T‑303/04. R. II. sz. ügy

European Dynamics SA

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések – Közösségi közbeszerzési eljárás – Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem – Sürgősség – Új kérelem – Új tények – Hiány”

A végzés összefoglalása

1.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem — A végrehajtás felfüggesztése — Ideiglenes intézkedések — Az elrendelés feltételei — „Fumus boni iuris” — Kumulatív jelleg — Az intézkedés ideiglenes jellege — Az ügyben szereplő érdekek összességének mérlegelése — Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró mérlegelési jogköre

(EK 225. cikk, (1) bekezdés, EK 242. és EK 243. cikk; az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 104. cikk, 2. §)

2.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem — A végrehajtás felfüggesztése — Ideiglenes intézkedések — Módosítás vagy visszavonás — Feltétel — A körülmények megváltozása — Módosítás vagy visszavonás a kérelem elutasítása esetén — Kizártság

(Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 108. cikk)

3.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem — A végrehajtás felfüggesztése — A kérelem elutasítása — Másik kérelem benyújtásának lehetősége — Feltétel — Új tények — Fogalom

(Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 109. cikk)

1.      Az ideiglenes intézkedés iránti kérelmeknek meg kell jelölniük a jogvita tárgyát, a sürgősségre okot adó körülményeket, valamint azokat a ténybeli és jogi alapokat, amelyek valószínűsítik (fumus boni iuris) a kért ideiglenes intézkedés szükségességét. Ezek a feltételek konjunktívak, tehát amennyiben egy is hiányzik közülük, az említett kérelmeket el kell utasítani. Emellett a kért intézkedéseknek ideiglenes jellegűeknek kell lenniük olyan értelemben, hogy ne döntsenek előre a jogvita jogi vagy ténybeli kérdéseiben, és ne semlegesítsék előre a később, az alapügyben hozandó döntés következményeit.

Ezen együttes vizsgálat keretében az ideiglenes intézkedésről határozó bírónak adott esetben mérlegelnie kell az érintett érdekeket. Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, és az ügy jellegzetességeire tekintettel szabadon határozza meg, hogy milyen módon kell vizsgálni ezeket a különböző feltételeket, valamint e vizsgálat rendjét, minthogy semmilyen közösségi szabály nem ír elő számára előre meghatározott vizsgálati módot az ideiglenes intézkedés szükségességének értékeléséhez.

(vö. 29–31. pont)

2.      Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzatának 108. cikke, amely szerint a fél kérésére az ideiglenes intézkedésről határozó végzés bármikor módosítható vagy visszavonható a körülmények megváltozása esetén, akkor alkalmazható, ha a végzés ideiglenes intézkedést írt elő. Nem alkalmazható olyan esetekben, amikor az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasították, mivel ezen utóbbi eshetőségeket az eljárási szabályzat 109. cikke szabályozza.

(vö. 54. pont)

3.      Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzatának 109. cikke szerint az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítása nem akadályozza meg az azt előterjesztő felet abban, hogy új tények alapján újabb kérelmet terjesszen elő. A felperest terheli annak bizonyítása, hogy fennállnak az eljárási szabályzat 109. cikkében meghatározott azon feltételek, amelyek lehetővé teszik további kérelem benyújtását. Az e rendelkezés szerinti „új tények” alatt olyan tényeket kell érteni, amelyek az első ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasító végzés kihirdetését követően vagy az első végzés meghozatalához vezető eljárás során keletkeztek, vagy amelyekre a felperes az első kérelmében nem hivatkozhatott, és amelyek lényegesek a kérdéses ügy elbírálásához.

(vö. 55., 57., 60. pont)