T‑131/12. sz. ügy
Spa Monopole, compagnie fermière de Spa SA/NV
kontra
Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)
„Közösségi védjegy – Felszólalási eljárás – A SPARITUAL közösségi szóvédjegy bejelentése – A SPA és LES THERMES DE SPA korábbi Benelux szó‑ és ábrás védjegyek – Viszonylagos kizáró ok – A 207/2009 rendelet 8. cikkének (5) bekezdése”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (második tanács), 2015. május 5.
1. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló, jóhírnévvel rendelkező korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A jóhírnévvel rendelkező korábbi védjegy nem hasonló termékekre vagy szolgáltatásokra kiterjesztett oltalma – Feltételek – A védjegy jóhírneve a tagállamban vagy a Közösségben – Fogalom – Értékelési szempontok
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (2) és (5) bekezdés)
2. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló, jóhírnévvel rendelkező korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A jóhírnévvel rendelkező korábbi védjegy nem hasonló termékekre vagy szolgáltatásokra kiterjesztett oltalma – Feltételek
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (5) bekezdés)
3. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló, jóhírnévvel rendelkező korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A jóhírnévvel rendelkező korábbi védjegy nem hasonló termékekre vagy szolgáltatásokra kiterjesztett oltalma – Feltételek – A védjegy jóhírneve a tagállamban vagy a Közösségben – A védjegy használata valamely másik lajstromozott és jóhírnévvel rendelkező védjegy részeként
(207/2009 tanácsi rendelet)
4. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló, jóhírnévvel rendelkező korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A jóhírnévvel rendelkező korábbi védjegy nem hasonló termékekre vagy szolgáltatásokra kiterjesztett oltalma – A SPARITUAL szóvédjegy, valamint a SPA és LES THERMES DE SPA szó‑ és ábrás védjegyek
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (5) bekezdés)
5. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló, jóhírnévvel rendelkező korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A jóhírnévvel rendelkező korábbi védjegy nem hasonló termékekre vagy szolgáltatásokra kiterjesztett oltalma – Feltételek – A védjegyek közötti kapcsolat
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (5) bekezdés)
6. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló, jóhírnévvel rendelkező korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A jóhírnévvel rendelkező korábbi védjegy nem hasonló termékekre vagy szolgáltatásokra kiterjesztett oltalma – Feltételek – A korábbi védjegy megkülönböztető képességének vagy jóhírnevének tisztességtelen kihasználása – A korábbi védjegy megkülönböztető képességének vagy jóhírnevének sérelme
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (5) bekezdés)
7. Közösségi védjegy – Jogorvoslati eljárás – Az OHIM első fokon eljáró fórumának határozata ellen a fellebbezési tanács elé benyújtott fellebbezés – E két fórum közötti funkcionális folyamatosság – A fellebbezésnek a fellebbezési tanács általi vizsgálata – Terjedelem
(207/2009 tanácsi rendelet, 76. cikk)
1. A közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésének megfelelően a (2) bekezdés szerinti korábbi védjegy jogosultjának felszólalása alapján nem részesülhet oltalomban a korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés, ha az érintett áruk, illetve szolgáltatások nem hasonlóak, feltéve hogy korábbi nemzeti védjegy esetén a korábbi nemzeti védjegy az érintett tagállamban jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a korábbi védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét. Ami a Benelux védjegyhivatalnál lajstromozott védjegyeket illeti, a Benelux államok területe egy tagállam területének tekintendő. A valamely tagállambeli jóhírnév feltételeire vonatkozókkal megegyező indokok miatt valamely Benelux védjegy esetében nem lehet megkövetelni, hogy a jóhírneve a teljes Benelux területre kiterjedjen. Elegendő, ha ez a jóhírnév e terület jelentős részén fennáll, amely terület adott esetben megegyezhet az egyik Benelux állam valamely részével.
