T‑342/12. sz. ügy

Max Fuchs

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi védjegy – Felszólalási eljárás – Körben lévő csillagot ábrázoló közösségi ábrás védjegy bejelentése – Körben lévő csillagot ábrázoló korábbi közösségi és nemzeti ábrás védjegyek – Viszonylagos kizáró ok – Összetéveszthetőség – A korábbi védjegy megkülönböztető képessége – A 207/2009/EK tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja – A korábbi közösségi védjegy oltalmának megszűnése – Az eljáráshoz fűződő érdek fennmaradása – A részleges okafogyottság hiánya”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (második tanács), 2014. október 8.

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Elfogadhatósági feltételek – Az eljáráshoz fűződő érdek – A bíróság által hivatalból történő vizsgálat

2.      Közösségi védjegy – Jogorvoslati eljárás – Az uniós bírósághoz benyújtott kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – A felszólalás alapjául szolgáló korábbi közösségi védjegy oltalmának megszűnése

(207/2009 tanácsi rendelet, 45. cikk, 55. cikk, (1) bekezdés, 58. cikk, (1) bekezdés, második mondat, és 64. cikk, (3) bekezdés)

3.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – Értékelési szempontok

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

4.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – Az érintett védjegyek hasonlósága – Értékelési szempontok

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

5.      Közösségi védjegy – Az OHIM határozatai – Jogszerűség – Az uniós bíróság által végzett vizsgálat – Szempontok

(207/2009 tanácsi rendelet)

6.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – Az érintett védjegyek hasonlósága – Szóelemekkel nem rendelkező ábrás védjegyek – Hangzásbeli összehasonlítás

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

7.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – Körben lévő csillagot ábrázoló ábrás védjegyek

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

1.      Mivel a kereset elfogadhatóságának feltételei, különösen az eljáráshoz fűződő érdek hiánya, az eljárásgátló okok fennállása miatti elfogadhatatlanság körébe tartoznak, a Törvényszék feladata annak hivatalból történő vizsgálata, hogy a felperesnek továbbra is fennáll‑e a megtámadott határozat hatályon kívül helyezéséhez fűződő érdeke.

(vö. 22. pont)

2.      A korábbi közösségi védjegyoltalom megszűnését megállapító határozat jogerejének beállta ellenére a felperesnek továbbra is fennáll a védjegybejelentésével szemben benyújtott felszólalásnak helyt adó határozat vitatásához fűződő érdeke.

A felszólalás alapjául szolgáló védjegyoltalom megszűnése, amennyiben a megszűnésre csak a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) fellebbezési tanácsának az említett védjegyen alapuló felszólalásnak helyt adó határozatát követően kerül sor, nem jár az utóbbi határozat visszavonásával vagy hatályon kívül helyezésével. A védjegyoltalom megszűnésének megállapítása esetén ugyanis a 207/2009 rendelet 55. cikke (1) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően a közösségi védjegyoltalmat úgy kell tekinteni, mintha ahhoz a megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtásától kezdődően nem fűződtek volna az e rendeletben meghatározott joghatások. Ezzel szemben ezen időpontig a közösségi védjegyoltalomhoz az említett rendelet 2. címében meghatározott joghatások fűződtek. Következésképpen, abban az időpontban, amikor a megtámadott határozatot elfogadták, a korábbi közösségi védjegyoltalomhoz ténylegesen fűződött az említett rendelkezésekben meghatározott valamennyi joghatás. Következésképpen az az álláspont, hogy a jogvita tárgytalanná válik, amennyiben az eljárás során határozat születik a védjegyoltalom megszűnésének megállapításáról, a Törvényszék esetében arra vezet, hogy a felszólási határozat elfogadását követően felmerülő olyan indokokat kell figyelembe vennie, amelyek nem befolyásolják e határozat megalapozottságát, és nincsenek hatással megsemmisítés iránti eljárás alapjául szolgáló felszólalási eljárásra.

Továbbá a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése esetén annak a keletkezésére visszaható hatályú hatályon kívül helyezése olyan előnnyel járhat a felperes számára, amelyet az okafogyottság megállapítása nem biztosít a számára. Amennyiben ugyanis a Törvényszék kimondja az okafogyottságot, a felperes csupán újabb védjegy‑bejelentési kérelmet nyújthat be az OHIM‑hoz a védjegye tekintetében, azzal hogy e kérelemmel szemben a jövőben a megszűnt korábbi közösségi védjegyoltalom alapján már nem lehet felszólalást benyújtani. Ezzel szemben, amennyiben a Törvényszék az ügy érdemében határoz, és a keresetnek helyt ad annak megállapításával, hogy az ütköző védjegyek között nem áll fenn az összetévesztés veszélye, semmi nem akadályozza a bejelentett védjegy lajstromozását.

Végül pusztán azon körülmény, hogy a felszólalási osztály és a fellebbezési tanács határozataival szemben benyújtott jogorvoslatok a 207/2009 rendelet 58. cikke (1) bekezdésének második mondata és 64. cikkének (3) bekezdése értelmében felfüggesztő hatályúak, nem lehet elegendő a felperes eljáráshoz fűződő érdekének vitatásához. Emlékeztetni kell ugyanis arra, hogy a 207/2009 rendelet 45. cikke értelmében a megjelölést csak akkor kell közösségi védjegyként lajstromozni, ha a felszólalást jogerős határozattal elutasították.

(vö. 24., 26., 28., 29. pont)

3.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 34., 54. pont)

4.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 39. pont)

5.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 43., 51. pont)

6.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 47. pont)

7.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 62. pont)