anyagcserére vagy a bennük található nemkívánatos anyagok mennyiségére;
[…]
vii. az Unión belül élelmiszer előállítására 1997. május 15. előtt nem használt előállítási eljárás során létrejött élelmiszerek, amely eljárás az élelmiszerek összetételében vagy szerkezetében olyan számottevő változásokat idéz elő, amelyek hatással vannak azok tápértékére, az anyagcserére vagy a bennük található nemkívánatos anyagok mennyiségére;
[…]
b) »harmadik országban élelmiszerként való biztonságos felhasználás hagyománya«: a szóban forgó élelmiszer biztonságosságát az összetételére vonatkozó adatok és a folyamatos használatával kapcsolatos tapasztalat támasztja alá, vagyis az adott élelmiszer legalább egy harmadik ország népességének jelentős részében legalább 25 éve a szokásos étrend részét képezi a 14. cikkben említett bejelentés megtétele előtt;
[…]”
5 E rendeletnek „Az engedélyezett új élelmiszerek uniós jegyzéke” című 6. cikke a következőképpen rendelkezik:
„(1) A Bizottság a 7., 8. és 9. cikkel összhangban létrehozza és naprakészen tartja az Unión belül forgalomba hozható új élelmiszerek jegyzékét (a továbbiakban: az uniós jegyzék).
(2) Az Unión belül csak az engedélyezett és az uniós jegyzékbe felvett új élelmiszerek hozhatók forgalomba önmagukban vagy használhatók fel élelmiszerekben a jegyzékben meghatározott felhasználási feltételeknek és címkézési előírásoknak megfelelően.”
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
6 A TLL és az Optimize Health étrend‑kiegészítőket forgalmazó versenytárs vállalkozások. Az Optimize Health olyan étrend‑kiegészítőt állít elő, amely magas spermidintartalmú hajdinacsíra‑őrleményt tartalmaz (a továbbiakban: szóban forgó termék). A spermidin egy olyan biogén poliamin, amely változó koncentrációban valamennyi szervezet sejtjeiben megtalálható. A szóban forgó terméket az Európai Bizottság a 2015/2283 rendelet alapján új élelmiszerként nem engedélyezte. Az előállítására szolgáló eljárás során a hajdinamagokat a csíraképződés érdekében szintetikus spermidint tartalmazó oldatban csíráztatják. A betakarítást követően ezeket a csírákat vízzel mossák, szárítják és őrleménnyé zúzzák, egy olyan eljárással, amelynek eredményeként a felhasznált magokhoz képest nem keletkezik több csíra.
7 A TLL magas spermidintartalmú élelmiszereket állít elő, de más eljárással, amely során a spermidint nem csíráztatott búzaszemek csírájából vonja ki. A TLL keresetet nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz, amelyben az Optimize Healthnek a szóban forgó termék forgalmazásától való eltiltását kérte, arra hivatkozva, hogy olyan új élelmiszerről van szó, amelyet a 2015/2283 rendelet 6. cikkének (2) bekezdése értelmében engedélyezni kell, és amelyet fel kell venni az engedélyezett új élelmiszerek uniós jegyzékébe. A TLL szerint az Optimize Health azzal, hogy a szóban forgó terméket az uniós piacon engedély hiányában, az engedélyezett új élelmiszerek uniós jegyzékébe való felvétel nélkül hozta forgalomba, tisztességtelen versenymagatartást valósított meg.
8 Az Optimize Health ezzel szemben lényegében azt állítja, hogy a szóban forgó termék nem minősül új élelmiszernek. Először is a csíráztatás az élelmiszer‑higiéniáról szóló, 2004. április 29‑i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 139., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 34. kötet, 319. o.) értelmében vett elsődleges termelés egyik szakaszának felel meg. Továbbá, mivel a 178/2002 rendelet 2. cikke értelmében a betakarítás előtt a növény nem minősül élelmiszernek, a 2015/2283 rendelet nem alkalmazható. Végül a spermidin az Unióban már több mint huszonöt éve elérhető.
9 E körülmények között a Landesgericht für Zivilrechtssachen Graz (polgári jogi ügyekben eljáró grazi regionális bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:
„1) Úgy kell‑e értelmezni a [2015/2283] rendelet 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának iv. alpontját, hogy a »magas spermidintartalmú hajdinacsíra‑őrlemény« új élelmiszernek minősül, amennyiben 1997. május 15. előtt az Európai Unión belül csak nem magas spermidintartalmú hajdinacsíra‑őrleményt használtak fel jelentős mértékben emberi fogyasztásra, vagy ezt követően az élelmiszerként történő biztonságos felhasználásának hagyománya van, függetlenül attól, hogy a spermidin hogyan kerül a hajdinacsíra‑őrleménybe?
