T‑235/12. sz. ügy
CEDC International sp. z o.o.
kontra
Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)
„Közösségi védjegy – Felszólalási eljárás – Közösségi térbeli védjegy bejelentése – Egy üvegben elhelyezett fűszál formája – Korábbi nemzeti térbeli védjegy – A korábbi védjegy tényleges használata – A 207/2009/EK rendelet 75. cikke, valamint 76. cikkének (1) és (2) bekezdése – A bizonyítékokra első alkalommal a fellebbezési tanács előtt történő hivatkozás – A 207/2009 rendelet 76. cikkének (2) bekezdésében biztosított mérlegelési jogkör – Indokolási kötelezettség”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (nyolcadik tanács), 2014. december 11.
1. Közösségi védjegy – Jogorvoslati eljárás – Az uniós bírósághoz benyújtott kereset – A Törvényszék hatásköre – A tényállásnak az első alkalommal előtte felhozott bizonyítékokat figyelembe vevő, újbóli vizsgálata – Kizártság
(A Törvényszék eljárási szabályzata, 135. cikk, 4. §; 207/2009 tanácsi rendelet, 65. cikk)
2. Közösségi védjegy – Eljárási rendelkezések – A határozatok indokolása – A 207/2009 rendelet 75. cikkének első mondata – Az EUMSZ 296. cikkével azonos hatály – A fellebbezési tanács hallgatólagos indokolása – Megengedhetőség
(EUMSZ 296. cikk); 207/2009 tanácsi rendelet, 75. cikk, első mondat)
3. Közösségi védjegy – Jogorvoslati eljárás – Az OHIM felszólalási osztályának határozatával szemben benyújtott fellebbezés – A fellebbezési tanács által végzett vizsgálat – Terjedelem – A felszólalás alátámasztásául az e célból megszabott határidőn belül elő nem terjesztett tények és bizonyítékok – Figyelembevétel – A fellebbezési tanács mérlegelési jogköre – A fellebbezési tanács indokolási kötelezettsége
(207/2009 tanácsi rendelet, 42. cikk, (2) bekezdés és 76. cikk, (2) bekezdés)
4. Közösségi védjegy – Harmadik személyek észrevételei és felszólalás – A felszólalás vizsgálata – A korábbi védjegy használatának igazolása – Tényleges használat – Értékelési szempontok – Térbeli védjegyek
(207/2009 tanácsi rendelet, 42. cikk, (2) bekezdés)
5. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Az indokolási kötelezettség megsértésének a peres eljárás során való helyrehozatala – Megengedhetetlenség
(EUMSZ 296. cikk)
6. Közösségi védjegy – Jogorvoslati eljárás – Az OHIM felszólalási osztályának határozatával szemben benyújtott fellebbezés – A fellebbezési tanács által végzett vizsgálat – Terjedelem – A felszólalás alátámasztásául az e célból megszabott határidőn belül elő nem terjesztett tények és bizonyítékok – Figyelembevétel – A fellebbezési tanács mérlegelési jogköre – Eltérő rendelkezés hiánya – A korábbi védjegy használatának igazolása
(207/2009 tanácsi rendelet, 42. cikk, (1)–(3) bekezdés és 76. cikk, (2) bekezdés; 2868/95 bizottsági rendelet, 1. cikk, 22. szabály, (2) bekezdés)
7. Közösségi védjegy – Jogorvoslati eljárás – Az OHIM felszólalási osztályának határozatával szemben benyújtott fellebbezés – A fellebbezési tanács által végzett vizsgálat – Terjedelem – A felszólalás alátámasztásául az e célból megszabott határidőn belül elő nem terjesztett tények és bizonyítékok – Figyelembevétel – Feltételek
(207/2009 tanácsi rendelet, 76. cikk, (2) bekezdés; 2868/95 bizottsági rendelet, 1. cikk, 22. szabály, (2) bekezdés)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 25. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 42., 96., 97. pont)
3. A közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 76. cikke (2) bekezdésének szövegéből következik, hogy főszabályként és eltérő rendelkezés hiányában a tények és bizonyítékok felek általi előterjesztése továbbra is lehetséges a határidők lejárta után, amelyekhez a 207/2009 rendelet értelmében ezen előterjesztés kötve van, és a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) nem tilos az ilyen, késedelmesen – vagyis a felszólalási osztály által adott határidő lejártát követően és adott esetben elsőként a fellebbezési tanács előtti eljárás során – előterjesztett tényeket vagy bizonyítékokat figyelembe vennie. Azzal a pontosítással, hogy az OHIM figyelmen kívül „hagyhatja” a késedelmesen hivatkozott tényeket vagy késedelmesen előterjesztett bizonyítékokat, a 207/2009 rendelet 76. cikkének (2) bekezdése széles mérlegelési jogkörrel ruházza fel az OHIM‑ot, hogy az – határozatát e tekintetben indokolva – eldönthesse, hogy azokat tekintetbe kell‑e venni, vagy sem.
