T‑335/09. sz. ügy

Groupement Adriano, Jaime Ribeiro, Conduril – Construção, ACE

kontra

Európai Bizottság

„Megsemmisítés iránti kereset – MEDA I program – Konkrét finanszírozási megállapodás – Az Európai Uniónak adott megbízás, hogy behajtsa a harmadik személy által a Marokkói Királyságnak fizetendő követelést – Terhelési értesítés – Emlékeztető levél – A szerződéstől elválaszthatatlan jogi aktusok – Keresettel meg nem támadható aktus – Elfogadhatatlanság”

A végzés összefoglalása

Megsemmisítés iránti kereset – Valójában szerződéses jellegű jogvitára vonatkozó kereset – A szerződéses jogok intézmény általi gyakorlása az egyik szerződő fél nevében és érdekében – A közösségi bíróság hatáskörének hiánya – Elfogadhatatlanság

(EK 230. cikk és EK 249. cikk)

Az EK 230. cikk értelmében a közösségi bíróságok az intézmények azon aktusainak jogszerűségét vizsgálják meg, amelyek harmadik személyekre nézve joghatással járnak, jelentős mértékben megváltoztatva jogi helyzetüket). Ez a hatáskör kizárólag az EK 249. cikkben említett, az intézményeknek a Szerződésben meghatározott rendelkezések alapján hozott aktusaira vonatkozik.

Ezzel szemben az intézmények által tisztán szerződéses jogviszony keretében hozott, annak elválaszthatatlan részét képező aktusok jellegükből adódóan nem tartoznak azon, az EK 249. cikkben felsorolt aktusok közé, amelyeknek az EK 230. cikk alapján a megsemmisítését lehet kérni a közösségi bíróságtól.

Az intézmény által a szerződéses kontextusban elfogadott jogi aktust mindazonáltal elválaszthatónak kell tekinteni ettől az összefüggéstől, ha egyrészt azt az intézmény saját hatáskörének gyakorlása során fogadta el, és másrészt a jogi aktus önmagában a címzett érdekeinek befolyásolására alkalmas kötelező joghatással rendelkezik, tehát megsemmisítés iránti keresettel megtámadható. E körülmények között a jogi aktus címzettje által benyújtott megsemmisítés iránti keresetet elfogadhatónak kell tekinteni. Ebben az összefüggésben az „intézmény saját hatáskörén” azokat a Szerződéseken vagy a másodlagos jogon alapuló hatásköröket kell érteni, amelyek az intézmény hatósági jogosítványaihoz kapcsolódnak, és amelyek ezáltal lehetővé teszik számára, hogy harmadik személyek vonatkozásában egyoldalúan hozzon létre vagy módosítson jogokat és kötelességeket. Ezzel szemben a szerződéses jogok intézmény általi gyakorlása – amennyiben az Unió megbízást kapott arra, hogy az egyik szerződő fél nevében és érdekében eljárjon – nem minősül saját hatáskör gyakorlásának.

(vö. 24–26., 32–33. pont)