2010. december 16-án benyújtott kereset - Vivendi kontra Bizottság

(T-567. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Vivendi (Párizs, Franciaország) (képviselők: O. Fréget, J.-Y. Ollier és M. Struys ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

nyilvánítsa a jelen keresetet elfogadhatónak;

semmisítse meg a Vivendi által 2009. március 2-án benyújtott (a 2009/4269. számon nyilvántartásba vett) panasz elutasításáról szóló, 2010. október 1-jei bizottsági határozatot, amely panaszt a Vivendi amiatt nyújtotta be, hogy a Francia Köztársaság - a telefon-előfizetési díjak szintjének meghatározásával - rendeletben előírt előnyt nyújtott, és megsértette az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piacain belüli versenyről szóló, 2002. december 16-i 2002/77/EK irányelvet és ebből következően az EUMSZ 106. cikket;

a Törvényszék kötelezze a Bizottságot a felperes részéről a Törvényszék előtti eljárás során felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A keresetének alátámasztására a felperes az ügy érdemét érintően négy jogalapra hivatkozik.

Első jogalap: a gondos ügyintézés elvének megsértése, mivel a Bizottság a felperes által hozzá benyújtott panasz gyors vizsgálatára szorítkozott.

Második jogalap: a 2002/77/EK irányelvre és az EUMSZ 106. cikk (3) bekezdésére tekintettel a különleges és kizárólagos jogok fogalmának értékelésére vonatkozó téves jogalkalmazás.

A felperes úgy érvel, hogy a Bizottság nem tekinthet el azon tény szankcionálásától, hogy a Francia Köztársaság rendeletben előírt előnyt nyújtott a France Télécomnak azáltal, hogy az egyetemes szolgáltatáshoz tartozó telefon-előfizetések díjait olyan szinten határozta meg, amely kizárja a France Télécommal versenyben álló összes szolgáltatási ajánlatot, míg a Bizottság arra hivatkozik, hogy egyetlen magánüzemeltető sem terjesztett elő a rendeletben előírt előny megszüntetésére irányuló kérelmet.

A felperes másodlagosan úgy érvel, hogy előterjesztettek ilyen kérelmeket.

Harmadik jogalap: téves jogalkalmazás és nyilvánvaló mérlegelési hiba a nemzeti szabályozó hatóságok elektronikus hírközlésről szóló irányelvekből eredő kötelezettségeinek terjedelmét illetően, amennyiben a szabályozási keret hiányossága vagy pontatlansága nem mentheti a tagállam magatartását.

____________