T‑481/08. sz. ügy

Alisei

kontra

Európai Bizottság

„Megsemmisítés iránti kereset – Külső fellépések és az EFA – Az ellenőrzés lezárása és a záróbeszámoló elfogadása – Tisztán szerződéses jogviszony keretébe illeszkedő aktus – Hatáskör hiánya – Közvetlen érintettség hiánya – Elfogadhatatlanság – Kártérítési kereset – Nyilvánvaló elfogadhatatlanság”

A végzés összefoglalása

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Valójában szerződéses jellegű jogvitára vonatkozó kereset – A közösségi bíróság hatáskörének hiánya

(EK 230. cikk és EK 238. cikk)

2.      Az Európai Közösségek közbeszerzési szerződései – Az Európai Fejlesztési Alapból az AKCS‑országokban finanszírozott projektek

(EK 230. cikk)

3.      Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – Kötelező joghatásokat kiváltó aktusok

(EK 230. cikk)

4.      Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – A gondos ügyintézés elvének és az átláthatóság elvének megsértése – Tisztán szerződéses jogviszony keretében való hivatkozás

1.      Jóllehet egyes, a fejlesztési együttműködés és humanitárius segítségnyújtás területén folytatott projektek keretében nonprofit egyesület részére fizetett előlegek részbeni visszatéríttetéséről szóló levelet úgy kellene értelmezni, mint amely lezárja a szóban forgó projektekhez kapcsolódó támogatási szerződésekre vonatkozó ellenőrzési eljárást, és a záróbeszámoló elfogadásával elfogadja a külső ellenőr következtetéseit, az nem választható el az e szerződésekben létrehozott szerződéses jogviszonytól. A Bizottság által kiválasztott külső ellenőr által végzett ellenőrzés ugyanis a Bizottság említett szerződésekből eredő jogainak gyakorlása körébe tartozik, és így az e szerződések útján létrejött szerződéses jogviszonyba illeszkedik. Az e levélben állítólagosan foglalt határozat megsemmisítése iránti kérelem, abban a részében, amely e szerződéseket érinti, tehát elfogadhatatlan.

(vö. 54. és 55. pont)

2.      A Bizottság képviselőinek az Európai Fejlesztési Alap (EFA) pénzügyi támogatását élvező közbeszerzéseket érintő fellépései, legyen szó akár jóváhagyásról, akár jóváhagyás megtagadásáról, illetve engedélyezésről vagy engedélyezés megtagadásáról, csak annak megállapítását célozzák, hogy a finanszírozás feltételei teljesülnek‑e, vagy sem, és nem céljuk azon elvet sérteni, és nem is sértik azon elvet, amely szerint a szóban forgó szerződések nemzeti jellegűek maradnak, és csak a kedvezményezett államok felelnek azok előkészítéséért, a megtárgyalásáért és a megkötéséért. A szóban forgó közbeszerzéseken ajánlatot tevő vagy nyertes vállalkozások ugyanis csak a közbeszerzésért felelős kedvezményezett állammal kerülnek jogviszonyba, és a Bizottság képviselőinek aktusai nem helyettesítik az e szerződés megkötésére és aláírására egyedül jogosult AKCS‑állam határozatát az ezen intézménytől eredő határozattal. E megfontolások, az AKCS‑államok által kötött, az EFA által finanszírozott támogatási szerződésekre is érvényesek.

Mindazonáltal e megfontolások önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy a Bizottság által saját hatásköreinek gyakorlása közben elfogadott aktus ellen az olyan személy által benyújtott megsemmisítés iránti kereset elfogadhatatlan legyen, akit ezen aktus érint, és aki formálisan ezen aktus címzettje, még akkor sem, ha az említett aktus szerződéses jellegű jogviszonyba illeszkedik. Az ilyen körülmények között elfogadott aktus, amennyiben az ténylegesen a Bizottság határozatát tartalmazza, a Törvényszék előtti megsemmisítés iránti kereset tárgya lehet.

(vö. 60–64. pont)

3.      Az Európai Fejlesztési Alapnak (EFA) járó követelések, amelyeket a Bizottság által, vagy a kérésére elvégzett ellenőrzést követően állapítanak meg, nem magából az ellenőrzésből, hanem az EFA által finanszírozott szerződés egyik szerződő fele szerződéses kötelezettségeinek megszegéséből erednek. Az ellenőrzési beszámoló ugyanis csak megállapítja a már megtörtént esetleges szabálytalanságot, valamint az abból következő követeléseket. Nem módosítja tehát semmiben e követelések adósának jogi helyzetét. Ez utóbbinak egyébiránt lehetősége van a hatáskörrel rendelkező bíróság előtt vitatni az ellenőrzési beszámoló megállapításait és következtetéseit minden, a szóban forgó követeléseket érintő jogvita keretében.

Az EFA‑nak járó követelésnek az EFA által finanszírozott szerződésekről szóló ellenőrzési beszámolóban való megállapítása tehát behajtási megbízás, valamint adott esetben az adósnak címzett terhelési értesítő kiállításához vezethet, amely aktusok végeredményben önmagukban nem minősülnek kötelező joghatásokat kiváltó, az adós érdekeit érintő intézkedésnek.

Másfelől egyáltalán nem biztos, hogy az EFA‑nak járó követelést megállapító ellenőrzési beszámoló olyan kötelező joghatásokat kiváltó aktust von maga után, amely az adós érdekeit érintené. Feltételezve akár, hogy az EFA által finanszírozott szerződéseket érintő ellenőrzési beszámoló később a szerződő felek egyikét érintő, kötelező joghatásokat kiváltó jogi aktushoz vezet, az említett ellenőrzési beszámoló csak előkészítő aktusa e későbbi aktusnak, amely az érintettnek sérelmet okoz. A Bizottságnak az ellenőrzés lezárásáról szóló és a záróbeszámoló elfogadásával a külső ellenőr következtetéseit érvényessé nyilvánító határozata tehát nem lehet a Törvényszék előtt megsemmisítés iránti kereset tárgya.

(vö. 67., 71–75. pont)

4.      Ami a szerződéses jellegű jogvitát illeti, az olyan jogi rendelkezésekre való egyszerű hivatkozás, amelyek nem a szerződésből erednek, de a felekre kötelezőek, nem járhatnak a jogvita szerződéses jellege megváltoztatásának következményével, és így azzal, hogy megkérdőjelezze a bíróság hatáskörét az e szabályokra hivatkozó fél vonatkozásában. Ha másképp lenne, a jogvita jellege, és következésképpen a hatáskörrel rendelkező bíróság a felek által hivatkozott szabályok alapján megváltoztatható lenne, ami ellentétes a különböző bíróságok tárgyi hatáskörére vonatkozó szabályokkal.

Egyébiránt az intézményeket a gondos ügyintézés általános elvéből következő, az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek csak a közigazgatási feladataik gyakorlása során terhelik. Ellenben, amikor a Bizottság és a felperes közötti kapcsolat egyértelműen szerződéses jellegű, ez utóbbi csak a szerződési feltételek vagy a szerződésre alkalmazandó jog Bizottság általi megsértését kifogásolhatja. Ilyen esetben nem lehet elegendő, ha a felperes a keresetében a Közösség szerződésen kívüli felelősségére, valamint a gondos ügyintézés és az átláthatóság elveinek Bizottság általi állítólagos megsértésére hivatkozik, hanem pontosan meg kell jelölnie az intézmény által megsértett kötelezettségek szerződéses vagy nem szerződéses eredetét.

(vö. 94–96. pont)