2) Az első kérdésre adott nemleges válasz esetén: Úgy kell‑e értelmezni a [2015/2283] rendelet 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának vii. alpontját, hogy az »élelmiszer‑előállítási eljárás fogalma elsődleges termelési eljárásokat is magában foglal?
3) A második kérdésre adott igenlő válasz esetén: A [2015/2283] rendelet 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának vii. alpontja értelmében vett előállítási eljárás újszerűségére vonatkozó kérdés szempontjából annak van‑e jelentősége, hogy magát az előállítási eljárást még soha nem alkalmazták egyetlen élelmiszerben sem, vagy pedig annak, hogy azt a vizsgálandó élelmiszer esetében nem alkalmazták?
4) A második kérdésre adott nemleges válasz esetén: A hajdinavetőmag spermidint tartalmazó tápoldatban történő csíráztatása olyan, növényre vonatkozó elsődleges termelési eljárásnak minősül‑e, amelyre az élelmiszerjog rendelkezései, különösen a [2015/2283] rendelet nem alkalmazandó, mivel a növény a betakarítás időpontját megelőzően még nem minősül élelmiszernek (a 178/2002 rendelet 2. cikkének c) pontja)?
5) Van‑e jelentősége annak, hogy a tápoldat természetes vagy szintetikus spermidint tartalmaz?”
Az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitása iránti kérelmekről
10 A Bíróság Hivatalához 2023. március 23‑án, illetve 29‑én benyújtott levelében az Optimize Health és BM a Bíróság eljárási szabályzatának 83. cikke alapján az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását kérte, lényegében arra hivatkozva, hogy releváns új tények merültek fel az Oberlandesgericht Wien (bécsi regionális felsőbíróság, Ausztria) 2023. március 14‑i határozata nyomán, amelyben e bíróság a magas spermidintartalmú hajdinacsíra‑őrleménnyel kapcsolatban megállapította, hogy a TLL egy hasonló, de fiktív termék tekintetében kezdeményezett tanácsadó bizottsági eljárást, amely eljárás így minden elemében konstruált volt. Márpedig az említett eljárásra írásbeli észrevételeiben a Bizottság és a görög kormány is hivatkozott, és a főtanácsnok is megemlítette az indítványában, hogy az Osztrák Köztársaság ugyanezen eljárásra vonatkozóan bejelentést tett a Bizottságnak.
11 A Bíróság Hivatalához 2023. április 27‑én benyújtott levelében az Optimize Health az eljárási szabályzat 83. cikke alapján újra az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását kérte, lényegében arra hivatkozva, hogy releváns új tények merültek fel az Oberlandesgericht Wien (bécsi regionális felsőbíróság) 2023. március 30‑i végzése nyomán, amelyben e bíróság a szóban forgó termékkel csaknem azonos termékkel kapcsolatban megállapította, hogy az nem tekintendő új élelmiszernek.
12 Az Osztrák Köztársaság által a Bizottságnak küldött bejelentést illetően meg kell jegyezni, hogy – amint arra a főtanácsnok indítványának 29. pontjában rámutatott – az nem lehet kihatással az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elbírálására, mivel a kérdést előterjesztő bíróság azt nem tudta figyelembe venni a kérelem előterjesztésekor.
13 Emlékeztetni kell továbbá arra, hogy sem az Európai Unió Bíróságának alapokmánya, sem pedig az eljárási szabályzat nem teszi lehetővé, hogy a felek a főtanácsnoki indítványra válaszként észrevételeket tegyenek (2023. január 31‑i Puig Gordi és társai ítélet, C‑158/21, EU:C:2023:57, 37. pont).
14 Kétségtelen, hogy eljárási szabályzatának 83. cikke értelmében a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően az eljárás során bármikor elrendelheti az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását, különösen, ha úgy ítéli meg, hogy az ügy körülményei nincsenek kellően feltárva, vagy ha az ügyet olyan érv alapján kellene eldönteni, amelyet a felek nem vitattak meg.
15 A Bíróság azonban a főtanácsnok meghallgatását követően úgy véli, hogy az előtte folyamatban lévő eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitása iránti kérelmek nem tárnak fel egyetlen olyan új tényt sem, amely befolyásolhatná a Bíróság jelen ügyben hozandó határozatát, és hogy minden, a kérdések megválaszolásához szükséges tény a rendelkezésére áll.