(vö. 19–21. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 22–24. pont)
3. A védjegy megkülönböztető képességének megszerzése következhet többek között a védjegynek egy másik, lajstromozott védjegy részeként történő használatából is. Ilyen esetekben valamely lajstromozott védjegy megkülönböztető képességének az e védjegy részét képező másik lajstromozott védjegyre történő átviteléhez annak a feltételnek kell teljesülnie, hogy az érintett vásárlóközönség a szóban forgó árukat továbbra is valamely meghatározott vállalkozástól származóként érzékelje. Következésképpen a lajstromozott védjegy jogosultja e védjegy sajátos megkülönböztető képességének és jóhírnevének bizonyítása céljából hivatkozhat e lajstromozott védjegy valamely eltérő formában – egy másik, lajstromozott védjegy részeként – történő használatának bizonyítékaira is, feltéve hogy az érintett vásárlóközönség a szóban forgó árukat továbbra is ugyanazon vállalkozástól származóként érzékeli.
(vö. 32., 33. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 35., 42–44., 58–62. pont)
5. A közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésében említett sérelmek, amennyiben megvalósulnak, az ütköző megjelölések bizonyos fokú hasonlóságának következményei, amely által az érintett vásárlóközönség egymással rokonítja az említett megjelöléseket, vagyis e megjelöléseket kapcsolatba hozza egymással, ugyanakkor azokat nem téveszti össze. Az ilyen kapcsolat fennállását átfogóan kell vizsgálni, az adott ügy minden lényeges elemét figyelembe véve, különösen az ütköző megjelölések közötti hasonlóság mértékét, azon áruk és szolgáltatások természetét, amelyek vonatkozásában az ütköző védjegyeket lajstromozták, beleértve ezen áruk vagy szolgáltatások, valamint az érintett vásárlóközönség közelségének vagy különbözőségének mértékét, a korábbi védjegy jóhírnevének erősségét és az összetéveszthetőségnek a vásárlóközönség tudatában való fennállását.
(vö. 48. pont)
6. A védjegy megkülönböztető képességének vagy jóhírnevének tisztességtelen kihasználása fogalmát az „élősködés” szóval is szokták jelölni. Ez a fogalom nem a korábbi védjegy által elszenvedett sérelemhez kötődik, hanem az ahhoz hasonló vagy azzal azonos megjelölés harmadik fél által alapos ok nélkül történő használatából származó előnyhöz. E fogalom többek között magában foglalja azt az esetet, amikor a védjegy imázsa átvitelének vagy a vele azonos vagy hozzá hasonló megjelöléssel jelölt árukra kivetített tulajdonságoknak köszönhetően a jóhírnévvel rendelkező védjegy farvizén evezve egyértelmű kihasználás folyik.
Minél erőteljesebben és közvetlenebbül idézi fel a későbbi védjegy a korábbi védjegyet, annál nagyobb annak a kockázata, hogy a későbbi védjegy aktuális vagy jövőbeli használata tisztességtelenül kihasználja vagy sérti a korábbi védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét. Ezenkívül, minél jelentősebb a korábbi védjegy megkülönböztető képessége és jóhírneve, annál könnyebben ismerhető be a sérelem veszélye. Lehetséges – különösen olyan felszólalás esetében, amely valamely, jelentős jóhírnévvel rendelkező védjegyen alapul –, hogy a bejelentett védjegy által történő tisztességtelen kihasználás vagy sérelem jövőbeni, nem csupán feltételezett veszélyének valószínűsége annyira nyilvánvaló, hogy a felszólalónak nem is kell e célból más ténybeli elemre vonatkozó bizonyítékot előterjesztenie. Továbbá a korábbi védjegy jogosultja nem köteles bizonyítani védjegyének tényleges és aktuális veszélyeztetését. Mindössze olyan bizonyítékokat kell szolgáltatnia, amelyekből prima facie következtetni lehet a tisztességtelen kihasználás vagy sérelem jövőbeni, nem csupán feltételezett veszélyére.
(vö. 51., 52. pont)
7. Ebben a tekintetben emlékeztetni kell arra is, hogy a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) fórumai közötti funkcionális folyamatosságból következik, hogy a közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 76. cikkének alkalmazási körében az OHIM fellebbezési tanácsának a határozatát az érintett fél által akár az első fokon döntő fórum előtti eljárásban, akár – a 76. cikk (2) bekezdésének fenntartásával – a fellebbezési eljárásban előterjesztett, valamennyi ténybeli és jogi elemre kell alapítania. Közelebbről a fellebbezési tanács által az előtte megtámadott határozat tekintetében lefolytatandó vizsgálat terjedelme viszont – főszabály szerint – nem kizárólag a fél (felek) által hivatkozott jogalapoktól függ.
(vö. 56. pont)