A jogbiztonsághoz és a megfelelő ügyintézéshez fűződő indokok az OHIM‑nak a felek által késedelmesen előterjesztett tények és bizonyítékok figyelembevételével kapcsolatos mérlegelési jogköre mellett szólnak. E jogkör ugyanis hozzájárulhat azon védjegyek lajstromozásának elkerüléséhez, amelyek használata ellen a későbbiekben eredményesen lehetne törlési eljárást vagy védjegybitorlási pert indítani.
Márpedig a 207/2009 rendelet 76. cikke (2) bekezdésének szövegéből az következik, hogy a tényekre való késedelmes hivatkozás, illetve a bizonyítékok késedelmes előterjesztése nem biztosít feltétlen jogot az eljáró fél számára arra vonatkozóan, hogy e tényeket vagy bizonyítékokat az OHIM tekintetbe is fogja venni. az, hogy az OHIM figyelembe veszi‑e az ilyen kiegészítő bizonyítékokat, semmi esetre sem valamelyik fél „javára” szóló döntésnek, hanem a 207/2009 rendelet 76. cikkének (2) bekezdésében e szervre ruházott mérlegelési jogkör objektív és indokolással ellátott gyakorlásának minősül. Az ennek megfelelően szükséges indokolásra még nagyobb szükség van akkor, ha az OHIM úgy határoz, hogy a késedelmesen előterjesztett bizonyítékokat nem veszi figyelembe.
A késedelmesen előterjesztett bizonyítékok esetleges figyelembevétele az OHIM részéről, amikor a felszólalási eljárás keretén belül kell határoznia, különösen akkor igazolható, ha egyrészt a késedelmesen előterjesztett bizonyítékoknak első ránézésre tényleges jelentősége lehet az OHIM‑hoz benyújtott felszólalás kimenetele szempontjából, másrészt az eljárás azon szakasza, amelyben erre a késedelmes előterjesztésre sor kerül, továbbá az azt övező körülmények nem akadályozzák e figyelembevételt.
(vö. 44–46., 57., 60., 62. pont)
4. A védjegyek térbeli jellegével ellentétes a statikus, kétdimenziós látásmód, és e jelleg dinamikus – háromdimenziós – megközelítést követel meg. Így tehát a térbeli védjegyeket főszabály szerint az érintett fogyasztó több oldalról is észlelheti. Ami az ilyen védjegyek használatára vonatkozó bizonyítékokat illeti, azokat tehát nem mint az érintett fogyasztó által két dimenzióban, hanem mint általa három dimenzióban érzékelhetőeket kell figyelembe venni. Ebből következik, hogy valamely térbeli védjegy oldalról és hátulnézetből vett ábrázolásainak főszabály szerint valóban jelentőségük lehet az említett védjegy tényleges használatának értékelése céljából, és nem zárhatók ki pusztán amiatt, mert nem szemből vett ábrázolásokat képeznek.
(vö. 65. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 71., 72. pont)
6. A közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 42. cikkének (2) és (3) bekezdése, mint érdemi rendelkezés, nem tartalmaz a felszólalónak a korábbi védjegy használatának igazolása céljából biztosított határidőre vonatkozó követelményt. Így tehát a felszólalás „ilyen bizonyíték hiányában” történő elutasítása a szolgáltatott bizonyítékok érdemi értékelésének, és nem az eljárási határidők be nem tartásának következménye. Ennélfogva a 207/2009 rendelet 42. cikkének (2) és (3) bekezdése nem lehet kihatással arra a mérlegelési jogkörre, amely az a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt (védjegyek és formatervezési minták) ugyanezen rendelet 76. cikkének (2) bekezdése alapján illeti meg annak eldöntésénél, hogy a hozzá késedelmesen beterjesztett bizonyítékokat figyelembe kell‑e venni, vagy sem.