16 Következésképpen az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását nem kell elrendelni.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
Az első kérdésről
17 Az első kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2015/2283 rendelet 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának iv. alpontját úgy kell‑e értelmezni, hogy az alapján az olyan élelmiszer, mint a magas spermidintartalmú hajdinacsíra‑őrlemény, amelynek 1997. május 15. előtt emberi fogyasztásra történő, jelentős mértékű felhasználására az Unión belül nem került sor, az e rendelkezés értelmében vett „új élelmiszernek” minősül.
18 Emlékeztetni kell arra, hogy a 2015/2283 rendelet 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának iv. alpontjából az következik, hogy főszabály szerint minden olyan élelmiszer, amelynek fogyasztásra történő felhasználása 1997. május 15. előtt nem volt jelentős mértékű az Unión belül, az e rendelet értelmében vett „új élelmiszernek” minősül, ha „növényekből vagy azok részeiből álló, azokból izolált vagy előállított” élelmiszerről van szó. E rendelkezés azonban e főszabály alól kivételt állapít meg, miszerint nem minősül „új élelmiszernek” az ilyen típusú, növényekből álló vagy azokból előállított élelmiszer, amennyiben két együttes feltétel teljesül. E feltételek közül az első, hogy az érintett élelmiszer „korábbi, élelmiszerként történő biztonságos felhasználásának hagyománya [legyen] az Unión belül”. A második követelmény szerint ez az élelmiszer „olyan növényből vagy ‑fajtából áll, izolálták vagy állították elő, amelyet:
– az Unión belül 1997. május 15. előtt élelmiszer előállítására használt, hagyományos szaporítási gyakorlatok alapján állítottak elő, vagy
– az Unión belül 1997. május 15. előtt élelmiszer előállítására nem használt, nem hagyományos szaporítási gyakorlatok alapján állítottak elő, amennyiben e gyakorlatok az élelmiszerek összetételében vagy szerkezetében nem idéznek elő olyan számottevő változásokat, amelyek hatással vannak azok tápértékére, az anyagcserére vagy a bennük található nemkívánatos anyagok mennyiségére”.
19 A jelen ügyben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból lényegében kitűnik, hogy a szóban forgó termék, amelynek emberi fogyasztásra történő felhasználása 1997. május 15. előtt nem volt jelentős mértékű az Unión belül, egy spermidinnel dúsított őrlemény, amelyet egy növényből – a hajdinából – nyernek, azaz a 2015/2283 rendelet 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának iv. alpontja értelmében vett „növényből” állítják elő. E növény csíráit használják fel – szárítás és őrlés után – az említett őrlemény előállításához, így e tényezőkre tekintettel, és a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálatoktól függően, a szóban forgó terméket főszabály szerint az e rendelkezés értelmében vett „új élelmiszer” fogalma alá tartozónak kell tekinteni.
20 Vizsgálni kell azonban, hogy alkalmazható‑e a szóban forgóhoz hasonló termékre az e rendelkezésben foglalt kivétel, amely alapján a jelen ítélet 18. pontjában felidézett két együttes feltétel teljesülése esetén valamely élelmiszer kizárható az új élelmiszer fogalmának hatálya alól.
21 Ami e feltételek közül az elsőt illeti, amely az élelmiszer „[Unión belüli], élelmiszerként történő biztonságos felhasználásának hagyományára” vonatkozik, meg kell állapítani, hogy annak tartalmát a 2015/2283 rendelet nem határozza meg. Ugyanakkor éppen ugyanezen rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja a „harmadik országban élelmiszerként való biztonságos felhasználás hagyománya” fogalom meghatározása körében rögzíti, hogy ez a pont alkalmazandó, amennyiben „a szóban forgó élelmiszer biztonságosságát az összetételére vonatkozó adatok és a folyamatos használatával kapcsolatos tapasztalat támasztja alá, vagyis az adott élelmiszer legalább egy harmadik ország népességének jelentős részében legalább 25 éve a szokásos étrend részét képezi”.
22 Amint arra a főtanácsnok az indítványának 34. pontjában rámutatott, az említett rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott „harmadik országban élelmiszerként való biztonságos felhasználás hagyománya” fogalmának tartalma alkalmazható az ugyanezen rendelet 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának iv. alpontja értelmében vett azon fogalomra, hogy az „élelmiszerként történő biztonságos [felhasználásnak] hagyománya van az Unión belül”. Semmi nem enged ugyanis arra következtetni, hogy az „élelmiszerként történő biztonságos felhasználás hagyománya” fogalmának eltérő jelentést kellene tulajdonítani attól függően, hogy azt a 2015/2283 rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján valamely harmadik országra, vagy e rendelet 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának iv. alpontja alapján valamely uniós országra utalva használják‑e.
