2013. január 8-án benyújtott kereset - NICO kontra Tanács

(T-6/13. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Naftiran Intertrade Co. (NICO) Sàrl (Pully, Svájc) (képviselők: J. Grayston solicitor, G. Pandey, P. Gjørtler, D. Rovetta, D. Sellers és N. Pilkington ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413/KKBP határozat módosításáról szóló, 2012. október 15-i 2012/635/KKBP tanácsi határozatot² és az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 267/2012/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2012. október 15-i 945/2012/EU tanácsi végrehajtási rendeletet annyiban, amennyiben e vitatott jogi aktusokban a korlátozó intézkedésekkel érintett személyek és szervezetek listáján a felperes is szerepel;

a Tanácsot kötelezze a jelen eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes öt jogalapra hivatkozik, amelyek lényeges eljárási szabályok megsértésére, és a Szerződések vagy az alkalmazásukra vonatkozó bármely jogi rendelkezés megsértésére vonatkoznak: a meghallgatáshoz való jog megsértése, az indokolás elégtelensége, a védelemhez való jog megsértése, nyilvánvaló értékelési hiba és a tulajdonhoz való alapvető jog megsértése.

A felperes szerint a Tanács nem hallgatta meg a felperest, és ezt semmilyen ellentétes rendelkezés nem igazolja, különösen a hatályos szerződéses kötelezettségekkel kapcsolatos intézkedések tekintetében. Ezentúl a felperes azt állítja, hogy a Tanács indokolása elégtelen, amely indokolást a Tanács a megerősítette a felperes számára, miközben a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmekre nem adott választ. A felperes szerint e mulasztásokkal a Tanács megsértette a védelemhez való jogát, mivel a megtagadta tőle annak lehetőségét, hogy a Tanács megállapításaival szembeni érveit ténylegesen előterjessze, hiszen nem biztosítottak számára hozzáférést e megállapításokhoz. A Tanács állításával ellentétben a felperes előadja, hogy ő nem a National Iranian Oil Company leányvállalata, mivel az már nem is létezik Jersey-n, és a Tanács semmiképpen sem bizonyította, hogy ha a felperes az említett vállalkozás leányvállalata lenne is, az az iráni államnak olyan gazdasági haszonnal járna, amely ellentétes lenne a vitatott intézkedések céljával. Végül a felperes szerint a Tanács azzal, hogy a felperes tulajdonjogait és hatályos szerződéses kötelezettségeit érintő intézkedéseket tett, megsértette a tulajdonhoz való alapvető jogot, tekintettel arra, hogy az intézkedéseinek arányossága nem bizonyítható.

____________

¹ - HL L 282., 58. o.

² - HL L 282., 16. o.