Ami a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet végrehajtásáról szóló 2868/95 rendelet 22. szabályának (2) bekezdését illeti, az úgy rendelkezik, hogy ha a felszólalónak igazolnia kell a védjegy használatát, vagy ki kell mentenie a használat elmaradását, az OHIM felhívja őt arra, hogy ezt a részére az OHIM által meghatározott határidőn belül tegye meg. Ha a felszólaló a megadott határidőn belül nem nyújtja be e bizonyítékokat, az OHIM elutasítja a felszólalást.
E tekintetben, bár a 2868/95 rendelet 22. szabálya (2) bekezdésének szövegéből kétségkívül az következik, hogy ha az érintett védjegy használatát semmilyen módon nem bizonyították az OHIM által megjelölt határidőn belül, ez utóbbinak főszabály szerint hivatalból meg kell állapítania a korábbi védjegy tényleges használatának hiányát, e megállapítás viszont nem szükséges, ha e használatra vonatkozóan az említett határidőn belül benyújtották a bizonyítékokat. Ilyen esetben ugyanis – hacsak nem derül ki, hogy az említett bizonyítékok minden relevanciát nélkülöznek a védjegy tényleges használatának megállapítása szempontjából – az eljárásnak tovább kell folytatódnia. Így az OHIM‑nak – amint azt a 207/2009 rendelet 42. cikkének (1) bekezdése előírja – ahányszor csak szükséges, fel kell hívnia a feleket, hogy nyújtsák be az OHIM által nekik címzett értesítésekkel vagy a többi féltől származó közlésekkel kapcsolatos észrevételeiket. Ebben az összefüggésben, ha a korábbi védjegy tényleges használatának hiányát később megállapítják, ezen elutasításra nem a 2868/95 rendelet 22. szabálya (2) bekezdésének – amely alapvetően eljárásjogi jellegű rendelkezés – alkalmazása alapján kerül sor, hanem kizárólag a 207/2009 rendelet 42. cikkében szereplő érdemi rendelkezések alapján.
A fentiekből többek között az következik, hogy ha a védjegy használatára vonatkozó bizonyítékokat az OHIM által a 2868/95 rendelet 22. szabályának (2) bekezdése alapján megjelölt határidőn belül benyújtják, az e használatra vonatkozó további bizonyítékok benyújtása továbbra is lehetséges e határidő lejártát követően, és az OHIM‑nak nem tilos az ilyen, késedelmesen előterjesztett bizonyítékokat figyelembe vennie azon mérlegelési jogkör értelmében, amellyel a 207/2009 rendelet 76. cikkének (2) bekezdése felruházza őt. Ennélfogva azt kell megállapítani, hogy a 2868/95 rendelet 22. szabályának (2) bekezdése nem képezi akadályát annak, hogy a fellebbezési tanács gyakorolja a 207/2009 rendelet 76. cikkének (2) bekezdésében számára arra vonatkozóan biztosított mérlegelési jogkört, hogy esetlegesen figyelembe vegye az első alkalommal hozzá benyújtott kiegészítő bizonyítékokat.
(vö. 76–78., 82–86. pont)
7. A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) arra vonatkozó mérlegelési jogkörének a gyakorlása keretében, hogy adott esetben figyelembe vegyék a késedelmesen előterjesztett bizonyítékokat, követelmény, hogy a felszólalási osztály által megadott határidő lejártát követően előterjesztett bizonyítékok ne az első és egyedüli bizonyítékai legyenek a használatnak, hanem a megadott határidőn belül benyújtott, releváns bizonyítékokhoz képest ún. „másodlagos” vagy „kiegészítő” jellegűek legyenek. E tekintetben nem követelmény, hogy a kiegészítő bizonyítékok tárgyi összefüggésben legyenek a korábban benyújtott bizonyítékokkal, csupán azt, hogy valóban relevánsak legyenek az OHIM előtti eljárás kimenetele szempontjából.
Egyébiránt a védjegyhasználatra vonatkozó, a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet végrehajtásáról szóló 2868/95 rendelet 22. szabályának (2) bekezdésében említett határidő lejárta után előterjesztett kiegészítő bizonyítékok esetleges figyelembevételének nem szükségszerű feltétele, hogy az érintettnek ne álljon módjában ezeket a bizonyítékokat az említett határidőn belül előterjeszteni.
(vö. 89., 90., 95. pont)