23 A jelen ügyben – a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálatoktól is függően – nem nyilvánvaló, hogy a szóban forgó termék biztonságosságát megerősítették volna az összetételére vonatkozó adatok és a folyamatos használatával kapcsolatos tapasztalat – vagyis az, hogy e termék legalább egy uniós ország népességének jelentős részében legalább huszonöt éve a szokásos étrend részét képezi –, és így a szóban forgó termék nem teljesíti a 2015/2283 rendelet 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának iv. alpontja szerinti új élelmiszerként való minősítés alóli kivétel két együttes feltétele közül az elsőt.
24 Tekintettel az említett feltételek együttes jellegére, valamint az előző pontban tett megállapításra, főszabály szerint nem szükséges, hogy a kérdést előterjesztő bíróság vizsgálja a második feltételt.
25 Abban az esetben azonban, ha a kérdést előterjesztő bíróság arra a következtetésre jutna, hogy a szóban forgó termék megfelel az említett feltételek közül az elsőnek, emlékeztetni kell arra, hogy a második feltétel szerinti követelmény, hogy az érintett élelmiszerek olyan növényből álljanak, vagy azokat olyan növényből állítsák elő, amelyet vagy az Unión belül 1997. május 15. előtt élelmiszer előállítására használt, hagyományos szaporítási gyakorlatok alapján állítottak elő, vagy ezen időpontot megelőzően ilyen célra nem használt gyakorlat alapján, de ez esetben az is követelmény, hogy az ilyen gyakorlat ne idézzen elő „az élelmiszerek összetételében vagy szerkezetében olyan számottevő változásokat […], amelyek hatással vannak azok tápértékére, az anyagcserére vagy a bennük található nemkívánatos anyagok mennyiségére”.
26 Amint a főtanácsnok indítványának 36. pontjában arra lényegében rámutatott, különbséget kell tenni az új növények szaporítás útján történő előállítására irányuló növényszaporítási gyakorlatok és az élelmiszerek termelési folyamatának egészét lefedő eljárások között.
27 Márpedig a Bírósághoz benyújtott ügyiratokban szereplő információkból kitűnik, hogy a spermidin vizes oldatának a hajdinacsíra termesztéséhez való használata nem a 2015/2283 rendelet 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának iv. alpontja értelmében vett növényszaporítási gyakorlat, hanem a csíra dúsítására szolgáló termelési eljárás, amely a magas spermidintartalom elérését célozza. Ilyen esetben – amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia – az ilyen termelési eljárás a második együttes feltétel vizsgálata szempontjából nem releváns.
28 A fenti megfontolásokra tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2015/2283 rendelet 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának iv. alpontját úgy kell értelmezni, hogy az olyan élelmiszer, mint a magas spermidintartalmú hajdinacsíra‑őrlemény, amelynek 1997. május 15. előtt emberi fogyasztásra történő, jelentős mértékű felhasználására az Unión belül nem került sor, az e rendelkezés értelmében vett „új élelmiszernek” minősül, mivel először is növényből állítják elő, másodszor nem nyilvánvaló, hogy annak biztonságosságát megerősítették volna az összetételére vonatkozó adatok, és a folyamatos használatával kapcsolatos tapasztalat, vagyis az, hogy e termék legalább egy uniós ország népességének jelentős részében legalább huszonöt éve a szokásos étrend részét képezi, végül pedig harmadszor azt nem az említett rendelkezés értelmében vett szaporítási gyakorlat alapján állították elő.
A második, harmadik, negyedik és ötödik kérdésről
29 Az első kérdésre adott válaszra tekintettel a második, harmadik, negyedik és ötödik kérdésre nem szükséges válaszolni.
A költségekről
30 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (hetedik tanács) a következőképpen határozott:
Az új élelmiszerekről, az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1852/2001/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25‑i (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának iv. alpontját
a következőképpen kell értelmezni:
az olyan élelmiszer, mint a magas spermidintartalmú hajdinacsíra‑őrlemény, amelynek 1997. május 15. előtt emberi fogyasztásra történő, jelentős mértékű felhasználására az Európai Unión belül nem került sor, az e rendelkezés értelmében vett „új élelmiszernek” minősül, mivel először is növényből állítják elő, másodszor nem nyilvánvaló, hogy annak biztonságosságát megerősítették volna az összetételére vonatkozó adatok, és a folyamatos használatával kapcsolatos tapasztalat, vagyis az, hogy e termék legalább egy uniós ország népességének jelentős részében legalább huszonöt éve a szokásos étrend részét képezi, végül pedig harmadszor azt nem az említett rendelkezés értelmében vett szaporítási gyakorlat alapján állították elő.
Aláírások