2008. szeptember 19-én benyújtott kereset - AEPI kontra Bizottság

(T-392/08. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperes: Elliniki Etaireia pros Prostasia tis Pnevmatikis Idioktisias A. E. (Athén, Görögország) (képviselők: P. Xanthopoulus és Th. Asprogerakas-Grivas, ügyvédek)

Alperes: Az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

Az Elsőfokú Bíróság fogadja be teljes egészében a jelen keresetet;

az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg teljes egészében az EK 81. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikke alkalmazási eljárásával kapcsolatos (COMP/C2/38.698. - CISAC ügy), 2008. július 16-i C(2008) 3435 végleges bizottsági határozatot;

az Elsőfokú Bíróság a Bizottságot kötelezze a felperes perrel kapcsolatos költségeinek és az ügyvédi munkadíjaknak a viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Jelen keresetével a felperes a COMP/C2/38.698 - CISAC ügyben hozott, 2008. július 16-i, C(2008) 3435 végleges bizottsági határozat azon részének megsemmisítését kéri, amelyben a Bizottság azt állapította meg, hogy a felperes megsértette az EK 81. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét azáltal, hogy a többi társasággal kötött képviseleti megállapodásokban a szerzők és zeneszerzők egyesületeinek nemzetközi szövetsége (CISAC) szerződésmintájának 11. cikke (2) bekezdésében szereplő korlátozásokat alkalmazta, illetve azáltal, hogy a tagfelvételre vonatkozó korlátozásokat de facto alkalmazta, valamint azáltal, hogy oly módon hangolta össze a területi korlátozásokat, hogy az engedélyek az egyes közös jogkezelő társaságok nemzeti területére korlátozódjanak.

A felperes az alábbi hét megsemmisítési jogalapra hivatkozik:

Első jogalapjával a felperes arra hivatkozik, hogy a megtámadott határozat a tényeknek, valamint a jogsértést alátámasztó szubjektív bizonyítékok és tényezők valós mivoltának általában vett téves értékelésén alapul.

Második jogalapjával a felperes azt állítja, hogy előzetes meghallgatáshoz való jogát figyelmen kívül hagyták, harmadik jogalapjával pedig azt, hogy az EK 81. cikket és az EGT- Megállapodás 53. cikkét tévesen alkalmazták, mivel a felperest egy nem létező jogsértés miatt marasztalták el. A felperes főként arra hivatkozik, hogy a területi záradékok aláírásával nem sérült a verseny, hiszen e záradékokat csak azért tették, hogy biztosítsák a jogosultaknak jogaik megfelelő kezelését abban az országban, ahol az egyes jogkezelő társaságok tevékenységüket végzik. Másfelől a felperes arra hivatkozik, hogy az Európai Közösségek Bírósága elismerte, hogy a kölcsönös képviseleti szerződésekben szereplő, területi kizárólagosságra vonatkozó kikötések nem torzítják a versenyt.

Negyedik jogalapjával a felperes arra hivatkozik, hogy a megtámadott határozat figyelmen kívül hagyja azt, hogy a közösségi jogban a szellemi tulajdon, valamint a szerzői művek és műalkotások nem olyanok, mint a többi termék és szolgáltatás, és hogy az említett határozat ezekre - tévesen - az utóbbiakra vonatkozó jogi szabályokat alkalmazza.

Ötödik jogalapjával a felperes azt állítja, hogy a Bizottság megsértette az EK 151. cikket, amely kimondja a kultúra kivételes jellegének elvét, amely szerint a Bizottságnak valamely szabályozás elfogadásakor figyelembe kell vennie a kulturális szempontokat, a Közösség kulturális sokszínűségének tiszteletben tartása és elősegítése céljából.

Hatodik jogalapjával a felperes azt állítja, hogy nem vizsgálták a felelősség fennállását az EK 81. cikk hivatkozott megsértésének vizsgálata keretében, e jogi szabály téves alkalmazását jelenti és a megtámadott határozat indokolásának egyértelmű hiányosságát vonja maga után.

Hetedik jogalapjával a felperes úgy véli, hogy a megtámadott határozat sérti az arányosság elvét, mivel az európai szellemi tulajdonjogi jogkezelő társaságok nem egyforma méretűek, illetve sérti a pártatlanság elvét, mivel a megtámadott határozatot egy hibákban szenvedő pert megelőző eljárást követően fogadták el. Ezenkívül a felperes arra hivatkozik, hogy a határozatban fellelhető komoly ellentmondások azt a közösségi joggal összeegyeztethetetlenné és következetlenné teszik. Egyébként a megtámadott határozat, azt a téves látszatot keltve, hogy megkönnyíti a zeneművek vezetéken, műholdon vagy interneten keresztül történő felhasználásához szükséges engedélyek beszerzését, valójában a szellemi tulajdonjogi jogkezelő társaságok kölcsönös megszűnését írja elő, azáltal, hogy torzítja az egészséges versenyt, egyenlőtlen értékesítési feltételeket ír elő, és elkerülhetetlen sérelmeket okoz a szóban forgó társaságok között. Végül a felperes szerint a megtámadott határozat tévesen és közvetlenül értelmezi a 98/38/EGK irányelvet, és sérti azt a nemzetközi szellemi tulajdonjogi berni egyezményt, amelyhez az Európai Unió csatlakozott.

____________

¹ - A műholdas műsorsugárzásra és a vezetékes továbbközvetítésre alkalmazandó egyes szerzői és szomszédos jogi szabályok összehangolásáról szóló, 1993. szeptember 27-i 93/83/EGK tanácsi irányelv (HL L 248., 15. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 134. o.)