2010. október 11-én benyújtott kereset - Franciaország kontra Bizottság
(T-488/10. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Francia Köztársaság (képviselők: E. Belliard, G. de Bergues és N. Rouam meghatalmazottak)
Alperes: Európai Bizottság
Kereseti kérelmek
A Törvényszék teljes egészében semmisítse meg a megtámadott határozatot
a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A felperes az Európai Bizottság által hozott, a franciaországi Martinique régióra vonatkozóan az 1.. célkitűzés körébe tartozó közösségi strukturális támogatások címén, egységes programozási dokumentum alapján az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) nyújtott támogatás részleges megszüntetéséről szóló, 2010. július 28-i C(2010)5229 határozatának a megsemmisítését kéri. E határozat teljes egészében megszünteti a "Village de vacances Club Méditerranée-Les Boucaniers" elnevezésű nagyprojekt számára az ERFA-ból nyújtott, 12 460 000 euró összegű támogatást.
A felperes a keresetének alátámasztása végett négy jogalapra hivatkozik.
Első jogalapja keretében a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1993. június 14-i 93/37/EGK tanácsi irányelv
1 2. cikkének (1) bekezdését azáltal, hogy azt állapította meg, hogy a "Club Méditerranée-Les Boucaniers" felújítására és bővítésére kötött, építési beruházásra irányuló szerződések olyan építési beruházásra irányuló szerződéseknek minősülnek, amelyeket az ajánlatkérő több mint 50 %-ban közvetlenül támogat. E szerződéseket ugyanis csak a projekt költségeinek 29,92 %-a erejéig támogatták. Azok az adókedvezmények, amelyekben a magántársaságok üzlettársai részesültek a projektet érintő befektetéseik miatt, nem minősülhetnek a 93/37/EGK irányelv 2. cikkének (1) bekezdése értelmében vett támogatásnak.
A felperes a második jogalapja keretében, amely két részre osztható, arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette a 93/37/EGK irányelv 2. cikkének (2) bekezdését, mikor megállapította, hogy a "Club Méditerranée-Les Boucaniers" felújítására és bővítésére vonatkozó, építési beruházásra irányuló szerződések e rendelkezés értelmében sport-, szórakozási és szabadidő-létesítmények építési munkáira vonatoznak.
Egyrészt a felperes álláspontja szerint a Bizottságnak figyelembe kellett volna vennie az Európai Közösségeken belüli Gazdasági Tevékenységek Általános Ipari Osztályozását (NACE), amelyet a 3037/90 rendelet
2 vezetett be, és amelyre a 93/37 irányelv 2. cikkének (2) bekezdése is hivatkozik. Ezen Osztályozás megkülönbözteti egyrészt a szálláshely-szolgáltatási és vendéglátási tevékenységet, másről pedig a szórakozási, kultúra-és sporttevékenységeket.
Másrészt a felperes úgy véli, hogy a 93/37/EGK irányelv 2. cikkének (2) bekezdése azokra a szerződésekre vonatkozik, amelyek jellegűknél fogva az ajánlatkérő hagyományos szükségleteinek a keretébe tartoznak, és következésképpen azokra a sport-, szórakozási és szabadidő-létesítményekre vonatkoznak, amelyek mindenki számára nyitva állnak, nem pedig a magánügyfelek számára fenntartott létesítményekre.
A felperes a harmadik jogalapja keretében arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette az EUMSZ 296. cikk második bekezdését azáltal, hogy nem fejtette ki világosan és egyértelműen, hogy a "Club Méditerranée-Les Boucaniers" felújítására és bővítésére vonatkozó munkálatok miért vonatkoznak a 93/37/EGK irányelv 2. cikkének (2) bekezdése értelmében sport-, szórakozási és szabadidő-létesítmények építési munkáira.
A felperes negyedik jogalapja keretében másodlagosan arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette az arányosság elvét azzal, hogy az ERFA támogatásának 100 %-os módosítását rendelte el, pedig a sport-, és szabadidő-létesítményeket érintő munkálatok a projektnek valamivel kevesebb, mint 10 %-át képviselik.
____________1 - HL L 199., 54. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 2. kötet, 163. o.2 - Az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról szóló, 1990. október 9-i 3037/90/EGK tanácsi rendelet (HL L 293., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 4. kötet, 177. o.)